A Nemzeti Választási Bizottság
748/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó kifogását egy magánszemély 2014. március 11-én elektronikus úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt szervezetek tevékenysége miatt arra való hivatkozással, hogy megítélése szerint jogellenesen használják az Összefogás szlogent. Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az Összefogás Pártot 2009-ben alapította. A párt megalakulása óta az Összefogás nevet, melyet a szervezet szlogenként is használ, fizetett reklámhirdetésekkel, plakáttal, honlap és facebook oldal létrehozásával népszerűsítette. A beadványozó kifogásában rögzítette, hogy „a több párt összeállásával létrejött választási szövetség jogellenesen használja a mai napig az egész ország előtt bejáratott nevünket, szlogenünket és visszaél azokkal. Megítélésem szerint az Összefogás választási szövetség folyamatosan megtéveszti a választókat, lejárat minket a mi nevünkben az Összefogás nevében hamis valótlan tartalmú állításokat, híreket, közleményeket tesz közzé”. Kifogásában hivatkozott a jelölő szervezetek névváltozásáról szóló 4/2014. számú iránymutatás rendelkezéseire, mely rögzíti, hogy a választási eljárásban a párt neve az, amely valamennyi adata közül az egyik legkiemelkedőbb szereppel bír. Hivatkozott továbbá a Baranya Megyei Bíróság 1.Kpk.50.456/2009/4. számú végzésében foglaltakra, melyben a bíróság kifejtette, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti az, ha a választási eljárás szereplői kampánytevékenységüket oly módon folytatják, hogy az alkalmas lehet a választópolgárok megtévesztésére.
Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy a Magyar Szocialista Párt, az Együtt- a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket azzal, hogy a választópolgárok megtévesztésére alkalmas módon használták az ÖSSZEFOGÁS szlogent, tekintettel arra, hogy a 2014. évi országgyűlési képviselő-választás választási eljárásának szereplője egy ilyen nevű jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt. Kérte továbbá, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tiltsa el az öt jelölő szervezetet az Összefogás név használatától, zárja ki őket a 2014. évi országgyűlési képviselők választásából, az összegyűjtött ajánlásaikat tekintse érvénytelennek és hosszabbítsa meg az ajánlások gyűjtésének idejét 14 nappal.
II.
A Ve. 212. § (2) bekezdése szerint az írásban előterjesztett kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
Nemzeti Választási Bizottság – ahogyan azt a Ve. hivatkozott rendelkezése is rögzíti – megállapítja, hogy a kifogás benyújtásakor a bizonyítási teher a kifogástevőt terheli. A Ve. 43. §-a szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogástevő az általa megjelölt választási alapelvek sérelmének alátámasztására semmilyen bizonyítékot nem csatolt.
A Ve. 215. §-a szerint a választási bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
Tekintettel arra, hogy a beadványozó kifogásához a jogsértés bizonyítása érdekében nem csatolt bizonyítékot, a kifogást a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A Ve. 212. § (1) bekezdése alapján a kifogást személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben lehet benyújtani. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyát képező kifogást elektronikus úton megküldő személy nem azonos a kifogás előterjesztőjével.
A Nemzeti választási Bizottság megjegyzi, hogy a Ve. 208. és 212. §-ai, melyek a kifogás benyújtásáról rendelkeznek, egyértelműen a kifogás előterjesztője számára biztosítják azt a lehetőséget, hogy beadványát elektronikus úton küldje meg az ügy elbírálására hatáskörrel is illetékességgel rendelkező választási szervhez, biztosítva ezzel azt, hogy a választási eljárásban szereplő rövid határidők ellenére a jogorvoslathoz való jog gyakorlása, mint a választási eljárás szereplőit megillető jogosultság mindenki számára elérhető legyen.
III.
A határozat a Ve. 43. §-án, a 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. március 13.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke