710/2018. NVB határozat - a H. G. I. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
710/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a H. G. I. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 18 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Somogy Megyei 04. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 48/2018. (IV. 06.) határozatát megváltoztatja, a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy Takács József, Balatonszemes polgármestere azzal, hogy a 2018. évi országgyűlési képviselőválasztás kampányában közhatalmi pozíciójával összefüggésbe hozhatóan vett részt jelölő szervezet kampányeszközének terjesztésében, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.

A Nemzeti Választási Bizottság Takács József polgármestert 345.000 Ft, azaz háromszáznegyvenötezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbi bírságazonosító számot: V182090746. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

1. Beadványozó 2018. április 6–án kifogást nyújtott be Somogy Megyei 04. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Beadványában előadta, hogy a 2018. április 5-én Balatonszemes területén közmunkások Witzmann Mihály, a FIDESZ-KDNP jelöltje támogatására buzdító szórólapokat osztogattak. Bizonyítékként választópolgári nyilatkozatot csatol és szórólapot, amelyeken jól látható, hogy Takács József polgármesteri minőségében Witzmann Mihály támogatására szólít fel az országgyűlési választásokon.
2. Takács József polgármester tevékenysége és a hivatkozott szórólap véleménye szerint egyértelműen kampányeszköznek minősül. Ezzel a polgármester megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket. Kiemeli a Kúria Kvk.III.37.326/2018/4. számú határozatát, mely szerint az önkormányzatnak a választások idején semlegesnek kell maradnia, nem köteleződhet el egyetlen jelölt mellett sem. A rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét már önmagában az sérti, hogy a Wittzmann Mihály jelöltet támogató szórólapokat közmunkások osztogatták, és azt is figyelemre méltónak tartja, hogy a szabályokkal tisztában lévő, választásokon jelöltként többször induló személy járt el rosszhiszeműen. Kérte mindezekért a jogszabálysértés megállapítását, a további jogsértéstől való eltiltást és bírság kiszabását.
3. Az OEVB 48/2018. (IV. 06.) határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el. A határozat indokolásában megállapítja, hogy a kifogásban hivatkozott szórólapot Beadványozó nem csatolta, kifogásához csak egy balatonszemesi lakos nyilatkozatát mellékelte, aki előadta, hogy 2018. április 5-én 07 óra 30 perckor látta Balatonszemesen ahogyan a kifogásban megjelölt szórólapot közmunkások osztogatták, illetve a postaládákba helyezték.
4. Az OEVB a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel Takács József polgármestert, aki előadta, hogy a kifogásban megjelölt szórólapokat a siófoki FIDESZ Iroda egyik munkatársa juttatta el hozzá, hogy a helyi FIDESZ aktivistáknak adja át, akik majd azokat kiszállítják. Az aktivisták azonban nem jelentkeztek, elérni nem tudta őket, ezért mint balatonszemesi állampolgár saját költségére gondoskodott a lapok kihordatásáról. A munka elvégzésére a Szemesért Nonprofit Kft.-vel kötött megállapodást, amelyről a cég számlát adott és nyugtát állított ki.
5. Az OEVB ezt követően megállapította, hogy Beadványozó nem csatolt olyan bizonyítékot, amelyből megállapítható lenne a beadványban hivatkozott szórólapok tartalma, a szórólap kihordás körülményei: a szórólapozó személyek tevékenységüket milyen minőségben végezték, ki adott utasítást részükre a feladat elvégzésére. A csatolt bizonyítékok véleménye szerint így nem elégségesek sem a kifogásban foglaltak alátámasztására, sem a jogszabálysértés érdemi vizsgálatához, mivel nem állnak rendelkezésre olyan tényeken alapuló bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel minden kétséget kizáróan összevethetők lennének, és ezáltal a kérelmezett jogsértés megállapítására kellő bizonyítottság hiányában nem biztosíthatnak jogalapot.
6. Az OEVB továbbá felhívta a figyelmet, hogy a polgármester magatartását alkalmasnak találta a választás tisztaságának, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértésére. Idézi ezzel kapcsolatban a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzését, amely elvi jellegű követelményt fogalmaz meg az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, és amely értelmében az önkormányzatoknak tartózkodnia kell az országgyűlési választási kampányban való részvételtől.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Az OEVB határozatával szemben Beadványozó 2018. április 7-én 15 óra 53 perckor nyújtott be fellebbezést. Előadta, hogy az OEVB határozata jogszabálysértő. Érdemi vizsgálat nélkül elutasította kifogását melyben „Balatonszemes Község polgármesterének, Takács Józsefnek azon magatartását, mellyel a választókerületben a FIDESZ-KDNP színeiben induló Witzmann Mihály, illetőleg az őt jelölő szervezet 2018-as országgyűlési választásokon való támogatására buzdít – tette, nevezettek népszerűsítését szolgáló, közmunkások általi szórólaposztogatással. A szórólapokon jól kivehetően látható, hogy Takács József mindezt polgármesteri minőségében teszi”.
2. A fentieket igazoló nyilatkozat a kifogáshoz csatolva volt, és Takács József szóban maga is megerősítette és nyilatkozatot adott arról, hogy a „siófoki Fidesz iroda által kiadott feladatot ellátta”.
3. Megítélése szerint az OEVB eljárása nem felel meg a Ve. 43. §-ában foglalt követelményeknek, nem értékelte a jogszabályoknak megfelelően a bizonyítékokat. Az OEVB a Ve. 43. § (2) bekezdésében megjelölt bizonyítási formákat konjunktívan értelmezte, azonban a normaszövegből ennek ellentéte következik. Ezzel szerinte az OEVB a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt követelményeket is semmibe veszi.
4. Az OEVB maga tartotta szükségesnek, hogy a tényállás tisztázása érdekében a Ve. 43. § (3) bekezdését alkalmazza; majd, miután ezen eljárással kétséget kizáróan bizonyítottá váltak Beadványozó állításai, azzal teljesen ellentétes döntés született. A határozatban részletesen kifejtésre kerül, hogy a tevékenység maga valóban jogsértőnek tekinthető, azt azonban bizonyítottság hiányában nem hajlandó megállapítani a bizottság. Teljességgel érthetetlennek tartja, hogy a bizottság a saját maga által idézett kúriai gyakorlattal (Kvk.37.360/2014/2.) is ellentétben – mellyel megerősítette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának a sérelmét – hogyan juthatott arra a konklúzióra, hogy a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékok nem elegendőek.
5. Az OEVB „az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra nem hivatkozhat a határozatában közölt indokolás ellenére, hiszen azzal, hogy a jogsértést magát elismerte, illetőleg azzal, hogy a becsatolt bizonyítékokat nem találta elegendőnek (és nem azok alkalmatlanságára hivatkozott), érdemben a kifogás vizsgálatába bocsátkozott, így a Ve. 215. § c) pontjára való hivatkozás az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás indoka vonatkozásában helytelen és törvénysértő”.
6. Beadványozó ezért fenntartja a kifogásban megjelölt kérelmeit, és kéri az OEVB határozatának megváltoztatását.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés részben megalapozott. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
2. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban és a fellebbezésben foglaltakkal szemben Beadványozó által megjelölt szórólap tartalma nem azonosítható, mert az egyik jogorvoslati kérelemhez sem került csatolásra bizonyítékként, így jelen eljárásban bizonyítékként a kifogáshoz csatolt választópolgári nyilatkozat, és a kérelmezett polgármester elsőfokú eljárásban tett nyilatkozata vehető elsődlegesen figyelembe.
3. A Ve. 43. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A (2) bekezdés szerint a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Végül ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
4. A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait.
5. A Kúria több eseti döntésben munkálta ki a Ve. sommás jogorvoslati eljárásának a Nemzeti Választási Bizottság által is alkalmazott követelményrendszerét. Legutóbb Kvk.IV.37.368/2018/2. számú végzésében erősítette meg, a „Kúria ítélkezési gyakorlata szerint (Kvk.IV.37.315/2014/2.szám) bizonyítás felvételét az eljárás sommás jellege csak szűk körben és korlátozott eszközökkel teszi lehetővé, a Kúria a sérelmezett határozat, valamint az azt megelőző eljárás jogszerűségét – a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottságát – azon bizonyítékok alapján bírálja el, amelyet a kérelmező elé tár.”
6. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az OEVB maga döntött a bizonyítási eljárás lefolytatásáról, a tényállás tisztázása érdekében, és ennek keretében beszerezte Takács József polgármester szóbeli és írásbeli nyilatkozatát. Ezek után a benyújtott és beszerzett bizonyítékokat értékelte, majd az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás mellett döntött.
7. A Bizottság álláspontja szerint az OEVB helytelenül értelmezte a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, hiszen érdemben vizsgálható, és saját hatáskörben beszerzett bizonyítékok tényleges értékelését követően döntött az érdemi vizsgálatra alkalmatlanságról. Ezzel szemben a döntése tényleges tartalma az, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok nem támasztották alá kellő mértékben a kifogásban foglalt kérelmet annak ellenére sem, hogy valószínűsíthető a kérelmezett polgármester tevékenységének jogellenessége.
8. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az OEVB – ha az általa beszerzett bizonyítékok a jogorvoslati kérelemhez kapcsolódnak – nem mellőzheti értékelésüket az ügy érdemében sem. Így az OEVB nem vette figyelembe, hogy a kérelmezett polgármester a szórólap létezését, kampányanyag jellegét, a kifogásban szereplő jelölő szervezethez való kapcsolódását elismerte. A kifogásban foglaltakat elsősorban abban vitatta, hogy a szórólapot közvetlen utasítására terjesztették, és hogy a terjesztésre polgármesteri minőségében került sor.
9. A nyilatkozatban a Szemesért Nonprofit Kft.-t jelölte meg a feladat teljesítőjeként, és hivatkozott arra, hogy a terjesztésre magánjogi szerződés alapján, 15.748 Ft+Áfa díj ellenében került sor. A szintén mellékelt megállapodás alapján a szóróanyagot (amely a településfejlődést bemutató lapként van megjelölve) Balatonszemes postaládáiba szükséges eljuttatni.
10. Az OEVB figyelmen kívül hagyta továbbá, hogy a „településfejlődést bemutató lap” a választópolgári nyilatkozat alapján egyértelműen kampánykiadvány, és hogy a terjesztést végző Szemesért Nonprofit Kft. – az önkormányzat honlapján fellelhető képviselő-testületi határozatok szerint önkormányzati tulajdonban lévő cég, amely a szemesertkht.hu című hivatalos oldala alapján feladatait az önkormányzattal kötött szerződés alapján végzi, és főtevékenysége mellett vállal további megbízásokat (gallyazás, stb.).
11. Mindezeket a bizonyítékokat a Nemzeti Választási Bizottság úgy értékeli, hogy a hivatkozott megállapodás létrejötte és feltételei nem függetleníthetők attól, hogy a szerződő fél a település polgármestere. Ezt alátámasztja, hogy az elsődlegesen önkormányzati feladatokat ellátó cég a kiadvány terjesztését a teljes településre, rövid határidővel (a szerződés 2018. április 3-án kelt), csekély díjazás fejében vállalta el. A cég ezen felül a megbízás tárgyának – a kifogáshoz csatolt választópolgári nyilatkozat alapján valószínűsíthető – választási tartalma ellenére is szerződött a terjesztésre és a kiadvány jellegének félrevezető megjelölését a szerződésben aláírásával jóváhagyta.
12. Megállapítható, hogy a polgármester törekedett a közhatalmi pozíciójától formálisan elkülöníteni közreműködését, és valószínűsíthető, hogy motivációja az általa leírtaknak megfelelően részben a kiadvány települését pozitív színben feltüntető tartalmából eredt, azonban az önkormányzati cég igénybe vételével nem kellő gondossággal járt el, így a fenti törekvés a jogszabálysértés megállapíthatóságát nem zárja ki, csupán annak súlyát csökkenti.
13. Mindezek alapján az OEVB döntésének megváltoztatása és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme megállapításának van helye, mert a polgármester közhatalmi pozíciójával összefüggésbe hozhatóan vett részt az országgyűlési képviselőválasztás kampányában jelölő szervezet kampányeszközének terjesztésében, és az erre irányuló szerződésében annak jellegét félrevezetően jelölte meg.
14. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt alapelvek sérelmét azért állapította meg, mert a kiadvánnyal településről kialakított pozitív képre hivatkozó polgármesternek egyértelműen tudnia kellett azt, hogy annak tartalma a választási kampányt érinti és kifejezetten egy konkrét jelölt támogatására buzdít. Ez olyan szándékos eljárást feltételez, amely a további alapelvi sérelmek, azaz a választás tisztáságának és a jelöltek, jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség sérelmének megállapításán túl bírság kiszabását is szükségessé teszi.
15. A bírság mértékét a Bizottság 345.000 Ft-ban állapítja meg, amellyel kapcsolatban a szándékosság mellett azt is figyelembe vette, hogy a település valamennyi lakójának terjesztették a kampányanyagot.
16. A Bizottság az elbírálás időpontjában már nem tartja indokoltnak a további jogsértéstől való eltiltást.
17. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjain, a Ve. 43. §-án, 140. §-án, 208. §-án, 212. § (2) bekezdés b) pontján, 215. § c) pontján, 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 10.

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke