A Nemzeti Választási Bizottság
71/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 15-én 15 óra 58 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Megyei Jogú Városok Szövetsége konferenciáján történt választási kampányrendezvény és dr. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász kampánykijelentései miatt. Beadványozó előadta, hogy a 2016. szeptember 11-én, a Megyei Jogú Városok szövetsége által szervezett "Október másodikán nemet mondunk!" című konferencia álláspontja szerint a Fidesz, a KDNP és a Kormány által szervezett kampányrendezvény volt. A rendezvényen felszólalt Simicskó István honvédelmi miniszter, Szita Károly polgármester és a Megyei Jogú Városok Szövetsége vezetője, Bakondi György a miniszterelnök főtanácsadója és felolvasták Tarlós István főpolgármester üzenetét. Beadványozó előadta továbbá, hogy a rendezvényen ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász, Rozgonyi Zoltán Zugló alpolgármestere, Farkas Éva Makó polgármestere mind a betelepítési kvóta elutasítása mellett álltak ki, és a Kormány kezdeményezte népszavazáson való részvételre buzdítva nemzeti ügynek nevezték azt. Kifogásában Beadványozó elismeri, hogy kampányidőszakban lehet kampányrendezvényt tartani, de a Kormány, a Fidesz és a KDNP közös kampánya sérti a népszavazási törvényt. Beadványozó kifogásolta, hogy a rendezvényen az hangzott el, hogy 3600 népszavazás lesz Magyarországon és ez a népszavazás a települések jövőjéről szó. Mindez – álláspontja szerint – szétfeszíti a népszavazás kereteit, mivel a népszavazáson állampolgárként egyénileg, személyesen mond vélemény. Kifogásában említi azt is, hogy a polgármesterek a munkaidejükben a településük pénzén nem kampányolhatnak, ez nem szerepel a választási törvényben és ilyen irányú kiterjesztés sem lenne helyes.
Beadványozó kifogásolta továbbá ifj. Lomniczi Zoltán kijelentéseit, mely szerint: „Az október 2-i népszavazás arról is szól, hogy az ország számára felmérhető és nyilvános legyen az emberek véleménye. Ahol kevesen mennek el, vagy magas az igenek aránya, abból az derül ki, hogy ha a betelepítés kötelező lenne, az ott lakók szívesebben látják majd a migránsokat.” Beadványozó véleménye szerint az emberi méltóságot súlyosan sérti a szavakkal való verés, hiszen a politikai nézetének vagy a Kormány elképzelésének nem megfelelően szavazókat – vagy az így szavazó településeket kollektíven - olyan büntetéssel sújtaná, amitől az egész Kampány az országot megóvná. Szerinte az ilyen kijelentések nemcsak szabad véleményt tükröznek, hanem hatalmi üzenetek, melyek nem engedhetők meg egy választás során, azokat el kell ítélni.
A fenti kampányrendezvény során elhangzott kijelentések Beadványozó szerint sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választások tisztaságának megóvása, a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített önkéntes részvétel a választáson alapelvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Beadványozó hozzátette továbbá, hogy ifj. Lomniczi Zoltán kijelentései sértik továbbá az Alaptörvény I. cikkének (1) és (2) bekezdését és a II. cikkét is.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének szabályai tartalmazzák.
A Nemzeti Választási Bizottság – a Kúria és az Alkotmánybíróság joggyakorlata alapján – rögzíti, hogy a népszavazási kampány – a választási kampánnyal egyezően – a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. A népszavazási kampány során a közügyek megvitatásán túl az emberek tájékozódnak annak érdekében, hogy majd a népszavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.
A Nemzeti Választási Bizottság döntése meghozatala során az Alkotmánybíróság által korábban kidolgozott és a Kúria által megerősített, a véleménynyilvánítás szabadságának bírói joggyakorlatát tekintette át.
A Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzésében lényegesnek tekintette azt rögzíteni, hogy míg az 5/2015. (II.25.) AB és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatok a közszereplők egymás közötti kontextusában rögzítették a véleménynyilvánítás szabadságának preferenciáját, a határozatokban irányadónak tekintett 7/2014. (III.7.) AB határozat a politikai véleménynyilvánítás fokozott védelmét a közügyek egészére nézve mondta ki (indokolás [50] pontja). A Kúria ezen elv miatt is tekintette népszavazási ügyben irányadónak a véleménynyilvánítás szabadságának az AB által a Ve. kapcsán kidolgozott tartalmát.
A Kúria fent hivatkozott döntésében irányadónak tekintette, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatában fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet (9/2015. (IV.23.) AB határozat [37], [38]).
Az Alkotmánybíróságnak az értékítélet, illetve tényállítás közötti különbségtétel alkotmányossági relevanciáját megfogalmazó tétele szerint: „A véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne.” (36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 230., 7/2014. (III.7.) AB határozat [49] pont, 5/2015. (II.25.) AB határozat [27] pont).
A Kúria fenti hivatkozott végzésében hangsúlyozta azt is, hogy a véleménynyilvánítási szabadságnak a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásának körén belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el bizonyíthatósági teszt (az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény), nem kerülhet sor tényállítás helyes vagy helytelen voltának vizsgálatára. A Kúria kiemelte továbbá, hogy az AB határozatok alapján a választási eljárások – ideértve a népszavazási eljárást is – offenzív véleményeivel/értékítéleteivel szemben a választókat kizárólag a választási ellenfelek defenzív véleményei védhetik meg. A választási eljárásokban megjelenő, a közügyek vitatásának körén belül maradó vélemények minősítése kapcsán az Alkotmánybíróság határozati értelmében a Kúriának nincsenek az Nsztv.-ből és a Ve.-ből származó eszközei.
A népszavazási ügyben a véleményszabadság igazolása a kampányoló szervezet/egyén önkifejezésére, autonóm cselekvésének fontosságára alapoz, a közügyek megvitatásának lényegi része. Választási kampány nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnának dönteni (5/2015. (II.25.) AB határozat).
A Nemzeti Választási Bizottság fentiekben kifejtett érvelés alapján, az idézett alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlatra figyelemmel, a Megyei Jogú Városok Szövetsége konferenciáján történt választási kampányrendezvényen elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg. A konkrét közlések körülményeinek, tárgyának és céljának figyelembevételével rögzíthető, hogy a népszavazási kampány alkalmával elhangzott kijelentések egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét élvező, a közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartoznak. A sérelmezett kijelentések a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás tárgyával összefüggő politikai véleményeket tartalmaznak. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt közlések tárgya közüggyel, vagyis a közelgő népszavazás tárgyával kapcsolatos, ezért azok egyértelműen a politikai véleménynyilvánítás védelmi körébe tartoznak.
A Kúria – korábban már idézett – Knk.I.37.723/2016/3. számú végzésében kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza továbbá azt, hogy a kampányrendezvényen elhangzott kijelentések a közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartoznak, ezért azok tartalmára nézve nem végezhető el bizonyíthatósági teszt. Vagyis a kijelentések valós tartalmának vagy valótlanságának bizonyítására nem kerülhet sor, ugyanis az a véleménynyilvánításhoz való jog részét képezi.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által sérelmezett, a Megyei Jogú Városok Szövetsége konferenciáján történt választási kampányrendezvényen elhangzott kijelentések politikai véleményként értékelhetők.
A fentiekre tekintettel, mivel a kijelentések nem sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságának megóvására vonatkozó alapelvet, a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített önkéntes részvétel alapelvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
A határozat az Alaptörvény IX. cikkén, a Ve. 1. § e) pontján, a 220. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 69-70. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 19.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke