A Nemzeti Választási Bizottság
70/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 14-én 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Kormány, a Fidesz és a KDNP politikai reklámjával és az MR1 „180 perc” című műsorával kapcsolatban. Beadványozó előadta, hogy 2016. szeptember 9-én az MR1 „180 perc” című reggeli műsorában egymást követően három politikai reklám teljesen azonos szöveggel jelent meg azzal a különbséggel, hogy az egyik végén először „…elhangzott a KDNP megbízásából”, majd „…készült Magyarország Kormánya megbízásából”, a harmadik végén „…elhangzott a Fidesz megbízásából” szöveg volt hallható. Szerinte ezzel a Kormány megháromszorozza az általa képviselt véleményt, mert háromszor ugyanazon tartalommal, egymás után hangzott el ugyanaz a kommunikációs üzenet. Beadványozó megjegyezte, hogy ebben a formában a reklámok csak egyszer hangzottak el.
Mindez Beadványozó szerint sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választások tisztaságának megóvása, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Továbbá mindez sérti az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdését, mely szerint párt közhatalmat nem gyakorolhat, de a kommunikációs üzenet sérti az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdését is.
A beadvány második részében Beadványozó a 2016. szeptember 9-én és 12-én – mely dátumot tévesen márciusnak jelölt meg – sugárzott, az MR1 „180 perc” című reggeli műsorát kifogásolta. Véleménye szerint az MR1 közszolgálati rádió a politikai reklámokat követően, a megjelölt időpontokban olyan politikai tájékoztató műsort sugárzott, mely a hirdetésekre ráépül, azokban a téma folytatódik és a műsorvezetők a Kormány álláspontjának megfelelően nyilatkoznak és kérdeznek.
Megjelölte a 2016. szeptember 9-én 7 óra 19 perctől sugárzott műsorrészt, melynek keretében a műsorvezető felvezetőjét idézte. A műsorvezető az alábbiakat mondta: „Talán emlékeznek még rá, hogy egy évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a német gazdasági szereplők várják a menekülteket a gazdaságba, aztán eltelt pár hónap és most már látjuk a számokat is. Lényegében 10-20-30 embert sikerült beemelni a munkaerő piacra, most a költségeket fogjuk megvizsgálni szóval itt vannak a számok, a kézzel fogható adatok, hogy a németeknél 20 milliárd dollárba kerül a menekültek ellátása. Majd később a műsorvezető mondja, a menekülteknek nem Európában, hanem Európán kívüli helyszínen kell segíteni.”
Továbbá idézte a műsorvezető 7 óra 28 perctől elhangzott mondatát is, mely így hangzott: „a szavaiból azt veszem ki, arra utal hogy a népszavazás tulajdonképp állampolgári kötelesség és ezen mindenkinek részt kell venni.”
Beadványozó a 2016. szeptember 12-i adásból kiemelte továbbá a 7 óra 17 perckor a műsorvezető részéről elhangzottak: „Haza kell küldeni azokat a menekülteket, akiknek a hazájában megszűntek a bevándorlás feltételei, mondja a Keresztény Szociális Unió párt, ugyanakkor maximálná a befogadottak számát és megszüntetné a kettős állampolgárságot is. Ez a hír kapcsolódik ahhoz a továbbiakban, hogy a németek megállapodnak Kabullal a menekültek visszaszállításában. Ez azt jelenti, hogy változik a német migráns politika?”
Beadványozó szerint a közszolgálati rádió szabálytalanul szerkeszti a műsorait és a politikai reklámhoz kapcsolódó, a hirdető szempontjait tükröző műsort készít, továbbá véleménye szerint a közmédiában dolgozók elfogultan tájékoztatnak. Beadványozó szerint a megjelölt műsorszámok sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. További jogsértésként jelöli meg a Ve. 147. § (1) és (2) bekezdését és az Alaptörvény IX. cikk (1)-(4) bekezdését.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének szabályai tartalmazzák.
Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése szerint a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.). 203. § 55. pontja szerint politikai reklám valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány – azaz értsd: jelölő szervezet, független jelölt – népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.
Az Alaptörvény e rendelkezésének megfelelően a Ve. 146.§-ának a) pontja értelmében politikai reklám az Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.
Az Nsztv. 69. §-a egyértelműen rögzíti, hogy országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé. A politikai reklámok közzétételére az Európai Parlament tagjainak választásán irányadó szabályokat kell alkalmazni.
A Ve. 147/A. § (4) bekezdése egyértelműen meghatározza a politikai reklámok közzétételével kapcsolatos részletes szabályokat. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. E szakasz utolsó mondata szerint a politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell. A Ve. 147/A. § (5) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban kérheti.
A Kormánynak a népszavazási eljárásban betöltött szervezői státuszát a Nemzeti Választási Bizottság a 14/2016. számú határozatában állapította meg, ezt a megállapítást a Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzésével helyben hagyta. Ugyancsak a népszavazás szervezőjeként nevezi meg a Kormányt az Alkotmánybíróság a 12/2016. (VI. 22.) AB határozatában is, melyben az Országgyűlés népszavazás elrendeléséről szóló 8/2016. (V. 10.) OGY határozatát vizsgálta felül.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. a műsorszolgáltató tevékenységét a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta. Az Nsztv. 69. §-a egyértelműen kimondja, hogy országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklám közzétételére nemcsak a Kormánynak – mint a kezdeményezés szervezőjének – hanem az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártoknak is törvény által biztosított joga van. A Nemzeti Választási bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által a kifogás első részében sérelmezett három politikai reklám közzétételével a médiaszolgáltató a Ve. 147/A. § (4) és (5) bekezdésében és az Ntszv. 69. §-ában foglalt kötelezettségének eleget téve járt el.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy sem a médiaszolgáltató, sem a politikai reklám közzétételét megrendelők jogsértése nem állapítható meg jelen esetben, ugyanis a médiaszolgáltatónak az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésében deklarált és a Ve. 147/A. § (1) bekezdésében egyértelműen meghatározott kötelessége választási kampány során a politikai reklámok közzététele. A médiaszolgáltató kampány során a politikai reklámok közzétételére köteles biztosítani a Ve. 147/A. § (4) bekezdésében megszabott kereteket. A Ve. 147/A. § (5) bekezdés pedig kimondja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogásban megjelölt médiaszolgáltató felelősséggel nem tartozik azért, ha az egyes megrendelők politikai reklámjainak tartalma vagy üzenete azonos. Megállapítható továbbá, hogy a médiaszolgáltató a politikai reklámok jogszabályoknak megfelelő közzétételével jogsértést nem követett el.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a kifogásban szereplő két országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező párton kívül – KDNP és Fidesz – további három pártnak is a törvény által biztosított joga az országos népszavazási kampány során politikai reklámját közzétenni.
III.
Beadványozó kifogásolta továbbá a közszolgálati rádió, MR1 rádióadójának műsorát és műsorvezetőit, hogy azok a politikai hirdetésekre ráépülve a Kormány álláspontjának megfelelően nyilatkoznak és kérdeznek. Az Mttv. 32. § (3) bekezdése értelmében a politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.
A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandó.
Az Mttv. 3. §, 7. § és a 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, és a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben foglalt alapelvek és a Ve. rendelkezései és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
Az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság jogelődje, az Országos Választási Bizottság és a Kúria több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása ugyanis csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a népszavazási eljárás teljes időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy az eljárás valamely szereplője indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévővel szemben.
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott esélyegyenlőségi alapelv érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a népszavazással kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt műsortartalmak és a műsorvezetők megnyilvánulásai a szerkesztői szabadság körén belül értelmezendők, így azokkal összefüggésben jogsértés nem állapítható meg.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a médiaszolgáltató nem követett el azzal jogsértést, hogy a politikai reklámokat követően hír- és politikai műsort sugárzott, ugyanis a politikai reklámok tartalma akár az azt követő műsor álláspontjával ellentétes tartalmú is lehetett volna. A Bizottság kiemeli azt is, hogy az elhangzott műsor bár tartalmában a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazással kapcsolatos volt, de a műsorvezetők kifogásolt mondatai a német gazdasággal és munkaerőpiaccal, a népszavazáson való részvétellel, valamint a Keresztény Szociális Unió párt és a német migránspolitikával voltak összefüggésben. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban megjelölt műsorok és a műsorvezetők hozzászólásai nem tekinthetők a Ve. 147. § (2) bekezdése alapján a politikai reklámhoz fűzött magyarázatnak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 2016. szeptember 9-ei és 12-ei műsorban elhangzottak nem sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságának megóvására vonatkozó alapelvet, sem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelvet, sem a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
IV.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által sérelmezett politikai reklámok közzététele, és Beadványozó által kifogásolt, az MR1-en 2016. szeptember 9-én és 12-én sugárzott, 180 perc című műsorban elhangzottak nem sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságának megóvására vonatkozó alapelvet, sem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelvet, sem a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
V.
A határozat az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésén, a Ve. 1. § a) pontján, a 2. §án, a 69-70. §-ain, a 146. §-án, a 147/A. §-án, 151. §-án, a 220. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 69. §-án, az Mttv. a 3. §-án, a 7. §-án, a 203. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 19.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke