7/2015. számú NVB határozat a T. M. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
7/2015. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság T. M. magánszemély (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
 
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 11/2015. (01. 19.) OEVB határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
 
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. január 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
 
Indokolás
I.
 
Az OEVB 11/2015. (01. 19.) számú határozatával a Veszprém megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületében 2015. február 22-re kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választáson Turcsán Mihály független jelölt nyilvántartásba vételét elutasította, mert az nem felelt meg a törvényben támasztott követelményeknek. Az OEVB határozatában megállapította, hogy a jelölt által 2015. január 15. és január 19. között leadott ajánlóíveken szereplő érvényes ajánlások száma 496 volt, mely nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában rögzített, az egyéni választókerületben való jelöléshez szükséges ötszáz érvényes ajánlást.
II.
 
A beadványozó 2015. január 22-én 10 óra 15 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozata ellen a Ve. 211. § (1) bekezdése alapján. Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy több mint 700 ajánlást adott le 2015. január 15. és január 19. között, azonban az összegyűjtött ajánlásokat számszerűen nem ismerhette meg és hivatkozott arra, hogy az OEVB támadott határozata sem rögzíti, hogy összesen hány ajánlásból került ki a 496 ajánlás. A fellebbező rögzíti, hogy „Meggyőződésem, hogy a szükséges ajánlás, azaz az 500 érvényes választópolgárok minimum ajánlása a leadott több mint 700 ajánlásból meg van”. Mindezek alapján kérte, hogy saját vagy megbízottja jelenlétében az érvénytelennek minősített ajánlások újból kerüljenek leellenőrzésre.
Kérte, hogy a fellebbezés elbírálása során a Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási eljárási alapelvet vegye figyelembe.
 
A Veszprém 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) a fellebbezés felterjesztése során tájékoztatta a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a beadványozó telefonon érdeklődött az ajánlásellenőrzés állapotáról. Az OEVI munkatársa tájékoztatta, hogy a 704 ajánlásból 496 ajánlás érvényes. A beadványozó az érvénytelenségi okokról sem személyesen, sem telefonon nem kért tájékoztatást.
 
III.
 
A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése kimondja, hogy a fellebbezés kötelező tartalmi eleme a 223. § (3) bekezdés szerinti jogalap megjelölése.
 
A fellebbező beadványa szerint jogorvoslati kérelmét a Ve. 211. § (1) bekezdése alapján nyújtotta be. A jelenleg hatályos Ve. azonban nem tartalmaz ilyen jogszabályhelyet, a 211. § pedig a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni kifogás benyújtásáról rendelkezik, mely jelen fellebbezés benyújtása szempontjából nem értelmezhető. A beadványozó továbbá kérte, hogy a Bizottság eljárása során vegye figyelembe a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet.
  
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria több eseti döntésében rögzített – 225/2014. NVB határozat – Kvk.I.37.221/2014/2.; 685/2014. NVB határozat -Kvk.II.37.326/2014/3.; 593/2014. NVB határozat – Kvk.37.309/2014/2. számú határozat – következetes joggyakorlata szerint a jogszabálysértésre hivatkozás törvényi követelménye több a jogszabályhely puszta megjelölésénél. A fellebbezés esetében a kérelem jogalapjának megjelölése azt jelenti, hogy a beadványban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódón a fellebbezőnek azt is rögzítenie kell kérelmében, hogy mi volt a konkrét jogszabálysértés, melyet határozott tényállítással, bizonyítékkal és jogi okfejtéssel kell alátámasztania.
 
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbező jogorvoslati kérelmében megjelölt, a hatályos jogszabályban nem szereplő jogszabályhelyre hivatkozás a fellebbezés jogalapjaként nem értékelhető.
A fellebbező továbbá konkrét tényállítás, bizonyíték és jogi okfejtés nélkül hivatkozik arra, hogy téves az OEVB határozatának azon megállapítása, hogy az általa leadott érvényes ajánlások száma nem éri el a Vjt. 6. §-ában előírt minimumot, mely megállapítását meggyőződésére alapozza.
A jogorvoslati kérelem továbbá semmilyen érvelést nem tartalmaz arra vonatkozóan sem, hogy az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelvet mely okból sérti az OEVB támadott határozata, illetve azt sem, hogy konkrétan sérti-e. A Bizottság álláspontja szerint a fellebbező személyes meggyőződése és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára való – okfejtés nélküli – puszta hivatkozás szintén nem értékelhető a fellebbezés jogalapjának megjelöléseként.
 
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó jogorvoslati kérelme semmilyen értékelhető jogszabálysértésre hivatkozást nem tartalmaz, melynek hiányában a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott 11/2015. (01. 19.) számú OEVB határozat, illetve az annak alapját képező ajánlásellenőrzés törvényessége nem vonható kétségbe, ezért az ajánlások ismételt ellenőrzése sem lehetséges.
 
A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem jogalapját. A Ve. 231. § d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
 
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött.
 
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzésében foglaltakra megjegyzi, hogy a 2014. február 25-én kiadott, az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás szerint, az egyéni jelöltként induló választópolgár az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az illetékes választási irodánál tájékozódhat az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, ezért a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölésében, a jogsértés mibenlétének kifejtésében a kérelmező nem volt akadályoztatott. Az OEVB határozat indokolásának a benyújtott összes ajánlás száma megállapításának és az érvénytelen ajánlások érvénytelenségi okai felsorolásának hiánya a fentiek miatt nem lehet megfelelő hivatkozási alapja a jogorvoslati kérelemnek. A Kúria hivatkozott döntésében rögzítette, hogy „a nem megfelelő számú ajánlás hiányára alapítottan a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasításáról döntő határozatnak nem része az egyes ajánlások érvénytelenségi okának megjelölése, mert erről a Ve. 127.§ (3) bekezdése szerint külön tájékoztatás készül, amelyből az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól a kérelmező tájékozódhat”.
 
 
IV.
 
A határozat a Vjt. 6. §-án, a Ve. 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
 
Budapest, 2015. január 23.
 
 
                                                             Prof. Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke