A Nemzeti Választási Bizottság
69/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság S. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy ismeretlen személyek a kampánytevékenység során viselt „Óbuda – Közösséget építünk” feliratú póló viselésével megsértették a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választások tisztaságának megóvása választási eljárási alapelvet.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése tekintetében elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 14-én 8 óra 36 perckor kifogást nyújtott be a Ve. 208. §-a alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának megsértése miatt.
Kifogásában rögzítette, hogy 2016. szeptember 12-én, Budapest III. kerületben, a Szentendrei út és a Mátyás király út sarkán a Fidesz és a KDNP közös pultnál kampányolt a népszavazással kapcsolatban. A pult mellett álló három személy a Fidesz szórólapjait osztogatta és pólójukon Budapest III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának hivatalos logója és hivatalos szlogenje – „Óbuda-Közösséget építünk” – volt látható. Kifogástevő előadta továbbá, hogy az aktivisták ezzel az arra járó választópolgárok számára azt a látszatot kelthették, hogy Budapest III. kerülete a népszavazási kérdésben osztja a két párt álláspontját. Állítása alátámasztásához 2 db fényképfelvételt, továbbá Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának logóját is csatolta.
Beadványozó idézte a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatának indokolását, melyben a Testület kimondta, hogy az államnak és az önkormányzatoknak semlegesnek kell maradniuk a választási kampányban. Idézte továbbá azt a kúriai érvelést is, hogy az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja.
Beadványozó álláspontja szerint jelen népszavazásnak Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nem kezdeményezője, ezért semlegesnek kell maradnia a kampányban, vagyis egyik vélemény mellett sem foglalhat állást. Beadványozó szerint azzal, hogy az önkormányzat hivatalos logóját és szlogenjét használták, sérült ez a követelmény.
Beadványozó megjegyezte azt is, hogy Budapest Főváros III. Kerületének Képviselő-testülete nem hozott olyan döntést, amellyel támogatná a Fidesz és a KDNP kampányát, ezért az ilyen kampánytevékenység megtévesztő.
Beadványozó szerint az aktivisták által viselt logóval sérült a választás tisztaságának a Ve. 2. § (1) bekezdése a) pontja szerinti alapelve, Ve. 2. § (1) bekezdése c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelv, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelv. Ezért Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértést, és a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A Nemzeti Választási Bizottság a bizonyítékként becsatolt fényképfelvételek megtekintése alapján megállapítja, hogy a kifogásban megjelölt 3 aktivista pólóján az „Óbuda – Közösséget építünk” felirat látható. Az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete az önkormányzati jelképekről, valamint a Budapest III. kerület városrészei nevének felvételéről és használatáról szóló 5/1991. (VI. 13.) rendeletének 4. számú mellékletében meghatározta az Óbuda logó tartalmi elemeit és színleírását. Eszerint az az „Óbuda szót megjelenítő, az elektronikus eszközökről ismert on/off (bekapcsoló) ikont használó logotípia.”
A Ve. 2. § (1) bekezdés szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az a) pontban rögzített, a választások tisztaságának megóvása alapelvét.
A Kúria – Beadványozó által is hivatkozott – Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzésében rögzítette, hogy az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy Az önkormányzatnak kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. A közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aktivisták azzal, hogy az Önkormányzatra utaló „Óbuda – Közösséget építünk” logóval és felirattal ellátott pólóban kampánytevékenységet folytattak, azt a megtévesztő látszatot keltették, hogy az Önkormányzat is részt vesz és állást foglal a népszavazási kampányban. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fentiekben rögzítettek miatt a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme állapítható meg.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az ügyben a kampányban szereplő aktivisták rosszhiszeműségére és rendeltetésellenes joggyakorlására, továbbá az esélyegyenlőség sérelmére utaló egyéb körülmény nem merült fel, illetve arra vonatkozó adat vagy információ sem, hogy az Önkormányzat tudtával vagy beleegyezésével használták volna az aktivisták a kampány során annak logóját és jelmondatát.
Kifogástevő a jogszabálysértés megállapításán túl kérte szankcióként a jogsértéstől való eltiltást is.
A jogszabálysértés megállapításán túli szankciók alkalmazása esetén előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e a kifogás elbírálásakor, mivel a jogszabálysértéstől való eltiltás nem értelmezhető, illetve nem alkalmazható az elkövető személyének ismerete nélkül. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó - bár fényképfelvételt csatolt az elkövetőkről –azonban nem adott meg személyes adatokat arra vonatkozóan, hogy a kifogásban sérelmezett cselekményt személy szerint kik követték el. Mivel a Bizottság elé tárt tényekből az elkövetők nem azonosíthatók, ezért a további jogszabálysértésről való eltiltásra nincs lehetőség.
A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság tárgyi ügyben a kifogásnak részben helyt adott – és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján – megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságának megóvása alapelvi sérelmét, ugyanakkor a kifogást Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelme tekintetében – a Ve. 220. §-a alapján – elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a 69-70. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdésén, 218. § (2) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 19.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke