681/2018. NVB határozat - S. T. magánszemély, az Együtt – a Korszakváltók Pártja és a Csepeli Városkép Korlátolt Felelősségű Társaság által benyújtott fellebbezések tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

681/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a S. T. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó1), az Együtt – a Korszakváltók Pártja (képviseli: Juhász Péter, székhely: 1065 Budapest, Nagymező utca 4. 3.; a továbbiakban: Beadványozó2) és a Csepeli Városkép Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely:1211 Budapest, Szent Imre tér 10., képviseli: Vida István, a továbbiakban: Beadványozó3) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 16 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 86/2018. (IV. 03.) számú határozatát részben megváltoztatja, megállapítja, hogy a Csepeli Városkép Kft. Csepeli Hírmondó című sajtótermékének 2018. március 29-én megjelent IX. évfolyam 12. száma megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közti eljárási alapelvet azzal, hogy Németh Szilárd Istvánt a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni választókerületi képviselőjelöltjét népszerűsítette.

A Nemzeti Választási Bizottság kötelezi a Csepeli Városkép Kft. médiatartalom-szolgáltatót, hogy a határozat kézhezvételétől számított legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon jelen határozat rendelkező részét tegye közzé.

A Nemzeti Választási Bizottság a Csepeli Városkép Kft.- t 1.380.000 Ft, azaz egymillió-háromszáznyolcvanezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbi bírságazonosító számot: V182090464. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]            Az Együtt – a Korszakváltók Pártja 2018. március 31-én 14 óra 32 perckor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt kifogást nyújtott be Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a 2018. március 29-én megjelent Csepeli Hírmondó című lap IX. évfolyam 12. száma miatt. Rögzítette, hogy a lapszám sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet azzal, hogy Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP jelöltő szervezetek képviselőjelöltje a többi, a választókerületben induló képviselőjelölthöz képest nagyobb arányban szerepel, többet említik és hivatkozzák a lap cikkei. Sérti az is a hivatkozott alapelvet, hogy a többi jelölttel ellentétben kizárólag pozitív kontextusban szerepel a lapszámban, és olyan témákban, amelyek az ő, illetve az őt jelölő szervezetek, a Fidesz–KDNP pártok kampánytémái, valamint egyoldalúan közölnek vele kapcsolatos állításokat más jelöltek sérelmére.

[2]            Hivatkozott a lapszám 3. oldalán lévő infografikára, ami azt mutatja be, hogy a különböző fejlesztésekre Németh Szilárd 14,635 milliárd forint támogatást hozott Csepelre, míg Szabó Szabolcs nem hozott támogatást. Rögzítette, hogy az összehasonlítással azt a hamis látszatot is kelti a kimutatás, mintha Szabó Szabolcs a felsorolt 9 projekt támogatásával nem értett volna egyet, azt ellenezte volna, nem akart volna azokért tenni.

[3]            Reagált a lapszám 8-9. oldalán arról közölt összeállításra is, ami azt mutatja be, hogy a választókerületben induló három olyan képviselőjelölt, akik jelenleg is országgyűlési képviselők, bizonyos törvényjavaslatok szavazása során milyen álláspontot képviseltek. Megítélése szerint az összeállítás tendenciózus és egyoldalú, csak olyan témákat emel ki, amelyek a Németh Szilárdot jelölő pártok kampánytémái, illetve alkalmasak arra, hogy Szabó Szabolccsal szemben Németh Szilárdról pozitív képet fessenek.

[4]            Rögzítette, hogy a lapszámban külön egy-egy cikkben jelenik a választókerületben induló néhány jelölt. Ezzel szemben Németh Szilárd kocsonyareceptet oszt meg az olvasókkal, megjelenik egy kollégium felújításáról és toborzó iroda nyitásáról szóló cikkekben, valamint Tenk Andrásról egy pozitív hangulatú rövid cikk szól. Ezen túl Szabó Szabolcsról, Bangóné Borbély Ildikóról és Bereczki Miklósról kifejezetten negatív kontextusú beszámolót írtak önkényes témaválasztással.

[5]            Rögzítette, hogy a lap a választási kampányidőszak idején jelent meg, és azzal, hogy egyoldalúan mutat be jelölteket, van akit pozitívan, van akit negatívan, egyoldalúan kiragadott és irányított összeállítású tényekkel, nem biztosítja a jelöltek megjelenésének egyenlő feltétlét, így sérti a jelöltek közötti esélyegyenlőséget. Hivatkozva a Kúria a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatában foglaltakra, rögzítette, hogy az önkormányzati lapban megjelentek alkalmasak a választói akaratra gyakorolt hatásukkal a jelöltek közötti versenyt befolyásolására. Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, valamint bírság kiszabását.

[6]            S. T. magánszemély 2018. április 1-jén 12 óra 55 perckor terjesztette elő kifogását a Csepeli Hírmondó március 29-i lapszámával szemben, mivel az sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet. Rögzítette, hogy a lapszám egyoldalú információkat közöl egyes jelöltekről és jelölő szervezetekről, nem adva lehetőséget ellentétes álláspont kifejtésére. Álláspontja alátámasztása érdekében idézte a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzését, és hivatkozott a szintén helyi sajtótermékkel kapcsolatos 650/2018. számú NVB határozatra. Rögzítette, hogy a sérelmezett kiadvány FIDESZ-KDNP jelöltjének, Németh Szilárd Istvánnak aránytalanul nagyszámú és kizárólag pozitív tartalmú szerepeltetésével, valamint Orbán Viktor, Tarlós István hangsúlyos, a Fidesz-KDNP jelölőszervezetek álláspontját megjelenítő szerepeltetésével ésszerű indok nélküli előnyt biztosított egy jelöltnek és az őt jelölő szervezeteknek. Ezek a sérelmezett tartalmak alkalmasak a választópolgárok akaratának Ve. 141. §-a szerinti befolyásolására. Hangsúlyozta, hogy az NVB álláspontja szerint a jelölt és a jelölő szervezetének népszerűsítése nem választható el egymástól a lapszámban.

[7]            Mindezek alapján kérte az OEVB-t, hogy a kifogásának adjon helyt, állapítsa meg, hogy a sérelmezett kiadvány kiadója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt választási alapelvetkötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy az OEVB határozata rendelkező részét a Csepeli Hírmondó következő lapszámában tegye közzé, valamint kérte bírság kiszabását is.

[8]            Az OEVB a kifogásokat egyesítette és azokat egy eljárásban bírálta el. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja kifogását elutasította, míg a magánszemély kifogásának részben helyt adva a kifogásolt lapszám tekintetében megállapította, hogy azzal a médiatartalom-szolgáltató megsértette a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget, és 138.000 Ft bírságot szabott ki. A kifogást a jelöltek közötti esélyegyenlőség megsértése tekintetében elutasította.

[9]            Az OEVB határozatában részletesen vizsgálta a kifogásolt lapszámban megjelent cikkek tartalmát és azt, hogy a lapszámban az egyes jelöltek hány alkalommal jelentek meg. Ennek eredményeképp megállapította, hogy egyrészt a lapszámban való megjelenítések mindegyike tárgyilagos, köztudomású tények közlése volt, másodsorban pedig megállapította, hogy Németh Szilárd István neve a lapszámban 10 alkalommal, képmása 6 alkalommal, az Együtt – a Korszakváltók Pártja által jelölt dr. Szabó Szabolcs jelölt neve ugyancsak 10 alkalommal, képmása 5 alkalommal, míg az MSZP-PM jelöltje, Bangóné Borbély Ildikó jelölt neve 16 alkalommal, képmása pedig 4 alkalommal jelent meg.

[10]         Mindezek alapján az OEVB úgy ítélte meg, hogy a jelöltek közötti esélyegyenlőség sérelme a kifogásokban foglalt okok tekintetében nem volt megállapítható.

[11]         Magánszemély kifogását azzal kapcsolatban, hogy a lapszám Tarlós Istvánnak és Orbán Viktornak a Fidesz-KDNP jelölőszervezetek álláspontját megjelenítő szerepeltetésével ésszerű indok nélküli előnyt biztosított Németh Szilárd István jelöltnek és az őt jelölő szervezeteknek, amely alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására, az OEVB részben alaposnak találta. Rögzítette, hogy a miniszterelnöki cikk nem, de Budapest főpolgármesterének a választásokkal kapcsolatos álláspontjának megjelenítése összességében alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, ami miatt sérült a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, így ebben a körben megállapította a jogszabálysértést. Az OEVB 138.000 Ft bírságot szabott ki, mely döntésében értékelte az ismételt jogsértés megvalósulását, valamint azt, hogy a jogsértést mindösszesen egy cikk alapozza meg. Mellőzte a jogsértéstől eltiltást arra való hivatkozással, hogy a következő lapszám már az országgyűlési képviselők 2018. április 8-i választását követően jelenik meg.

II.

[A fellebbezések tartalma]

[12]          Beadványozó1 2018. április 4-én 8 óra 19 perckor nyújtotta be fellebbezését az OEVB határozatával szemben, melyben fenntartotta a kifogásában foglaltakat és új érvként, illetve bizonyítékként hivatkozott arra, hogy egy (vagy több) jelölt túlzó mértékű szerepeltetését nem csupán mennyiségileg, hanem minőségileg is kell vizsgálni. Így azon az alapon nem lehet arányos megjelenítésnek minősíteni Németh Szilárd Istvánnak a Csepeli Hírmondóban való megjelenítését, hogy számszerűleg nem szerepelt többször, mint a többi jelölt, mert a többi jelöltre és az őrá vonatkozó tartalmak egymáshoz viszonyítva egyértelműen Németh Szilárd Istvánt tüntetik fel kedvező, míg a többi jelöltet kedvezőtlen színben. Előadta, hogy Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának Képviselő-testülete a 366/2017. (X.26.) Kt-határozatában megnövelte a Csepeli Hírmondó 2018. évi megjelenéseinek számát és pénzügyi támogatását, ami miatt még hangsúlyosabb az önkormányzat semlegességére vonatkozó kötelezettség érvényre juttatása.

[13]         Előadta, hogy a lap a Kvk.III.37.236/2018/4. számú marasztaló határozat meghozatalát követően semmit sem változatott szerkesztési gyakorlatán. Megítélése szerint a lap megjelenési gyakoriságának növelése (és az ehhez szükséges pluszforrások biztosítása), és a politikailag elfogult, az egyik jelöltnek és jelölő szervezetének indokolatlan előnyt biztosító szerkesztési gyakorlata között összefüggés áll fenn, mely azt eredményezi, hogy a közpénzek felhasználása során indokolatlan versenyelőnyben részesül Németh Szilárd István és a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek. Mindezek alapján kérte az OEVB határozatának a megváltoztatását, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvsértés megállapítását, a médiatartalom-szolgáltató kötelezését a fellebbezésnek helyt adó határozat rendelkező részének közzétételére, valamint indítványozta magasabb összegű bírság kiszabását.

[14]         Beadványozó2 2018. április 4-én 17 óra 34 perckor nyújtotta be fellebbezését az OEVB határozatával szemben arra hivatkozással, hogy az sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját. Megismételte és teljes mértékben fenntartotta a kifogásában előadott álláspontját. Előadta, hogy szemben az OEVB álláspontjával a tárgyilagos állításokkal, a tények bemutatásával is el lehet térni a semleges pozíciótól. A tények önkényes kiragadásával és csoportosításával, bizonyos tények elhallgatásával lehet befolyásolni egy személynek és tevékenységének a leírását, és ezzel a bemutatás alkalmas lehet a választók befolyásolására, így a jelöltek közötti verseny megbontására. Kifejtette, hogy az OEVB-nek vizsgálnia kellett volna, hogy a jelöltek bemutatása azon túlmenően, hogy tényeken alapul, valóban semleges módon történt-e. Megítélése szerint nem elégséges annak megállapítása, hogy a cikkekben tényközlés történt, azt is vizsgálni kellett volna, hogy ez nem egyoldalúan, valamely jelöltnek kedvezően, valamely jelöltet hátrányosan érintően került-e összeállításra. Az esélyegyenlőség megvalósulásának vizsgálata során álláspontja szerint nemcsak azt kell vizsgálni, hogy számszerűen hányszor jelenik meg egy jelölt a lapszámban vagy tényszerű állítás szerepel-e róla a cikkben, hanem azt is, hogy milyen keretezésben szerepel, összességében milyen benyomás rajzolódhat ki a választókban a megjelenéseit olvasva. Az egyenlő feltéteteket csak az azonos mennyiségi és minőségi lehetőségek biztosítása jelentheti, nem elégséges csak egyik vagy másik teljesülése. Mindezek alapján az OEVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását kérte.

[15]         Beadványozó3 2018. április 5-én 8 óra 14 perckor nyújtott be fellebbezést az OEVB határozatának őt marasztaló és bírság megfizetésére kötelező részével szemben. Előadta, hogy a határozat a jelölő szervezetek közötti választási egyensúly megtartásának követelménye körében okszerűtlen jogi következtetésre jutott. Rögzítette, hogy az OEVB figyelmen kívül hagyta azt a köztudomású tényt, hogy mint médiatartalom-szolgáltató az illegális migráció tárgykörében Csepel lakosságát érintően Csepel Önkormányzatának Képviselő-testülete által 318/2016. (IX. 21.) Kt. határozata elfogadása óta visszatérően ad közre tudósításokat és cikkeket. Előadta azt is, hogy a marasztalása alapjául szolgáló, Tarlós István által írt cikk nem minősíthető publicisztikának, emiatt az nem értékelhető a választási kampányban történő médiaszolgáltatói állásfoglalásnak, illetve az egyes jelöltek, jelölő szervezetek közötti privilegizálásra törekvésnek. Hangsúlyozta, hogy a sérelmezett lapszám 10-11. oldalán közölt cikk nem riport Budapest Főpolgármesterével, hanem a Főpolgármester publicisztikája a választásról, amelyet a lap közreadott. Fellebbezésében rögzítette a publicisztika fogalmát és ismertette a vezércikk és az elemző, értékelő cikk jellemzőit. Mindezek után rögzítette, hogy Tarlós István cikke ún. elemző, értékelő cikk, ami semmilyen módon nem tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Rögzítette, hogy a cikk közlésével a médiatartalom-szolgáltató nem foglalt állást, az alapján nem állapítható meg semleges pozíciójának feladása, illetve azzal nem tűnik fel egyik jelölt vagy jelölő szervezet mellett vagy ellenében sem. Mindezek okán a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvi sérelem megállapítására nem volt lehetőség. Kifejtette, hogy álláspontja szerint jelen ügyben az NVB 650/2018. számú határozata nem alkalmazható, mert az jogszabálysértő módon mossa össze a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség fogalmát.

[16]         Mindezek alapján Beadványozó3 azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát az őt marasztaló és 138.000 Ft bírság megfizetésére kötelező részében változtassa meg, a kifogásokat teljes körűen utasítsa el és mellőze a 138.000 Ft bírság kiszabását.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[17]         A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.075/2014/2. számú végzésére rögzíti, hogy azzal, hogy az elsőfokú határozat ellen több személy, illetve szervezet nyújtott be fellebbezést, a másodfokú eljárásban nem keletkezik több ügy, mert valamennyi fellebbezés ugyanabban az ügyben hozott, ugyanazon döntést tartalmazó határozatot támadja, melyek a másodfokú eljárásban csak egy ügyként és egységesen bírálhatók el. Minderre tekintettel a Bizottság a benyújtott fellebbezéseket egy eljárásban bírálta el.

[18]         A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.

[19]         A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelvet: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között. A Ve. esélyegyenlőségi alapelvének az önkormányzatok/gazdasági társaságaik országgyűlési választási kampány tartama alatt folytatott kiadói tevékenységére gyakorolt hatásával a Kúria már több választási időszakban, több végzésében foglalkozott. A 2018. évi országgyűlési választások kapcsán a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésének [20], [21] és [22] pontjai, és a Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzés összefoglalták a kampányidőszakban a Ve. szempontjából jogszerű kiadói magatartás ismérveit. A IV/579/2018. AB határozat [30] pontja a választási kampányidőszakra tekintettel fogalmazta meg, hogy meghatározott körben alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekinti azt a Kúria és az Alkotmánybíróság által megfogalmazott tételt, hogy az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságának korlátját jelenti a helyi közhatalomtól a választási kampányban elvárt és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjából következő semleges pozíció.

[20]         A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A 140. § általános definíciója szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére; az eszközöket a Ve. tételesen nem határozza meg, azokról csak példálódzó felsorolást ad.

[21]         A kifogásokban egy konkrét lapszám volt megjelölve. Mivel heti megjelenésű sajtótermékről van szó, amely jelentősebb terjedelemben számol be a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, a Bizottság álláspontja szerint nincs elvi akadálya annak, hogy megvizsgálja, a Csepeli Hírmondó IX. évfolyam 12. száma, mely választási kampányidőszakban jelent meg, alkalmas volt-e a választói akarat befolyásolására.

[22]         E vizsgálat lefolytatása során kiindulópontnak tekinti a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésben megfogalmazott tételt, mely szerint az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Mindez a helyi közhatalmat megtestesítő önkormányzatokra azt a kötelezettséget rója, hogy nem tanúsíthatnak olyan magatartást a választási kampány idején, ami semleges pozíciójuk feladásaként és valamely jelölt vagy jelölő szervezet melletti kiállásként lenne értékelhető.

[23]         A kifogásolt 24 oldalas lapszámban jelölttel, jelölő szervezettel kapcsolatos tartalom 13 oldalon jelenik meg. Az OEVB határozatában foglalt érveléssel ellentétben a lap 2. oldalán található, Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott beszédének, illetve a vele készített interjúnak olyan részleteit idézi a cikk, aminek a választási kampánnyal való közvetlen kapcsolata egyértelműen kimutatható. Már a cikk címében is szerepel a választás, emellett annak első mondata „Az április 8-ai választás legnagyobb tétje az, hogy bevándorlóállammá válik-e Magyarország, ..”, illetve a záró mondat „Amíg a magyar választók a jelenlegi kormányt tüntetik ki bizalmukkal…” olyan kijelentéseket tartalmaznak, amelyeknek egyértelmű és direkt kapcsolata van a választásokkal, ezáltal alkalmasok a választópolgári akarat formálására, befolyásolására. A cikk vizsgálata azért sem volt mellőzhető, mert a FIDESZ-KDNP amellett, hogy a választáson országos listát állított, a választókerületben egyéni jelöltje is van, Németh Szilárd István személyében. Emellett a választópolgárok számára egyértelmű a Miniszterelnök meghatározott párthoz való kötődése, így az interjú fentiek szerinti ismertetése, a kormánypárti jelölő szervezetek, jelöltek támogatására való buzdítás a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek tekinthető.

[24]         Az OEVB döntésével egyezően szintén kampányeszközként értékelhető a Tarlós István főpolgármesterrel közölt két oldal terjedelmű cikk is. Ezt támasztja alá, hogy abban a Főpolgármester a választási eljárásban részt vevő jelöltekkel és jelölő szervezetekkel kapcsolatos véleményét, tevékenységükkel, alkalmasságukkal kapcsolatos álláspontját fejti ki. A cikk ezáltal egyértelműen tükrözi, hogy Tarlós István a választási kampányban mely jelölő szervezet mellett foglal állást.

[25]         A lap 3. és 8-9. oldalain Németh Szilárd, dr. Szabó Szabolcs és Bangóné Borbély Ildikó jelenik meg, akik mindhárman országgyűlési képviselők és egyéni választókerületi jelöltek is. Az itt elhelyezett kimutatások az egyes jelöltek tevékenysége által a választókerületnek juttatott forrásokat számosítják, illetve törvényjavaslatok megszavazására vonatkozó adatokat közölnek. Tartalmuk leginkább a szerkesztői szabadság, sem mint a kampánytevékenység körében értékelhetők.

[26]         A lapszám 6-7. oldalán megjelent, dr. Szabó Szabolcs országgyűlési képviselői tevékenységével, a 12-13. oldalon Bangóné Borbély Ildikónak az ajánlások gyűjtésével összefüggő, valamint a vele kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket közlő cikkek, illetve a 14. oldalon a Jobbik Magyarországért Mozgalom által tartott fórumról közölt cikkek – utóbbiban szerepel a jelölő szervezet jelöltje is – szintén a választással kapcsolatosak. A választással összefüggő tartalmat közöl a 15. oldalon megjelent cikk is, amelyben a lap a Momentum Mozgalom jelöltjének visszalépéséről és közvélemény-kutatási adatok alapján a versenyben lévő jelöltekről számol be. Közvetlenül a választásokhoz kapcsolódó tartalom még a 16. oldalon van, amely Tenk Andrást, a Lehet Más a Politika jelöltjét mutatja be.

[27]         Fentieken túl a lap 4. oldalán és 15. oldalán egy kollégium felújításával, valamint a toborzóiroda megnyitásával kapcsolatos cikkben jelenik meg Németh Szilárd István. Ezek nem jelöltségéhez, hanem közéleti szerepléséhez kapcsolódó tartalmak. Ezen túl Németh Szilárd megjelenik a lap 7. oldalán is, a húsvéti köszöntőben és a 18. oldalon szintén szerepel egy receptet ajánló cikk jegyzőjeként. A lap 5. oldalán a Jahn Ferenc Kórház felújított sürgősségi osztályának átadásáról szóló cikk a FIDESZ-KDNP kormány egészségüggyel kapcsolatos kormányzati intézkedéséről, illetve az Egészséges Budapestért Programról szól. Ezek a cikkek bár nem közvetlenül az országgyűlési választásra vonatkoznak, mégis alkalmasak a választókerületben jelöltként induló Németh Szilárd István és az őt jelölő szervezet népszerűsítésére.

[28]         A Bizottság fenntartja a Kvk.IV.37.423/2018/2. számú végzéssel helybenhagyott 650/2018. számú határozatában megfogalmazott azon álláspontját, amely szerint az indokolatlan előny megállapíthatóságát nem csak a megszólalások és szerepeltetések jogcíme alapozhatja meg. Figyelembe kell venni a jelölt szereplésének mennyiségét, illetve a vele vagy jelölő szervezetével kapcsolatos cikkek tartalmát is. Egy jelölő szervezet által indított jelölt esetében a jelölő szervezet és a jelölt támogatása nem választható el a lapban. A választópolgári akart ugyanis nem pusztán a jelölt irányába fejeződik ki, akár az ajánlás, akár a szavazás során a választópolgár a jelölt melletti elköteleződésén túl a jelölő szervezet irányába is kifejezi támogatását. Éppen ezért nem választható szét az esélyegyenlőség vizsgálata a jelöltek és jelölő szervezetek között. A független jelölt kivételével a jelölt mögött jelölő szervezet áll, az egyik népszerűsítése értelemszerűen kihat a másikra is. Végképp nem értelmezhető a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvnek az OEVB szerinti jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében való szétválasztása akkor, amikor azt vizsgálja, hogy egy adott, a választókerületben megjelenő lapszám alkalmas-e a választópolgári akarat befolyásolására. A lapszám ugyanis ezt a hatást elsődlegesen a választókerületi választás tekintetében tudja kifejteni, mivel helyi lapról van szó, amely olyan közéleti, politikai témákkal foglalkozik, amely az adott választókerület választópolgárai tekintetében tarthat számot érdeklődésre, illetve a vizsgált lapszámban a választásokkal kapcsolatos cikk túlnyomó többsége választókerületben induló jelöltekről szólt.

[29]         A Bizottság álláspontja szerint Németh Szilárd István, a FIDESZ-KDNP egyéni választókerületi jelöltje jelöltsége, közéleti szereplései kapcsán, figyelembe véve az öt jelölő jelölőszervezeteket népszerűsítő cikkeket is, összességében, a lapszám teljes tartalmát vizsgálva hangsúlyosabban jelenik meg, mint a többi jelölt. A Bizottság azonban értékeli azt a körülményt is jelen megállapítása megtételekor, hogy a médiatartalom-szolgáltató jelen lapszámában már számos, a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében a szerkesztés körében megfogalmazott követelményt érvényesített. Jelen esetben ugyanis, ahogyan azt az OEVB is rögzítette határozatában, Németh Szilárd István jelölti megjelenéseinek száma azonos a többi jelöltéhez képest, ezért a jelöltek pluralitása a lapszámból kimutatható. Ugyanakkor a jelölő szervezetek által indított jelöltek esetében nem hagyható figyelmen kívül a jelölő szervezeteket népszerűsítő tartalmak megjelenítése sem. Ebben a körben megállapítható, hogy megjelenítést csak Németh Szilárd István jelölő szervezete kapott személyétől függetlenül és ezek a megjelenések is azt eredményezik, hogy a lapszám alkalmassá vált arra, hogy megbontsa a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét a választói akarat formálásában, ezzel pedig sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint alapelv.

[30]         Beadványozó1 és Beadványozó2 kifogása és fellebbezése az esélyegyenlőség körében hivatkozott arra is, hogy kizárólag Németh Szilárd Istvánnal kapcsolatban jelentek meg a lapszámban pozitív hangvételű cikkek. E körben a Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.II.37.907/2014/3. számú végzésére, amelyben rögzítette, hogy az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv megsértése csak akkor állapítható meg, ha a kifogásolt kiadvány kiemelten csak egy párttal vagy jelölőszervezettel összefüggő cikkeket tartalmaz. Az írásoknak a hangvétele, illetve „negatív”-nak titulált tartalma az esélyegyenlőség vizsgálatánál közömbös. Mindezek alapján a Bizottság az esélyegyenlőség sérelme körében a cikkeket kizárólag abból a szempontból vizsgálta, hogy azok a választópolgári akarat befolyásolására alkalmasak voltak-e. Az, hogy ezek eredményüket tekintve a választópolgárokban a jelölt melletti vagy a jelölttel szembeni akarat kialakításában játszhattak szerepet, kizárólag a választópolgár, az egyén által megítélhető. Így a jogorvoslati kérelmekben hivatkozott vizsgálati szempont a Kúria hivatkozott döntése alapján a másodfokú eljárásban, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának érvényesülése kapcsán nem volt alkalmazható.

[31]         Mindezen érvek alapján a Bizottság, szemben az OEVB határoztában foglaltakkal, úgy foglalt állást, hogy mindkét kifogás alapos volt az alapelvi sérelem kapcsán, a lapszám egészét tekintve megállapítható volt, hogy a médiatartalom-szolgáltató a Csepeli Hírmondó 2018. március 29-én megjelent IX. évfolyam 12. számával megsértette a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség eljárási alapelvét azzal, hogy Németh Szilárd Istvánt, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni választókerületi képviselőjelöltjét népszerűsítette.

[32]         A Bizottság alkalmazva a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontját kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét a legközelebbi számban tegye közzé. Tekintettel arra, hogy a következő lapszám már az országgyűlési képviselők választását követően jelenik meg, a Bizottság mellőzi a jogsértéstől való eltiltást.

[33]         A Bizottság indokoltnak tartja az OEVB által kiszabottól magasabb összegben meghatározni a bírság összegét. Ennek kapcsán súlyosító körülményként értékeli azt, hogy a lapszám megjelenésének idején már széles körben ismert volt a választási szerveknek és a Kúriának az önkormányzati lapok választási kampányban való megjelenésével összefüggő joggyakorlata. A Bizottság figyelemmel volt arra is, hogy a nagyszámú (32.000 példány), ingyenes terjesztés által széles körben valósult meg az ismételt jogsértés. Mindezek alapján a Bizottság a bírság összegét 1.380.000 Ft-ban, azaz egymillió-háromszáznyolcvanezer forintban határozta meg.

[34]         Fentiekben kifejtett indokolás alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát részben megváltoztatta és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[35]         A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 140. §-án, 141. §-án, 144. §-án, 152. §-án, 231. § (5) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 6.

 

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke