A Nemzeti Választási Bizottság
68/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság T. V. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 13-án 14 óra 48 perckor kifogást nyújtott be – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja és a 144. § (3) bekezdésének megsértése miatt.
Kifogásában rögzítette, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái 2016. szeptember 11-én a folyamatban levő népszavazási kampány során plakátokat helyeztek el Budapesten, a III. kerületben található Szentlélek téri HÉV megálló mögött található gát falán. Az aktivisták 2016. szeptember 13-án észlelték, hogy a kihelyezett plakátokat ismeretlenek letépték. Állítása alátámasztásához 4 db fényképfelvételt csatolt. Kifogástevő hivatkozott a Ve. 144. § (3) bekezdésére, mely szerint plakát kampányidőszakban (4)-(7) bekezdésében meghatározott törvényi korlátok között – bárhol elhelyezhető. Álláspontja szerint a népszavazási kampány esetén ezt a rendelkezést az Nsztv. 1. § (1) bekezdéséből következően a kampányban is alkalmazni kell, mely az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében rögzített véleménynyilvánításhoz való jog érvényesülését szolgálja. Hivatkozott továbbá arra, hogy a népszavazási kampány során kihelyezett plakát letépésével a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből is következően a plakátok kihelyezőinek választási eljárásban biztosított jogait is sértik.
Beadványozó kifogásában hivatkozott továbbá arra, hogy jelen ügy elbírálása a Ve. 297. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a jogsértést állapítsa meg, a jogsértőt pedig tiltsa el a további jogsértéstől.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele.
A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó magánszemély kifogásában feltüntetett személyi azonosítóként egy számsort, ami 13 számot tartalmaz.
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. melléklete szerint a személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 51/2016. számú határozatát helybenhagyó Knk.I.37.722/2016/3. számú végzésében vizsgálta a népszavazási eljárásban hibásan feltüntetett személyi adatok, köztük a személyi azonosító megítélésének kérdéskörét. A Kúria a személyes adatok feltüntetése kapcsán kimondta, hogy „a bármilyen okból részleges adatok alapján az NVI nem tekintheti az aláírást érvényesnek, nincs lehetőség a személyi adatnak a lakcímnyilvántartás adataival való összevetésen alapuló egyezősége kimondására, azaz ténylegesen az Nsztv. 15. § (2) bekezdés szerinti adatok NVI általi hivatalbóli kiegészítésére.”
A fentiekben idézett kúriai döntés indokolása alapján a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve 212. § (2) bekezdése a kifogás benyújtója részéről teljesítendő egyértelmű szabályként írja elő a fenti tartalmi elemek és személyes adatok – köztük a személyi azonosító – pontos szerepeltetését. Ettől való eltérést a Ve. vagy az Nsztv. egyetlen jogszabályi helye sem enged.
A Ve. 215. § c) pontja kimondja, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítni, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésben foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás magányszemély Beadványozó személyi azonosítóját hibásan tartalmazza, mely a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontja alapján annak kötelező tartalmi eleme. Mindez a kifogás érdemi vizsgálatának akadályát képezi.
A fentiekben leírt indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § c) pontja értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. §-án, az 1996. évi XX. törvény 3. mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 19.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke