A Nemzeti Választási Bizottság
673/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (székhely:1077 Budapest, Rózsa utca 22. 3., képviseli: Fekete-Győr András; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 8 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. március 31-én 19 óra 4 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (1) bekezdés a), c) és e) pontjának megsértése miatt az MTI OS Országos Sajtószolgálat tevékenységével kapcsolatban. Kifogásában előadta, hogy beadványozó 2018. március 29-én 18 és 19 óra között elektronikus levélben sajtóközleményt juttatott el az MTI OS Országos Sajtószolgálathoz (a továbbiakban: „MTI”). A 2018. március 29. napján 19 óra 13 perckor érkezett levelében G. P. ügyeletes szerkesztő Beadványozó sajtóosztályát a következőkről tájékoztatta: „A Momentum Mozgalom „Momentum: Börtönbe a Tiborcz-házaspárral” című, az MTI OS-hez mai napon eljuttatott közleménnyel kapcsolatban tájékoztatom Önöket, hogy közleményük az OS szabályzatának (http://os.mti.hu/szabalyzat) 14. 3. pontjába ütközik, ezért azt nem áll módunkban kiadni. Felhívom továbbá a szíves figyelmüket arra, hogy a szabályzat 15. pontja értelmében az MTI jogosult egyes közlemények közzétételét megtagadni, a közlemény közzétételének megtagadásáért semmilyen felelősséggel nem tartozik.”
[2] Beadványozó álláspontja szerint a közlemény közlésének megtagadásával az MTI megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására vonatkozó, a c) pontban foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek között esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettségét, továbbá az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
[3] A Beadványozó álláspontja szerint a sajtóközlemény a Ve. 140. §-ra tekintettel kampányeszköz, a sajtóközlemény MTI-nek való eljuttatása az MTI általi közlés céljából pedig a Ve. 141. § szerint kampánytevékenység. Rögzítette, hogy a közlemény közlésének megtagadása során az MTI saját belső szabályzatának 14.3. pontjára hivatkozott, amely szerint „A közlemény nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével”. Beadványozó álláspontja szerint a megtagadás alapjául szolgáló indok alkotmányos igazolhatóságát kell vizsgálni. Az MTI belső szabályzata csak a jogszabályok, így kiemelten a törvények és mindenek felett az Alaptörvény által meghatározott kereteken belül tartalmazhatnak érvényes rendelkezést. Az MTI belső szabályzatának a közlés visszautasítása során idézett 15. pontja, mely szerint „Az MTI jogosult egyes közlemények közzétételét megtagadni, vagy már közzétett közleményt a Felhasználó egyidejű értesítése mellett eltávolítani. Az MTI a közlemény közzétételének megtagadásáért vagy annak utólagos eltávolításáért semmilyen felelősséggel nem tartozik”, nyilvánvalóan nem vonja ki az MTI tevékenységét a törvényes (és alkotmányos) felügyelet alól.
[4] Rögzítette, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a 15. pontra tekintet nélkül vizsgálhatja az MTI magatartásának jogszerűségét, és amennyiben az MTI alaptörvény- illetve Ve.-ellenesen gyakorolta a közlemény közlésének jogát, az MTI, mint minden jogalany, felelősséggel tartozik a jogsértésért. Előadta azt is, hogy nem tartható a Nemzeti Választási Bizottság 428/2018. számú határozatában követett álláspontja, mely szerint „a kifogás érdemi vizsgálat alá nem vonható, mivel a sajtóközlemény tartalmára nézve a választási jogszabályok alá nem rendelt jogforrás alapján került elbírálásra.” Álláspontja szerint az NVB határozatában foglaltak arra az abszurd konklúzióra vezetnének, hogy az NVB mint hatóság az Alaptörvény és a törvények felett állónak minősíti az MTI belső szabályzatát. Ezen túl kiemelte, hogy nem az MTI belső szabályzatának felülvizsgálatát kéri, hanem az MTI által hozott döntés alkotmányos és Ve. szerinti igazolhatóságának vizsgálatát.
[5] Beadványozó szerint az MTI megsértette a Ve. több alapelvét, amikor alkotmányellenes mérlegelés eredményeképpen megtagadta a Momentum közleményének, mint kampányeszköznek a közzétételét, ezáltal jogellenesen akadályozta a Momentum kampánytevékenységét.
[6] Előadta, hogy a kifogással érintett közlés-megtagadás jogszerűségének vizsgálata során az NVB-nek azt kell mérlegelnie, hogy a megtagadásnak volt-e alkotmányosan igazolható oka, azaz felmerül-e olyan alkotmányos súlyú jog vagy érdek, ami az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítás szabadságának ilyen mértékű korlátozását igazolja. Kifogásában idézte a 7/2014. (III. 7.) AB határozatban, a 31/2014. (X. 9.) AB határozatban, az 5/2015. (II. 25.) AB határozatában és a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában foglaltakat, valamint a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú határozatában írtakat.
[7] Beadványozó álláspontja szerint a sajtóközlemény egyértelműen közügyek megvitatására irányul és nem minősül a magán- vagy családi élettel kapcsolatos közlésnek. Rögzítette, hogy azzal kapcsolatos tájékoztatás és véleménynyilvánítás, hogy a miniszterelnök semmilyen közhivatalt nem viselő lánya a Magyar Turizmus Zrt. munkatársával a magyar állam részvételével megköthető üzleti lehetőségekről tárgyal, a közügyek tárgyalásának mintapéldája.
[8] Mindezek alapján kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint állapítsa meg a jogsértés tényét, hogy az MTI jogtalanul tagadta meg a sajtóközlemény kiadását, szólítsa fel az MTI-t a jogsértés megszüntetésére, valamint – figyelemmel a jogsértéssel megvalósított érdeksérelem kiemelkedő súlyára és a szólásszabadsággal kapcsolatos joggyakorlat kiforrottságára – a jogsértővel szemben a kiszabható bírság összeghatárának maximuma szerinti bírságot szabjon ki. Kifogásához mellékelte a sajtóközleményt és az MTI válaszát.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A Nemzeti Választási Bizottság jelen tényállással hasonló ügyben 2018. március 13-i ülésén 428/2018. számú határozatában döntést hozott, mely határozat jogorvoslat hiányában március 16-án jogerőre emelkedett. A Bizottság fenntartja a korábbi ügyben kialakított álláspontját, tárgyi üggyel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti.
[10] Beadványozó kifogásában a Magyar Távirati Iroda tevékenységét kifogásolta, mely a szabályzatára hivatkozva megtagadta Beadványozó közleményének közzétételét.
[11] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 2015. január 1-től hatályos 215/A. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában álló Magyar Rádió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, Magyar Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint közszolgálati médiaszolgáltatók a Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársasággal történő egyesüléssel megszűnnek. A Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság neve az egyesülést követően Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörű Részvénytársaságra módosul.
[12] A kifogásban megnevezett MTI tehát a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörű Részvénytársaság (a továbbiakban: közszolgálati médiaszolgáltató) keretében működik, így a kifogás a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét támadja.
[13] Az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontja szerint a közszolgálati médiaszolgáltató a 83. §-ban meghatározott célok érvényre juttatásán túl hírügynökségi feladatokat lát, amelynek keretében közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában.
[14] Az Mttv. 203. § 31. pontja szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatás, hírügynökségi szolgáltatás, valamint internetes úton elérhetővé tett médiatartalmak szolgáltatása.
[15] A kifogásban hivatkozott közlemény közzétételének megtagadását a közszolgálati médiaszolgáltató MTI Országos Sajtószolgálat felhasználási és működési szabályairól szóló OS Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 14. 3. pontjára alapozta. A Szabályzat I. A szolgáltatás célja alcímében rögzíti, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató MTI Országos Sajtószolgálat (OS) elnevezésű szolgáltatása az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített közszolgálati feladat ellátására jött létre az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű, a nyilvánosság számára jelentőséggel bíró közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbítása céljából.
[16] A Szabályzat III. A szolgáltatás igénybevételének feltételei alcíme alatti 5. pont szerint az OS szolgáltatásait a 3. pontban meghatározott jogosultak előzetes szerződéskötést követően vehetik igénybe. Ugyanezen alcím 9. pontja szerint az OS Szolgáltatás kizárólag az OS Szabályzat, mint általános szerződési feltételek szerint vehető igénybe.
[17] Jelen ügyben a Nemzeti Választási Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladata alapján biztosított szolgáltatás – amely csak erre irányuló polgári jogi szerződés alapján vehető igénybe – teljesítésével összefüggésben tanúsított magatartására a Ve. hatálya kiterjed-e.
[18] Kúria több döntésében is foglalkozott azzal, hogy hogyan vizsgálható a Ve. hatálya alá nem tartozó szervezetek magatartása a választási kampány idején. A Kúria döntéseiben kifejtette, hogy a választási jogviszonyban kizárólag a Ve. szabályai az irányadók, más típusú szabályozás alkalmazására a Ve. felhatalmazása alapján van lehetőség. A Ve. nem érintette a hatálya alá nem tartozó szervezetek tevékenységét és eljárását, tehát olyan típusú kifejezett szabályozást nem tartalmaz, amely arra utalna, hogy az egyes választásokkal érintett időszakokban a választási eljárásban részt nem vevő állami szervezeteknek alaptevékenységükhöz kötődő feladat- és hatáskörüket a korábbitól eltérően kellene gyakorolniuk. Önmagában nem kizárt, hogy ezen szervek tevékenysége választási időszakban a Ve. szerinti jogviszonyokat is érintse, azonban a Ve. hatálya alá egyébként nem tartozó szervek vonatkozásában minden ilyen esetben részletesen kell vizsgálni - az adott tényállás sajátosságaihoz kötődően - a választási jogviszonyok tényleges érintettségét. [Kvk.II.37.398/2014/2. és Kvk.II.37.478/2014/2. számú határozat]
[19] A kifogásban rögzítettekkel ellentétben a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységének vizsgálta során nem lehet eltekinteni az arra irányadó jogszabály, jelen esetben az Mttv. és az OS szolgáltatás teljesítésének részletszabályait meghatározó Szabályzat figyelembe vételétől. Ennek kapcsán hangsúlyozandó, hogy az OS szolgáltatás igénybevételére kizárólag polgári jogi szerződés alapján van lehetőség, ahogyan ezt a Szabályzat III/5. pontja rögzíti és ebben a szerződésben az OS szabályzat tartalma, mint általános szerződési feltétel jelenik meg.
[20] A kifogásban hivatkozott Ve. eljárási alapelvek megsértését Beadványozó szerint az okozta, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató nem tette közzé közleményét. Mivel a közlemény közzétételét a közszolgálati médiaszolgáltató a Beadványozó és közte létrejött polgári jogi szerződés alapján végzi, valójában a kifogás tárgya e szerződés nemteljesítése. Beadványozónak a közszolgálati médiaszolgáltató teljesítésének követeléséhez joga a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:58. §-a szerinti szerződésen alapul, ebből kifolyólag a teljesítés megtagadásának jogkövetkezményeit nem a Ve., hanem a Ptk. 6:183. § szabályozza. A Ptk. 6:183. §-ában foglalt jog érvényesítése nem a választási bizottságokra, hanem bírói útra tartozik.
[21] A kifogás tárgya tehát valójában egy szerződés teljesítése, amelynek vizsgálata a választási alapelvek megsértésére hivatkozással sem kényszeríthető ki választási kifogás útján.
[22] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgya a Ptk. által szabályozott szerződéses jogviszony, melynek vizsgálatára egyik választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel.
[23] A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozónak a választási eljárásban számos a Ve.-ben is nevesített kampányeszköz (plakát, szórólap) áll rendelkezésére arra, hogy kampánytevékenység folytatásához való jogát gyakorolja. Hangsúlyozandó az is, hogy jelen kifogás elbírálása során a Nemzeti választási Bizottság nem abban foglalt állást, hogy Beadványozó jogosult-e a közleményben foglalt véleményének a szabad terjesztésére, hiszen ez módjában áll. Az azonban, hogy valakinek joga van a véleményéhez, pozitív, illetve negatív kampány folytatásához, legyen ez utóbbi bármilyen sértő másra nézve, nem jelenti azt, hogy pusztán e véleményhez fűződő joga alapján követelheti mások aktív cselekvését a vélemény terjesztésében. A közszolgálati médiaszolgáltatónak ilyen aktív közreműködői kötelezettsége egy szerződéses jogviszony alapján közölt közlemény viszonyában a Ve. alapelveiből sem vezethető le.
[24] A Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem.
[25] Mindezek alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[26] A határozat a Ve. 215. § d) pontján, az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontján, a 203. § 31. pontján, a 215/A. §-án, a Ptk. 6:58. §-án, 6:183.§-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 3.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke