Az Országos Választási Bizottság
657/2010. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2010. október 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).
Indokolás
I.
A beadványozó 2010. október 1-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy társasházban a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet végezni csak a társasház szervezeti-működési szabályzatában meghatározott keretek között lehessen?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés — az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint — el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen milyen jogalkotásra köteles.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) 13. § (3) bekezdése értelmében a legfeljebb hatlakásos társasház közössége maga döntheti el, hogy szervezeti-működési szabályzatot kíván-e létrehozni. Ebből következik, hogy a Társasházi tv. csak a hat lakásnál több lakással rendelkező társasházat kötelezi szervezeti-működési szabályzat létrehozására, és így a legfeljebb hatlakásos társasházak nem feltétlenül rendelkeznek szervezeti-működési szabályzattal.
A Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy a társasházak mely körét érinti a népszavazásra feltenni kívánt kérdés. Mivel a legfeljebb hatlakásos társasházak nem minden esetben rendelkeznek szervezeti-működési szabályzattal, így ezen társasházak szervezeti-működési szabályzatára irányuló kérdés nem értelmezhető.
A népszavazásra feltenni kívánt kérdés továbbá megtévesztő, mivel a választópolgárok számára azt a téves látszatot kelti, mintha akár a jelenlegi, akár egy eredményes népszavazást követően megalkotásra kerülő jogszabály értelmében kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos minden kérdésben a szervezeti és működési szabályzat kellene, hogy rendelkezzen.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat a Társasházi tv. 13. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke