65/2016. NVB határozat - dr. N. A. magánszemély által benyújtott összeférhetetlenségi indítvány tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

65/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság dr. N. A. magánszemély (a továbbiakban: Indítványozó) által benyújtott összeférhetetlenségi indítvány tárgyában – 8 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke összeférhetetlenségére tett indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elutasítja.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem összeférhetetlen Prof. Dr. Patyi Andrásnak a Nemzeti Választási Bizottságban betöltött választott tagságával az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem összeférhetetlen Prof. Dr. Patyi Andrásnak a Nemzeti Választási Bizottságban betöltött választott tagságával az, hogy az Államreform Bizottság elnöke.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem összeférhetetlen Prof. Dr. Patyi Andrásnak a Nemzeti Választási Bizottságban betöltött választott tagságával az, hogy a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

Indítványozó 2016. szeptember 14-én 10 óra 59 perckor elektronikus úton indítványt terjesztett elő a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (3) bekezdése alapján Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke megbízatásának összeférhetetlensége miatt. Indítványában idézte a Ve.-ben foglalt egyes, az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, így a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontját, a 34. § (1) bekezdés b) pontját, a (3) és (4) bekezdéseket, valamint a 43. § (4) bekezdését. Bizonyítékként Prof. Dr. Patyi Andrásnak a valasztas.hu oldalon fellelhető, 2015. február 22-ei önéletrajzát jelölte meg. Irányadó jogi normaként a 2015. február 12-től hatálytalan, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról szóló 1278/2010. (XII. 15.) Korm. határozat 6. pontját jelölte meg, a 2012. április 22-től hatálytalan, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával kapcsolatos feladatok koordinációjáról és a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 4/2011. (I. 14.) HM utasítás módosításáról szóló 40/2011. (IV. 8.) HM utasítást, idézte a 2013. január 2-tól nem hatályos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdését, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 13. § (5) bekezdését, a 104. § (1) bekezdés a) és b) pontjait, valamint a 104/A. § (2) bekezdését. Ezen felül hivatkozott még az Államreform Bizottság felállításáról szóló 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozatra (a továbbiakban: Korm. hat1.), a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozatra (a továbbiakban: Korm. hat2.), Prof. Dr. Patyi András rektori megbízásáról szóló 1/2012. (I. 6.) KE határozatra, idézte a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. és 2. §-a egyes rendelkezéseit. Indítványozó rögzítette, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1/2012. (I. 6.) KE határozatában a nemzeti erőforrás miniszter és a Fenntartói Testület javaslatára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dr. Patyi András egyetemi tanárt bízta meg a rektori feladatok ellátásával. Orbán Viktor miniszterelnök 2014. november 4-én felkérte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, azaz Prof. Dr. Patyi Andrást az Államreform Bizottság elnöki feladatainak ellátására. Orbán Viktor miniszterelnök 2015. január 22-én elrendelte, hogy a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke az Államreform Bizottság elnöke, azaz Prof. Dr. Patyi András. Indítványozó álláspontja szerint a Ve. 18. § (2) bekezdésének d) pontja alapján Prof. Dr. Patyi András nem lehetne a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és elnöke, mert a Nemzeti Közszolgálati egyetem rektoraként, az Államreform Bizottság elnökeként és a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnökeként is a Kormánnyal, a közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterekkel, mint központi államigazgatási szervekkel más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg elnöke, Prof. Dr. Patyi András megbízatása megszűnését összeférhetetlensége miatt. Indítványozó hivatkozott a Ve. 34. § (4) bekezdésére, mely szerint indítványát 3 napon belül kell elbírálni, a döntés meghozatalában a Bizottság elnöke nem vehet részt és a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.

II.

A választási bizottság választott tagjaira vonatkozóan elsődlegesen a Ve. 17-18. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. E szabályok szerint a Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja, választott tagja és megbízott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat. Emellett a 17. § (3) bekezdése a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja esetében további feltételként rögzíti, hogy jogi egyetemi diplomával is rendelkeznie kell. A 18. § az összeférhetetlenségi szabályokat rögzíti, az (1) bekezdés szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, a háznagy, képviselő, alpolgármester, jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja, a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint jelölt. Kifejezetten a választott tagokra vonatkozó rendelkezést tartalmaz a 18. § (2) bekezdése, mely kimondja, hogy nem lehet a választási bizottság választott tagja a 18. § (1) bekezdésben foglaltakon túl párt tagja, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével, állami vezető.

 

A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a Ve. 20. § (1) bekezdése és a 352. § (1) bekezdése alapján Dr. Áder János köztársasági elnök úr 2013. szeptember 27-én kelt javaslatára az Országgyűlés 2013. szeptember 30-ai ülésén az országgyűlési képviselők több mint kétharmadának szavazatával választotta meg. Az Országgyűlés hivatkozott döntésében a Nemzeti Választási Bizottság tagjának Dr. Boda Pált, Dr. Bozsóki Évát, Dr. Csenterics Ferencet, Dr. Fábián Adriánt, Prof. Dr. Patyi Andrást, Dr. Sasvári Róbert Lászlót, Dr. Tóta Áronnét; a Nemzeti Választási Bizottság póttagjának Dr. Rádi Pétert, Dr. Bodnár Esztert és Dr. Lugossy-Sági Krisztinát kilenc évre megválasztotta. A Nemzeti Választási Bizottság 2013. szeptember 30-ai alakuló ülésén a Ve. 39. § (1) bekezdése alapján a választott tagok – 6 szavazattal – a Nemzeti Választási Bizottság elnökének Prof. Dr. Patyi Andrást választották.

A Nemzeti Választási Bizottság 2013. szeptember 30-án megválasztott tagjai esetében a választási bizottság választott tagjára vonatkozó törvényi követelmények, azaz a Ve. 17. §-ában foglaltak fennállását, valamint azt, hogy a választott tagnak javasolt személlyel szemben fennáll-e a Ve. 18. §-a szerinti összeférhetetlenség, a választott tagok jelölésére a Ve. 20. § (1) bekezdése alapján jogosult köztársasági elnök vizsgálta. E vizsgálatot követően terjesztette elő javaslatát az Országgyűlésnek.

Ahogyan az az Indítványozó által is hivatkozott és a választások hivatalos oldalán is közzétett önéletrajzból kiderül, Prof. Dr. Patyi András már Dr. Áder János köztársasági elnök úrnak az Országgyűlés elé terjesztett, a Nemzeti Választási Bizottság választott és póttagjaira vonatkozó javaslata megtételekor is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) rektora volt, az 1/2012. (I. 6.) KE határozat szerint a rektori feladatokat 2012. január 1-jétől látja el.

 

Indítványozó állítása szerint Prof. Dr. Patyi András, az Egyetem rektoraként a Kormánnyal, a közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterekkel, mint központi államigazgatási szervekkel más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, mely a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontja alapján összeférhetetlen a választási bizottság választott tagi minőségével.

 

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Prof. Dr. Patyi András, az Egyetem rektoraként két okból sem tartozik a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjában hivatkozott Törvény hatálya alá, emiatt pedig – rektori megbízatásával kapcsolatban –összeférhetetlensége nem állapítható meg:

1.)     Az Egyetem nem a Törvény szerinti központi államigazgatási szerv vagy egyéb közigazgatási szerv. A Törvény 1. § (2) bekezdésében szereplő taxatív felsorolás a központi államigazgatási szervek körét az alábbiak szerint határozza meg:

„(2) Központi államigazgatási szerv

a) a Kormány,

b) a kormánybizottság,

c)

d) a minisztérium,

e) az autonóm államigazgatási szerv,

f) a kormányhivatal,

g) a központi hivatal,

h) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

i) az önálló szabályozó szervek.”

 

A közigazgatási szerv fogalmát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 17. pontja határozza meg, úgy, hogy a közigazgatási szerv a Kttv. 1. §-ában és a 2. §-ban meghatározott szervek. A hivatkozott törvényi rendelkezés szerint közigazgatási szerv: a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal, a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, a - járási (fővárosi kerületi) hivatalok kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi, területi és helyi szervei, a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala. Közigazgatási szerv továbbá a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala .

 

Az Egyetem felsőoktatási intézmény, így egyik fenti kategóriába sem tartozik, amit annak alapító okirata is alátámaszt. Tekintettel arra, hogy az Egyetem nem tartozik a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjának szervi hatálya alá, az összeférhetetlenség már e tekintetben sem megalapozott.

 

2.)     A Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontja felsorolja azon jogviszony típusokat, amelyek esetében összeférhetetlenség megállapításának lehet helye az ott meghatározottak szerinti központi államigazgatási szervnél. Az említett pontban azonban szerepel a „közalkalmazott kivételével” szövegrész, azaz közalkalmazotti jogviszony esetén nem lehet helye összeférhetetlenség megállapításának, még akkor sem, ha Prof. Dr. Patyi András közalkalmazotti jogviszonya a Ve. által tiltott szervezeti körbe tartozó munkáltatónál állna fenn. Prof. Dr. Patyi András az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban áll, melyet a 2011. december 30-án kelt kinevezési okmánya egyértelműen rögzít. Prof. Dr. Patyi András munkáltatója az Egyetem, annak rektoraként és egyetemi tanárként közalkalmazott, ezért összeférhetetlensége ezen az alapon sem állapítható meg.

 

Indítványozó több esetben hivatkozik olyan közjogi szervezetszabályozó eszközre és jogszabályra, melyben meghatározásra kerül, hogy az Egyetem fenntartói jogait – a Fenntartói Testület (a továbbiakban: FT) útján, a hatályos rendelkezések szerint – a közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért, a honvédelemért és az igazságügyért felelős miniszter közösen gyakorolja.

Az Egyetem állami felsőoktatási intézmény, működését az Nftv. szabályozza azzal, hogy a rá vonatkozó speciális szabályokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE törvény) tartalmazza.

Az NKE törvény 4. §-a rendelkezik arról, hogy a fenntartói jogokat nem az oktatásért felelős miniszter, hanem a fent felsorolt négy miniszter közösen gyakorolja. E sajátos fenntartói struktúra az Egyetem tevékenységének céljából adódik, amelyet az NKE törvény preambuluma rögzít: a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. A sajátos fenntartói struktúrából adódik tehát, hogy a rektor pályázatát a FT írja ki és a szenátus véleményezését követően dönt a rektorjelölt személyéről. Minden más tekintetben az Nftv. alkalmazandó a rektori megbízás elnyerésének folyamatára (pl. kinevezés feltételei, köztársasági elnök általi kinevezés).

 

Ez a fenntartói struktúra sem eredményezi vagy feltételezi azt, hogy az Egyetem a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjának szervi hatálya alá tartozna, mivel abban egyértelműen rögzítésre kerülnek az érintett szervek. Indítványozó nem magyarázza, indokolja, hogy a fenntartói jogok gyakorlása hogyan hozható összefüggésbe a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjával.

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy Prof. Dr. Patyi András rektori pozíciója nem összeférhetetlen a Nemzeti Választási Bizottsági választott tagságával és elnöki megbízatásával.

 

III.

Indítványozónak az összeférhetetlenségre vonatkozó másik állítása, hogy Prof. Dr. Patyi András, mint az Államreform Bizottság és a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke a Kormánnyal más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, mely a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontja alapján összeférhetetlen a választási bizottság választott tagi minőségével.

 

A központi államigazgatási szervek taxatív felsorolását, ahogyan az a II. pontban is rögzítésre került, a Törvény 1. § (2) bekezdése tartalmazza, a közigazgatási szerv meghatározását a Kttv. 6. § 17. pontja. Központi államigazgatási szerv többek között a Kormány és a kormánybizottság. A Kormány az Alaptörvény 15. és 16. cikkeinek rendelkezése szerint a végrehajtó hatalom általános szerve, mely az Országgyűlésnek felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A Törvény 28-30. §-ai szerint a Kormány szervei a kabinet, a kormánybizottság és az egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testület. A Kormány szervei közül kizárólag a kormánybizottság az, amely a Törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja alapján központi államigazgatási szerv. A kabinet és az egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testület nem központi államigazgatási szerv és nem közigazgatási szerv.

 

A munkaviszony fogalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Fltv.) 58. § (5) bekezdés a) pontja határozza meg, az alábbiak szerint:

„munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya”. Munkavállaló az, aki az idézett jogszabályhely szerint meghatározott munkaviszonyban áll. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Munka tv.) 42. §-a szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, mely alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

A kormányzati szolgálati jogviszony fogalmát a Kttv. 36. §-a definiálja, 38. §-a alapján az kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, eltérő rendelkezés hiányában határozatlan időre és teljes munkaidőre.

 

Az állami szolgálati jogviszony fogalmát az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) határozza meg, rögzítve 1. §-ában, hogy a törvény hatálya a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőinek és állami ügykezelőinek állami szolgálati jogviszonyára terjed ki, magára a jogviszonyra pedig a Kttv. rendelkezéseit rendeli alkalmazni az Áttv.-ben foglalt eltérésekkel.

 

Szolgálati viszonyra vonatkozó meghatározást tartalmaz fentieken túl a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésének rendelkezése is, mely a törvényben felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára terjed ki. E szolgálati viszony fogalmát a Hszt. 13. §-a határozza meg. Szintén szolgálati jogviszonyról rendelkezik a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.). A szolgálati jogviszony meghatározását a Hjt. 3. §-a tartalmazza.

 

Az állami vezető fogalmát az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 1. pontja definiálja, mely szerint állami vezető a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár.

 

A Korm. hat1. 3. pontja kimondja, hogy az Államreform Bizottság a Törvény 30. § (1) bekezdése szerinti, az Államreform II. - a bürokráciacsökkentés programja egyes intézkedéseinek tudományos és társadalmi megalapozására javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenység elvégzésére létrehozott és működtetett bizottság, melynek a 4. pontja szerinti felkérés alapján Prof. Dr. Patyi András, az Egyetem rektora az elnöke. A Korm.hat1. 6. pontja rögzíti, hogy az Államreform Bizottság elnöke és tagjai a Bizottságban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.

 

Fentiek alapján tehát az Államreform Bizottság nem a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjában hivatkozott Törvény szerinti központi államigazgatási szerv és nem minősül a Kttv. szerinti egyéb közigazgatási szervnek sem.

Prof. Dr. Patyi András az Államreform Bizottság elnöki feladatait nem a Kttv. vagy az Áttv. szerinti kinevezés, nem munkaszerződés és nem is más munkavégzésre irányuló jogviszonyban látja el, továbbá nem a Hszt. illetve a Hjt. szerinti szolgálati viszony keretében, ezen túl tisztsége nem állami vezetői tisztség. Emellett fontos, hogy az Államreform Bizottság elnökeként végzett tevékenységéért nem részesül díjazásban.

 

A leírt okokból egyértelműen következik, hogy Prof. Dr. Patyi Andrásnak az Államreform Bizottságban betöltött elnöki pozíciója nem összeférhetetlen a Nemzeti Választási Bizottsági választott tagságával és elnöki megbízatásával.

 

A Korm.hat2. szerinti Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság az Államreform Bizottság eseti munkacsoportja, melynek feladata a koncepcionális súlyú kérdésekben való álláspont kialakítása, valamint szakmai anyagok előkészítése, véleményezése. Az eseti munkacsoport ugyanolyan szabályok szerint működik, mint az Államreform Bizottság. Vagyis a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság is a Törvény 30. § (1) bekezdése szerinti egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testület, mely a Törvény 1. § (2) bekezdése alapján nem központi államigazgatási szerv és nem a Kttv. szerinti egyéb közigazgatási szerv. Prof. Dr. Patyi András Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottságban végzett elnöki tevékenységéért szintén nem részesül díjazásban.

Mindezek alapján, ahogyan az Államreform Bizottságban betöltött elnöki tisztsége esetében, így ez esetben sem értelmezhető, hogy tevékenységét kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban látná el.

Ezért Prof. Dr. Patyi Andrásnak a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottságban betöltött elnöki pozíciója nem összeférhetetlen a Nemzeti Választási Bizottsági választott tagságával és elnöki megbízatásával.

 

Az Államreform Bizottság és az annak munkacsoportjaként működő Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság eseti, kodifikációs bizottság, melyek tagjai és ezáltal elnöke is, az abban végzett tevékenységet díjazás és munkavégzésre irányuló jogviszony nélkül látják el. Az Államreform Bizottság tagja többek között az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Államkincstár elnöke, a Központi Statisztikai hivatal elnöke. Az Államreform Bizottság tehát egy magasan kvalifikált tagokból álló szakmai, szakértői testület, mely az Államreform II. program intézkedéseinek tudományos és szakmai megalapozásával, véleményezésével foglalkozik. Ehhez hasonlóan tudományos és szakmai feladattal, nevezetesen a közigazgatási perjog felülvizsgálatával foglalkozott a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság, melynek elnöke, Prof. Dr. Patyi András több mint két évtizede foglalkozik közigazgatási joggal, közigazgatás-tudománnyal.

 

Az Államreform Bizottság, valamint annak eseti munkacsoportjaként működő Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöki feladatainak ellátását, illetve annak minősítését tekintve a Bizottságok feladat-meghatározásból kell kiindulni és ennek alapján eldönteni, hogy egyáltalán minősíthető-e ez a felkérés és kijelölés az Indítványozó által felvetettek szerint munkavégzésre irányuló jogviszonynak.

 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény nem tartalmazza a korábbi Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) munkavégzésre irányuló jogviszony típusainak meghatározására vonatkozó szabályait. A következetes bírói gyakorlat szerint, amennyiben a munkavégzésre irányuló jogviszony minősítése vitatott, az egyes szerződéses elemeket összességében kell megvizsgálni, hogy pl. megbízási vagy vállalkozási jogviszonyról van e szó.

 

Az Államreform Bizottság felállításáról szóló 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozat 4. pontjában foglalt felkérés nem tekinthető a két fél között létrejött szerződésnek, hiányzik továbbá a munkavégzésre irányuló jogviszonyra jellemző elem, a díjazás is. Ugyanez vonatkozik a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöki feladatainak ellátására vonatkozó kijelölésre is.

 

Mindezeket tekintve megállapítható, hogy az Államreform Bizottság elnöki feladatainak ellátására vonatkozó felkérés, valamint az 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozattal létrehozott Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöki teendőinek ellátására való kijelölés nem tekinthető munkavégzésre irányuló jogviszonynak.

 

A fent indokok alapján Prof. Dr. Patyi Andrásnak az Államreform Bizottságban és a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottságban betöltött elnöki tisztsége nem minősül sem munkaviszonynak, sem közszolgálati jogviszonynak, de más munkavégzésre irányuló jogviszonynak sem, mivel nincs szerződéses kapcsolat a két fél között, nincs kinevezés és annak elfogadása, valamint hiányzik a leglényegesebb elem, a díjazás.

 

A közigazgatás jellegéből adódóan létezik olyan atipikusnak mondható megbízatás, felkérés, kijelölés, amikor az arra szakmailag már bizonyítottan érdemesnek tartott személy kap felkérést valamilyen feladat elvégzésére. Ez egy megtiszteltetés, amit a felkért személy, személyek a közjóért, díjazás nélkül végeznek. Ez vonatkozik mindkét Bizottság valamennyi tagjára, elnökére. Ez a tevékenység szakmai-tudományos jellegű, abban bírák is részt vesznek, mégsem vetődött fel a bírák függetlenségének megkérdőjelezése. Ugyanis pont a szakmaiság követelménye kizárja azt, hogy a felkért személyek tevékenységüket a Kormány érdekében, a Kormánynak alárendelten végezzék, ahogy azt Indítványozó állítja.

 

IV.

Indítványozónak az összeférhetetlenségre vonatkozó állításait tételesen cáfolta mindhárom pozíció tekintetében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottsághoz eljuttatott nyilatkozatában.

 

Tárgyi üggyel kapcsolatban a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára, dr. Vidoven Árpád 2016. szeptember 15-ei levelében rögzítette, hogy Prof. Dr. Patyi András nem áll kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban a Miniszterelnökséggel, a Belügyminisztériummal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a Földművelésügyi Minisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Miniszterelnöki Kabinetirodával. E minisztériumok részéről semmilyen díjazásban nem részesül.

 

Az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának, dr. Molnár Zoltánnak a 2016. szeptember 15-ei nyilatkozata rögzíti továbbá, hogy Prof. Dr. Patyi András semmilyen jogviszonyban nem állt és nem áll az Igazságügyi Minisztériummal. A Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöki feladatait Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr felkérésére, díjazás nélkül látta el. A Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság a munkáját már befejezte.

 

V.

A fentiekben részletesen leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Indítványozó semmilyen konkrétumot nem szolgáltatott arra, hogy az egyetemi rektori, vagy az Államreform Bizottság és a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöki pozíció miért összeférhetetlen a választási bizottság választott tagságával. Indítványában csak valószínűsíti, hogy Prof. Dr. Patyi András munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll valamely központi államigazgatási szervvel. Emellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy Indítványozó a Nemzeti Választási Bizottság elnökének összeférhetetlenségével kapcsolatban olyan tisztségekre hivatkozik, melyek már hosszú ideje fennállnak. Prof. Dr. Patyi András egyrészt három éve az NVB tagja és elnöke, másrészt közel négy éve az Egyetem rektora, kb. két éve elnöke az Államreform Bizottságnak és több mint másfél éve a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke. Arról, hogy ezeket a tisztségeket betölti, nyilvános, bárki számára megismerhető köztársasági elnöki határozat, illetve kormányhatározatok rendelkeznek. Az, hogy ezek a tisztségek nem összeférhetetlenek a Nemzeti Választási Bizottság választott tagságával, egyértelműen kiolvasható a jelen határozatban hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből.

Indítványozó azzal az állításával, hogy az Egyetem rektori pozíciója összeférhetetlen a Nemzeti Választási Bizottság választott tagi minőségével, lényegében Dr. Áder János köztársasági elnöknek Prof. Dr. Patyi András személyére tett, 2013. szeptember 27-ei javaslattételének és az Országgyűlés 77/2013. (X. 1.) OGY határozata jogszerűségét vitatja. Mindezt teszi úgy, hogy indítványában egyes esetekben hatálytalan jogszabályi rendelkezésre, illetve kormányhatározatra hivatkozik.

Indítványozó arról, hogy az Államreform Bizottság és a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöki pozícióját Prof. Dr. Patyi András nem munkavégzésre irányuló jogviszony alapján látja el, ha már a hivatkozott jogszabályok nem adnak számára egyértelmű eligazítást, akár egy, az illetékes szervekhez intézett közérdekű adatigénylés keretében is meggyőződhetett volna.

 

Prof. Dr. Patyi Andrásnak sem egyetemi rektori pozíciója, sem az Államreform Bizottság elnöki pozíciója, sem pedig ez utóbbi munkacsoportjaként működő Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottságban betöltött elnöki pozíciója nem összeférhetetlen a Nemzeti Választási Bizottság választott tagi minőségével és ebből kifolyólag elnöki tisztségével sem. A Bizottság jelen határozatában hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken túl döntése meghozatalakor figyelembe vette dr. Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának, dr. Molnár Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint Prof. Dr. Patyi András tárgyi ügyben tett írásbeli nyilatkozatát.

 

VI.

A választási szervek - így a Nemzeti Választási Bizottság is - nem tartoznak az állami szervezeti hierarchiába, azonban a Ve. 14. §. (1) bekezdésben meghatározott feladatellátást és a 44. § (1) bekezdésben foglalt döntésre vonatkozó jogosítványt tekintve közhatalommal rendelkező, a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei.

A választási és népszavazási eljárás tisztaságának garanciáit a Ve. a választási bizottságok vonatkozásában több oldalról biztosítja. Ezek közül jelen ügy szempontjából két elem emelhető ki, a választási bizottság – mint szervezet – létrehozatalának módja, a bizottságok személyi összetétele és az összeférhetetlenségi szabályok.

 

Magyarországon 1989 óta a választási bizottságok szervezetileg függetlenek, tagjai egy részét választják (választott tagok), más részét a jelölő szervezetek és a független jelöltek delegálhatják (megbízott tagok). A Ve. garanciarendszerének fontos részét alkotják a bizottsági tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. A Ve. 18. §-a szerinti intézményes és individuális, valamint abszolút összeférhetetlenségi okok garantálják azt, hogy a választási bizottságok képesek legyenek betölteni a Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti pártatlan, részrehajlás nélküli döntéshozatali funkciójukat.

 

A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek, és képviseleti szervek, az Országgyűlés illetve az önkormányzatok választják őket.

Az elnökét érintő összeférhetetlenségi indítvány tekintetében a Nemzeti Választási Bizottság úgy foglalt állást, hogy Prof. Dr. Patyi András egyetemi tanári és rektori tevékenysége, illetve az Államreform Bizottságban és a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottságban, mint véleményező testületekben végzett tevékenysége nem ütközik egyetlen, a Ve. 18. §-ában felhívott összeférhetetlenségi szabályba sem.

 

A Nemzeti Választási Bizottság 2013. szeptember 30-ai megválasztása óta, annak elnökével együtt, ugyanazt a feladatot látja el, amivel a törvényalkotó megbízta, a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt, pártatlan szerve, amely választási eredményt állapít meg, őrködik a választások tisztasága felett, biztosítja a választások törvényességét, és mindenkire nézve jogot és kötelezettséget állapít meg tevékenységi körében.

 

A jogi indokokat tekintve megállapítható, hogy az indítvány teljes mértékben téves és megtévesztő jogértelmezésen alapul, mely alkalmas lehet arra, hogy a jogállami választási intézményrendszert, a választási szervek és a választási szervek működésébe vetett közbizalmat csorbítsa.

 

Mindezek alapján a Bizottság az indítványt elutasította és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

 

 

VII.

A határozat az Alaptörvény 15. és 16. cikkén, a Ve. 14. §-án, 17. és 18. §-án, a 34. §-án, a Törvény 1. §-án, 28-30. §-ain, a Kttv. 6. § 17. pontján, 36. és 38. §-án, az NKE törvény 4. §-án, az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontján, a Munka tv. 42. §-án, az Áttv. 1. § és 2. §-án, a Hszt. 1. és 13. §-án, a Hjt. 3. §-án, a Korm. rendelet 1. § 1. pontján, a Korm.hat1. és a Korm.hat2. rendelkezésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2016. szeptember 16.

 

                                                                           dr. Bozsóki Éva

                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                          elnökhelyettese