634/2010. OVB határozat - J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság
634/2010. határozata

Az Országos Választási Bizottság – 2010. szeptember 27-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).

Indokolás

I.

A beadványozó 2010. augusztus 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy jogerős ítélet nélkül legfeljebb 1 évig tarthasson az előzetes fogvatartás?”

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szabályozza az előzetes letartóztatás feltételrendszerét. A Be. 129.-136. §-aiban részletezi azokat a garanciális szabályokat, amelyek a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése, meghosszabbítása, illetve megszüntetése tekintetében alkalmazandók. A Be. jelenleg is szigorú feltételeket állapít meg arra vonatkozóan, hogy az előzetes letartóztatás időtartama mely esetekben haladhatja meg az egy évet [pl. Be. 132. § (2)-(3) bekezdés].

Az Alkotmánybíróság a 36/1999. (IX. 8.) számú határozatában kifejtette, hogy „Az állami büntető igény érvényesítése érdekében a társadalom védelme, a közérdek szempontjából alkotmányosan is szükséges és indokolt annak lehetővé tétele, hogy az állam a bűncselekmény alapos gyanújával terhelt személyt szabadságától időlegesen megfossza a büntetőjogi felelősségre vonás meghiúsításának megakadályozása érdekében. A személyi szabadság ilyen korlátozásának alkotmányos lehetőségét közvetve az Alkotmány 55. § (2) bekezdése is kifejezésre juttatja az előzetes letartóztatás tárgyában történő bírói döntés garanciáinak megfogalmazásával”.
Az Alkotmánybíróság a fenti határozaton túl több döntésében is kifejtette, hogy „az államnak, illetve az állam szerveinek az Alkotmány rendelkezéseiből levezethető joga és egyben kötelezettsége van az állami büntető hatalom gyakorlására, a büntető igény érvényesítésére”, mely kötelezettség a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 50. §-ában foglalt rendelkezésekből következik.

A kérdésben tartott eredményes népszavazás következményeként megalkotandó szabályozás szerint a bíró mérlegelésétől függetlenül egy évet követően megszűnne a terhelt előzetes letartóztatása. Tekintettel arra, hogy az előzetes letartóztatás intézménye a büntető igény hatékony érvényesítését, a büntetőeljárás sikerének biztosítását és a büntetés esetleges végrehajthatóságát célzó intézkedés, az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kezdeményezésben foglalt esetben nem lenne biztosított az, hogy az állam teljesítse a büntető hatalom gyakorlására vonatkozó alkotmányos jogát és kötelezettségét.

Fentiekre tekintettel a kérdésben tartott eredményes népszavazás alkotmányellenes eljárásra kötelezné az Országgyűlést, így a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul.

Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

II.

A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, 50. §-án, 55. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke