Az Országos Választási Bizottság
629/2010. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2010. szeptember 27-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 44/A. § (1) bekezdésének c) pontjában megállapított hatáskörében eljárva a Jobbik Magyarországért Mozgalom dr. Fila László jogi képviselője útján, továbbá B-né dr. S. K. magánszemély és dr. F. Z. magánszemély által benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság a kifogásoknak helyt ad, és megállapítja, hogy a Magyar Rádió Zrt. megsértette a Ve. 3. § c) és d) pontjaiban foglalt, a jelöltek, jelölő szervezet közötti esélyegyenlőségére, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási alapelveket. Az Országos Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A határozat ellen a meghozatalától számított 2 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2010. szeptember 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 7500 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.
Indokolás
I.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom, valamint B.-né dr. S. K. magánszemély tartalmában megegyező kifogást nyújtott be 2010. szeptember 25-én az Országos Választási Bizottsághoz.
Beadványozók kifogásaikat a Ve. 44/A. § (1) bekezdésére és a 77. § (1) bekezdésére hivatkozással terjesztették elő a Magyar Rádió Zrt. (MR) ellen a Jobbik Magyarországért Mozgalom választási kampányhirdetése sugárzásának megtagadása miatt.
Kifogásukban a Ve. 3. § c) és d) pontjait, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 12. § (2) bekezdésének megsértésére hivatkozott. Kifogástevők álláspontja szerint az MR „jogszabálysértést valósított meg azáltal is, hogy a felelősségét hangsúlyozva tagadta meg a választási kampányfilm sugárzását”, holott az Rttv. 12. § (2) bekezdése szerint a politikai hirdetés tartalmáért a műsorszolgáltató felelősséggel nem tartozik.
A kifogástevő sérelmezi, hogy az MR a hirdetés sugárzását megtagadó elektronikus levelében „az ORTT be nem azonosítható közleményére hivatkozik, a politikai hirdetést összekeveri a reklámmal”.
Kifogástevő kérte, hogy az Országos Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértést, tiltsa el az MR-t a további jogsértéstől, továbbá „kötelezze a Rádiót a Jobbik politikai kampányfilmjének szerződés szerinti sugárzására”.
Kifogástevők beadványaikhoz csatolták, az MR kampányanyag sugárzását megtagadó e-mail üzenetét, a Magyar Rádiónak a módosított kampányhirdetéssel kapcsolatos 2010. szeptember 24-i válaszlevelét, illetve a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviseletében eljáró dr. Fila László számára adott meghatalmazást.
A kifogást tevők beadványukhoz továbbá bizonyítékként internetes oldalak elérhetőségeit jelölték meg.
A kifogást tevők továbbá kérték, hogy Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke által korábban benyújtott kifogás mellékleteit képező dokumentumokat a jelen eljárásban a Bizottság szükség esetén szíveskedjen felhasználni.
Az MR a 2010. szeptember 22-én kelt levelében arra hivatkozva tagadta meg a hirdetés sugárzását, hogy az személyhez fűződő jogokat sért. Hivatkozott továbbá az Rttv. II. fejezet 4. címe alatt meghatározott tilalmakra, melynek értelmében „a tudatosan félrevezető reklámért a műsorszolgáltató felelősséggel tartozik, a reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lennie”. Az MR levelében továbbá hivatkozik arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény rendelkezéseire, mely szerint „a személyhez fűződő jogokat mindenki, így a Magyar Rádió is, köteles tiszteletben tartani”. Az MR megítélése szerint a politikai hirdetés egy államalkotó kisebbség jogait és személyhez fűződő jogokat sért. A hirdetés egyes megfogalmazása pedig kimeríti a „tudatosan félrevezető reklám kategóriáját”. A 2010. szeptember 24-én kelt levelében az MR jogtanácsosa arról tájékoztatta a megrendelőt, hogy a „számos sípszóval átszőtt” hirdetés a korábban jelzett „alapproblémán nyilvánvalóan nem változtat”.
2010. szeptember 25-én F. Z. magánszemély szintén kifogást nyújtott be a Magyar Rádióval szemben. Álláspontja szerint jogsértően járt el a műsorszolgáltató, amikor nem engedélyezte a Jobbik Magyarországért Mozgalom kampányfilmjének sugárzását. Kifogástevő szerint az MR megsértette a Ve. 3. § c) és d) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a 44. § (1) bekezdését. A beadványozó kifejtette, hogy a műsorszolgáltató tévesen értelmezte a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv (a továbbiakban: Rttv.) 3. § (2) és (3) bekezdéseit, mivel „a kampányfilm nem faji szempontból mutatja be programját”, hanem a bűnözés visszaszorítására irányul.
Beadványozó több linket jelölt meg bizonyítékul, mely linkeken a kifogásban leírt politikai hirdetés, valamint a hirdetés sugárzásának megtagadásáról szóló cikkek találhatók.
Beadványozó ezen túl hivatkozott az Országos Választási Bizottság 323/2010. számú határozatában foglaltakra, továbbá az ezen döntést helybenhagyó Kvk.IV.37.429/2010/6.számú Legfelsőbb Bíróság által meghozott végzésre.
II.
Az Országos Választási Bizottság a kifogásokat – tekintettel tartalmi egyezőségükre – egyesítette és azokat egy eljárásban bírálta el.
A Testület a kifogásban megjelölt teljes és „kisípolt” politikai hirdetések megtekintése után az alábbi megállapításra jutott.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 61. § (1) bekezdése szerint „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez”.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is értelmezte a véleménynyilvánítás szabadságához való alkotmányos jog tartalmát. Az Alkotmánybíróság a 18/2004. (V. 25.) számú határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs alapjogok anyajoga, amely részben a társadalom demokratikus működésének garanciája. A véleménynyilvánítás szabadságának ezért kitüntetett szerepe van az alapjogok között, ami meglehetősen szűkíti a törvényi korlátozás lehetőségeit. Az Alkotmány a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül részesíti védelemben.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is rámutatott arra, hogy a politikai véleménynyilvánítás szabadságának határai szélesebbek az általános véleménynyilvánításra vonatkozó alkotmányos szabályozásnál.
A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata alapján az alkotmányos védelemben részesített véleménynyilvánítás szabadsága általános érvényű, így az a választási kampány idején sem korlátozott.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján alkotmányos alapjog – így a véleménynyilvánítás szabadsága is – csak kivételesen és szűk körben korlátozható egy másik alapjog vagy alkotmányos érték védelmében. A Testület álláspontja szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom kifogásokkal érintett politikai hirdetéseinek tartalma nem sért olyan alkotmányos alapjogot, továbbá nem valósít meg olyan törvény által büntetni rendelt tényállást, amely alapján az MR a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozva megtagadhatta volna azok közlését.
Fentieket figyelembe véve az Országos Választási Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a műsorszolgáltató a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos elvén túl, figyelemmel a Ve. 3. § c) pontjára, valamint a 44. § (1) bekezdésében foglaltakra is, nem tagadhatta volna meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom által sugározni kért politikai hirdetések közlését.
Erre tekintettel az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az MR megsértette a Ve. 3. § c) és d) pontjaiban foglalt alapelveket.
A kifogásokat egyebekben az Országos Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy az azokban foglalt további kérésekre vonatkozóan hatáskörrel nem rendelkezik – elutasította.
III.
A határozat az Alkotmány 61. § (1) bekezdésén, a Ve. 3. § c) és d) pontjain, a 44. § (1) bekezdésén, a 78. § (1) bekezdés a) és b) pontjain, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. § (1) bekezdésén, 83. § (1), (2) és (7) bekezdésein, a 84. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés b) pontján, 42. § (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke