A Nemzeti Választási Bizottság
60/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Tóth Ádám képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 37/2020. (X. 16.) OEVB határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. október 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság döntése]
[1] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 2020. október 16-án meghozott 37/2020. (X. 16.) számú határozatában rögzítette, hogy a 2020. október 11. napjára kitűzött Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében megtartott időközi országgyűlésiképviselő-választás eredményes volt, és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 294. § (2) bekezdése alapján megállapította az időközi országgyűlésiképviselő-választás eredményét. Rögzítette, hogy Dr. Koncz Zsófia jelöltre 17700, Biró László jelöltre 16213, Tóth Ádám jelöltre 774, Váradi Gábor Elemér jelöltre 268, Sóváriné Bukta Erika jelöltre pedig 85 érvényes szavazat érkezett.
[2] Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 13. §-ára figyelemmel az OEVB megállapította, hogy a megválasztott képviselő Dr. Koncz Zsófia, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt közös jelöltje.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó 2020. október 19-én 15 óra 19 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 37/2020. (X. 16.) számú határozatával szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglaltak megsértésére hivatkozással. Érintettsége igazolására előadta, hogy az időközi országgyűlésiképviselő-választáson jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt.
[4] Kifejtette, hogy az időközi országgyűlésiképviselő-választás napján, 2020. október 11-én több jogszabálysértés is tudomására jutott. Több településről is jelzések érkeztek hozzá, miszerint a „választópolgárokat gépjárművekkel csoportosan szállítják a szavazókörökhöz és a Fidesz-KDNP jelöltje melletti voksolásra buzdítják, kényszerítik őket. Több videófelvétel is tanúsítja, hogy a választópolgároknak tudomása volt arról, hogy készpénzben, illetve más egyéb kompenzáció útján anyagi előnyt ígértek nekik azért, hogy választójogukat a Fidesz-KDNP jelöltjének javára gyakorolják”. Meglátása szerint ezek a magatartások sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c), és e) pontjaiban foglalt alapelveket.
[5] Beadványozó álláspontja szerint ezek a cselekmények közvetlenül befolyásolták a választás végeredményét, a leadott szavazatok számát és irányát, azonban a befolyásolás mértéke ismeretlen, azt felmérni, hogy pontosan hány választópolgár adta le szavazatát kifejezett anyagi ellenszolgáltatás ellenében vagy kényszer hatására, nem tudja megállapítani, de megítélése szerint ez az ő terhére nem értékelhető. Rögzítette, hogy a legtöbb és a második legtöbb szavazatot szerzett jelölt közötti szavazatkülönbség 1722, így legalább ennyi azoknak a választópolgároknak a száma, akik a FIDESZ-KDNP jelöltjére anyagi ellenszolgáltatás ellenében, illetve kényszerből szavaztak.
[6] Előadta továbbá, hogy az általa bizonyítékként csatolt videófelvételből megállapítható, hogy legalább százas nagyságrendben voltak azok, akik választójogukat a győztes jelölt javára gyakorolták ellenszolgáltatás vagy kényszer hatására, ekként torzítva a végeredményt, azonban meglátása szerint a befolyásolt választópolgárok valós száma ezt jelentősen meghaladhatja, tekintettel arra, hogy a százas nagyságrend csak a csatolt videófelvétel egy pontján hangzik.
[7] Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatára, amely szerint az eredmény elleni jogorvoslat esetén a kérelem előterjesztőjének korlátozottak a bizonyítási lehetőségei, mivel csak közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről, ezért a bizonyítási kötelezettséget erre tekintettel lehet megkövetelni. Másrészt hivatkozott a Kvk.IV.38.089/2014/2. számú végzésére is, amely szerint választás eredményét befolyásoló, kifogással támadható jogsértés csak olyan jellegű magatartás lehet, amely a választási eredmény megállapításáig megvalósul, illetve a választási eredmény megállapításáig fejti ki hatását. Ezen túl fellebbezésében idézte a Ve. 223. § (3) bekezdését és megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmében foglaltak alapján a választás eredményének megállapítása jogszabálysértő volt.
[8] Mindezek alapján Beadványozó arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a 37/2020. (X. 16.) számú OEVB határozatot semmisítse meg és alkalmazza a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg.
[9] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője a fellebbezés felterjesztése során – a 2020. október 19-én 15 óra 49 perckor –, majd aznap 16 óra 27 perckor küldött levelében is jelezte, hogy a fellebbezésben bizonyítékként hivatkozott videófelvételt Beadványozó nem csatolta, és azt a jogorvoslati határidő lejártáig (2020. október 19. 16:00) sem küldte meg.
[10] Beadványozó 2020. október 20-én, 17.00 órakor az OEVB elektronikus levelezési címére küldött levelében egészítette ki fellebbezését. Az e-mailben egy riport elektronikus elérhetőségét adta meg, arra hivatkozással, hogy azzal kívánja megalapozni a jogorvoslati kérelmében írtakat.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A fellebbezés nem alapos.
[12] A Bizottság elöljáróban Beadványozó 2020. október 20-án 17:00 órakor küldött fellebbezés-kiegészítése kapcsán rögzíti, hogy annak vizsgálatára nincs mód.
[13] A Kúria és a Bizottság következetes gyakorlata szerint – 58/2015., 13/2016., 129/2016., 133/2018. és 441/2019. számú NVB határozatok, Kvk.I.37.951/2016/3., Kvk.IV.37.531/2018/2. és Kvk.IV.38.228/2019/2. számú kúriai végzések – a Ve. valamennyi jogorvoslati kérelem kapcsán egységesen rendelkezik. A Ve. 212. § (2) bekezdése a kifogás kapcsán rögzíti, hogy [a] kifogásnak tartalmaznia kell”, míg a 224. § (3) bekezdése a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem tekintetében rögzíti ugyanezt, „[a] fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhelyek nyelvtani és logikai értelmezésének az az álláspont felel meg, amely szerint a jogorvoslati kérelemnek, így a fellebbezésnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kérelemnek kell tartalmaznia minden, a Ve.-ben előírt kötelező tartalmi elemet – a fellebbezés esetében a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat – annak érdekében, hogy az érdemi elbírálásra alkalmas legyen.
[14] Az egységes és következetes joggyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtásával a kérelem eloldódik annak előterjesztőjétől. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek, illetve a bíróság szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a jogorvoslati kérelem elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást, fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek, illetve a bíróság munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) és 224. § (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
[15] Mindezek alapján a Bizottság eljárását kizárólag a 2020. október 19-én 15 óra 19 perckor elektronikus úton benyújtott fellebbezés tartalma alapján folytatta le, a 2020. október 20-án tett kiegészítést nem vette figyelembe.
[16] A fellebbezés a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében kitűzött időközi országgyűlésiképviselő-választás eredményét támadja. A Bizottság elfogadja Beadványozó érintettségére való hivatkozását, arra való tekintettel, hogy Beadványozó a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében kitűzött időközi országgyűlésiképviselő-választáson jogerősen nyilvántartásba vett jelölt.
[17] A Ve. 241. § (2) bekezdése alapján a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
[18] A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta a Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében.
[19] A választási eredményt támadó fellebbezésben a jogszabálysértés alapjaként kizárólag a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azok a jogsértéseket, amelyek megalapozhatják az eredmény elleni jogorvoslatot, ezek pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő jellege, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére.
[20] A Kúria választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatok tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglalója az ítélőtáblai végzésekre hivatkozva kiemeli, hogy eredmény elleni jogorvoslat esetében alapelvekre való hivatkozás nem alapozza meg az újraszámolást, illetve az eredmény megsemmisítését. Eredmény elleni fellebbezés esetén elsődlegesen a Ve. 241. §-ban meghatározott okok valamelyikére kell hivatkozni, a szavazatok érvényességével/érvénytelenségével kapcsolatban pedig a Ve. 88. Szavazatszámlálás fejezetére.
[21] Beadványozó fellebbezése jogszabálysértésként kizárólag a Ve. alapelveit hívja fel, és lényegében a választási kampány körében szabályozott tevékenységekre hivatkozik (szervezett szállítás és szavazók befolyásolása). Az irányadó joggyakorlat szerint azonban a választási eredmény megváltoztatására olyan tényállás nem szolgálhat, amely közvetlenül nem befolyásolta a szavazatszámláló bizottság szavazóköri tevékenységét, feladatellátását. A jogszabálysértő kampánytevékenység esetén nem az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezéssel lehet jogorvoslatot kérni, hanem kifogás előterjesztésével.
[22] A Bizottság megállapítja, hogy bár Beadványozó eredmény elleni fellebbezésként hivatkozik beadványára, az azonban nélkülözi az olyan jogsértése való hivatkozást, amely valamely konkrét szavazókör esetében a szavazóköri eredmény megállapításának törvénysértő voltát, vagy a szavazóköri eredmény összesítése és a választási eredmény megállapítása során történt jogsértést támasztaná alá.
[23] Mindezek alapján megállapítható, hogy a fellebbezés jogsértésként tartalmaz ugyan konkrét Ve.-beli szabályt, az azonban nem a Ve. 241. § (2) bekezdése szerinti megfelelő jogalapra való hivatkozás, másrészt az abban leírt, vélelmezett jogsértések a tiltott kampánytevékenység körében és nem az eredmény elleni jogorvoslat tekintetében lennének értékelhetőek, harmadrészt nem tartalmazza a hivatkozott bizonyítékot sem, ennél fogva pedig az eredmény megváltoztatását (megsemmisítését) nem alapozhatja meg.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtettek alapján megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos, ezért az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[25] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a 241. §-án, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. október 22.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke