A Nemzeti Választási Bizottság
60/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság V. Z. P. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest megyei Területi Választási Bizottság 11/2016. (VIII. 31.) sz. TVB határozatát – jelen határozatban foglalt indokolás kiegészítéssel – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. augusztus 31-én kifogást nyújtott be a Pest megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a Dunakeszi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) és a Dunakeszi Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) tevékenysége ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a és a 242. §-a alapján. Kifogásában előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom listás képviselőjeként Nyíri Márton 2014. október 12-én Dunakeszi Város Önkormányzatának képviselője lett. A képviselő képviselői mandátumáról 2016. augusztus 22-i hatállyal lemondott. A megüresedett listás képviselői mandátum betöltésére a jelölő szervezet Beadványozót nevezte meg. A képviselői mandátum kiadásához szükséges dokumentumokat Beadványozó 2016. augusztus 23-án átadta a HVI részére. 2016. augusztus 24-én, 12 óra 47 perckor elektronikus levelében arra kérte a HVI vezetőjét, hogy a HVB-nek a mandátum kiadásával kapcsolatos üléséről, illetve annak időpontjáról és helyszínéről értesítse. Miután nem kapott választ, 2016. augusztus 29-én, 8 óra 21 perckor újra megkereste HVI és a HVB vezetőjét, és ismételten kérte a tájékoztatást arról, hogy mikor kerül sor a HVB-nek a mandátum kiadásával kapcsolatos ülésére. Választ a kifogás benyújtásáig nem kapott. Álláspontja szerint az általa sérelmezett cselekmények, illetve azok hiánya súlyosan sértik a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjában foglalt választási eljárási alapelveket, továbbá – a HVI-vel összefüggésben – a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, a jelölő szervezetek tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályokat is. Kifogásában rögzítette, hogy a Ve. a listás képviselő lemondásával megüresedett mandátum kiadására ugyan nem határoz meg konkrét határidőt, azonban a jogszabály szelleméből egyértelműen az derül ki, hogy a leggyakrabban a három napos eljárási határidő az, amely alkalmazva van. Beadványozó kifejtette továbbá, hogy indokolatlan különbségtételnek tartja azt, hogy míg az általános választások napján mandátumot szerzett önkormányzati képviselő mandátuma a választást követő harmadik-negyedik napon jogerőssé válhat, addig esetében a ciklus közben, listáról mandátumot szerzett képviselői mandátumának kiadása iránt, a jelöléséről szóló dokumentumainak leadását követő nyolcadik napon sem intézkedtek. Álláspontja szerint a HVI és HVB eljárása által sérelmet szenvednek Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) nevesített képviselői jogai és – különösen – sérelmet szenved választói érdekeinek képviselete.
Mindezek alapján kérte a TVB-t, hogy a HVI tekintetében a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, a jelölő szervezetek tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályok és ezáltal a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvének megsértése miatt – a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján a jogsértést állapítsa meg, és a jogsértőt tiltsa el a további jogsértésektől.
Beadványozó a HVB tekintetében kérte a TVB-t, hogy egyrészt a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, ugyanezen bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveinek megsértése miatt –, valamint a 242. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a jogszabálysértést állapítsa meg, másrészt elsősorban ugyanezen bekezdés b) pontja szerint az elmulasztott döntést a HVB helyett hozza meg. Amennyiben pedig a TVB nem látná indokoltnak a 242. § (1) bekezdés b) pontja alapján az elmulasztott döntést meghozni, a jogsértés megállapítása mellett az a) pont szerint a mulasztó HVB-t utasítsa az eljárás soron kívüli lefolytatására. Amennyiben pedig a HVB a döntést időközben mégis meghozná, abban az esetben is kérte, hogy a TVB mindkét választási szerv tekintetében állapítsa meg a jogsértést. Beadványozó jogorvoslati kérelméhez csatolta az abban megjelölt dokumentumokat.
A TVB megvizsgálta a HVB és a HVI tevékenysége elleni kifogást, és a Ve. 220. §-a alapján azokat elutasította. A TVB határozatát a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített választási alapelvekre, a 207/A. § rendelkezésére és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 21. § (2) bekezdésének rendelkezésére alapította. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a TVB rögzítette, hogy egyik jogszabály sem tartalmaz határidőt a mandátum kiadásával kapcsolatban, valamint, hogy a jelölésre vonatkozó dokumentumok benyújtása óta eltelt idő az objektív mértéket nem sérti, illetve, hogy a HVB elnökének feladatkörébe tartozik annak meghatározása, hogy mikor hívja össze a bizottság ülését. A TVB arra a következtetésre jutott, hogy mivel a HVB nem mulasztott határidőt, ezért helyette a döntést nem tudja meghozni. A TVB határozata indokolásában kifejtette, hogy jogszabálysértés nem történt, illetve, hogy a Beadványozó által hivatkozott 3 napos határidő a jogorvoslati eljárási rendszerre vonatkozik.
II.
Beadványozó a TVB határozata ellen a törvényes határidőn belül, 2016. szeptember 3-án fellebbezést nyújtott be a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján. Fellebbezésében előadta, hogy a TVB határozata jogszabálysértő, mert nem bírálta el eredeti kifogásában foglalt valamennyi kérelmet, ugyanis a határozatában csak a HVB-t érintő kérelméről rendelkezett részben. Nem vizsgálta a TVB, hogy a HVB eljárása, azaz, hogy a kifogás elbírálásakor 8 napja nem adta ki részére a mandátumot, sértette-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, továbbá azt sem, hogy azzal, hogy a HVB-nek küldött érdeklődő levelére nem kapott választ, sért-e a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet. Sérelmezte továbbá, hogy a TVB nem vizsgálta azt sem, hogy a HVI, amely szintén nem reagált megkereséseire, megsértette-e a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját és a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontját. Fellebbezésében rögzítette, hogy megkereséseire a fellebbezés benyújtásakor sem kapott még választ. Egyebekben fenntartotta a kifogásában foglalt érveit. Rögzítette, hogy kifejezetten rosszhiszeműségnek érzi a HVB részéről, hogy közel két hét alatt sem tudtak határozatképes ülést összehívni és dönteni képviselői mandátumának kiadásáról. Mindezek alapján kérte a TVB határozatának megváltoztatását, a jogszabálysértés megállapítását, a jogsértők eltiltását a további jogsértéstől, és elsődlegesen azt, hogy a Bizottság a HVB helyett hozza meg a mandátum kiadásáról szóló döntést, vagy másodlagosan utasítsa a HVB-t az eljárás soron kívüli lefolytatására.
A tényállás tisztázása érdekében a Nemzeti Választási Iroda megkereste a HVI vezetőjét, hogy nyilatkozzon arról, hogy Beadványozó korábbi, a mandátum kiadásával kapcsolatos érdeklődő elektronikus leveleire válaszoltak-e, illetve a HVB ülése ki van-e tűzve, ha igen mikorra, valamint erről kapott-e Beadványozó értesítést.
A HVI vezetője 2016. szeptember 5-én küldött elektronikus levelében rögzítette, hogy a jelölésről szóló dokumentumok átadását követően a HVI haladéktalanul megkezdte annak a HVB ülésnek az előkészítését, amelynek tárgya a megüresedett képviselői mandátum kiadása. Jelezte, hogy Beadványozónak a HVB ülésének időpontjáról érdeklődő leveleire mindaddig nem állt módjában érdemben válaszolni, amíg a HVB elnöke hosszas egyeztetést követően nem tudta a HVB ülésének időpontját meghatározni. Erre 2016. szeptember 5-én 7 óra 50 perckor került sor. Ennek megfelelően a HVB mandátumkiosztó ülésének időpontja 2016. szeptember 7-e (szerda) 17.00 óra. Az erről szóló tájékoztatást Beadványozó részére – kérésének megfelelően –elektronikus levélben megküldték. A HVI vezetője levelében kifejtette továbbá, hogy mivel a Ve. és az Övjt. nem határoznak meg határidőt a választási bizottságok számára a mandátumkiadás tárgyában, így osztva a TVB határozatában foglalt álláspontot, álláspontja szerint nem követett el jogszabálysértést a HVB. Rögzítette továbbá azt is, hogy a Ve. nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést sem, hogy a helyi választási irodának a hozzá beérkezett levelekre mennyi időn belül kell válaszolnia. Álláspontja szerint nem sértett jogot a HVI akkor, amikor mindaddig nem válaszolt Beadványozó elektronikus leveleire, ameddig nem állt rendelkezésére a kért adat a HVB ülésének időpontjáról.
Fentieken túl a HVI vezetője tájékoztatást adott arról is, hogy Dunakeszi Város Képviselő-testülete 2016. július 28-án tartotta legutóbbi ülését, augusztus hónapban nem ülésezett, a legközelebbi ülésre pedig a munkatervnek megfelelően 2016. szeptember 29-én kerül sor. Az eltelt idő alatt a Képviselő-testület nem ülésezett, nem hozott döntéseket.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság a sérelmezett TVB határozat felülvizsgálata során a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján, annak a HVB eljárására vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben az alábbiakat rögzíti.
A megüresedett kompenzációs listás mandátum betöltésére vonatkozó szabályokat az Övjt. és a Ve. tartalmazza. Az Övjt. 21. §-a rendelkezik a kiesett képviselő mandátumának betöltéséről. A hivatkozott szakasz jelen ügy szempontjából releváns rendelkezése, a 21. § (2) bekezdése kimondja, hogy ha a kompenzációs listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a Ve. 207/A. §-ában meghatározott határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép. A Ve. 207/A. §-a szerint, ha a listán megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet legkésőbb a mandátum megüresedésétől számított harmincadik napon jelentheti be a választási bizottságnál a mandátumot szerző jelöltet.
A választási bizottságok számára tehát az Övjt. és a Ve. nem határoz meg határidőt a megüresedett mandátum betöltéséről szóló döntés meghozatala tekintetében. A választási eljárás alapelveiből, így a fellebbező által is hivatkozott, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőségi alapelvből, valamint az e) pontban foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéből az következik, hogy a választási bizottságnak, jelen esetben a HVB-nek döntését ésszerű időtartamon belül kell meghoznia, és figyelemmel kell lennie a jogintézmény alapvető rendeltetésére, azaz a választópolgárok helyi önkormányzáshoz való joggyakorlására, melyet az önkormányzati képviselők útján gyakorolnak. A három napos elbírálási határidő megtartása, ahogyan azt a TVB határozatában helytállóan rögzítette, a jogorvoslati kérelmek elbírálására vonatkozóan jelent kötelezettséget a bizottságok számára.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, egyetértve a TVB határozatában foglaltakkal és figyelemmel a HVI vezetőjének nyilatkozatára, mely szerint 2016. július 29. és 2016. szeptember 28. között nem kerül sor képviselő-testületi ülés tartására, a HVB eljárása során nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelvet azzal, hogy a jelölésre vonatkozó dokumentumok előterjesztését követő 15. napon hoz döntést a mandátum kiadásáról. A képviselőnek a képviselő-testület ülésén való részvételi és szavazati joga mellett azonban a Mötv. 32. § (2) bekezdése egyéb – kevésbé jelentős – jogköröket is biztosít. A HVI-nek és a HVB-nek ezért nem csak a következő képviselő-testületi ülés megszervezésére érdemes figyelemmel lennie.
A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményével kapcsolatban a Bizottság hivatkozva a Kúria által kialakított joggyakorlatra, az alábbiakat rögzíti. A Kúria több eseti döntésében rámutatott, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. Kúria álláspontja értelmében a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. (Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.394/2014/2.). Vagyis a Kúria álláspontja szerint a Ve. e rendelkezése tudatos, a választási eljárás törvényességét alapjaiban befolyásoló magatartást jelent.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen ügyben a HVB esetében – sem az ülés összehívása és megtartása, sem pedig Beadványozó megkeresésére a HVI útján való válaszadás tekintetében – ilyen magatartás nem volt megállapítható. Mindezek alapján a TVB helytállóan állapította meg, hogy a HVB nem sértette meg a Ve. fentiekben hivatkozott, a 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában jelölt alapelveket, így e tekintetében a TVB határozata helybenhagyásának van helye.
IV.
A Nemzeti Választási Bizottság a sérelmezett TVB határozat felülvizsgálata során a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján, annak a HVI eljárására vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben az alábbiakat rögzíti.
A Bizottság megállapítja, hogy nem helytálló fellebbező azon érvelése, mely szerint a TVB határozatában nem bírálta el kifogásának a HVI-re vonatkozó részét. A TVB határozatának rendelkező része ugyanis rögzíti, hogy megvizsgálta a HVB és a HVI tevékenysége elleni kifogást és azokat a Ve. 220. §-a alapján elutasítja. A TVB határozatának indokolása azonban nem tartalmaz részletes okfejtést arra vonatkozóan, hogy a kifogás elutasítására vonatkozó döntését a HVI tekintetében mire alapozza, a határozat indokolása annyit rögzíti, hogy „jogszabálysértés nem történt az adott ügyben”.
A Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontja a választási irodák feladatául szabja a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról való gondoskodást. Arra vonatkozóan, hogy egy jelölő szervezettől vagy választópolgártól származó megkeresésre a választási irodának milyen határidőn belül kell válaszolnia, a Ve. nem tartalmaz konkrét határidőt. A Nemzeti Választási Bizottság e tekintetben is irányadónak tekinti azt, hogy a választási irodáknak olyan ésszerű határidőn belül kell a szükséges tájékoztatást megadni, mely figyelemmel van a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelvekre és amely ebből kifolyólag biztosítja a választással kapcsolatos joggyakorlást. Erre vonatkozóan azonban a jogalkotó nem határozott meg objektív határidőt, tekintettel arra, hogy egy adott kérdés megválaszolásához szükséges időtartam a rendelkezésre álló információk függvényében nem feltétlenül azonos. A Ve. 2. § (3) bekezdése csak a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények teljesítése tekintetében rögzíti azt, hogy azoknak a választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban haladéktalanul, legfeljebb 5 napon belül kell eleget tenni.
A Nemzeti Választási Bizottság figyelembe véve a HVI vezetőjének arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bejelentést követően azonnal megkezdte a mandátum kiadásáról rendelkező HVB ülés előkészítését, valamint, hogy az ülés időpontjára vonatkozó érdemi információ birtokában rövid időn belül tájékoztatást adott Beadványozó részére a HVB ülésnek időpontjáról, megállapítja, hogy a HVI nem sértette meg a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontját.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás arra vonatkozó állítása kapcsán, hogy a HVI tevékenysége sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet, hivatkozik a Kúriának a III. pontban, az alapelvvel összefüggésben kifejtett álláspontjára. Ebből következően pedig megállapítja, hogy a HVI eljárása kapcsán elé tárt tényállásban olyan többletelem, jelesül, hogy a HVI a választási eljárásban az őt megillető jogok gyakorlásakor, illetve kötelezettségek teljesítésekor azok eltérő célú kihasználását valósította volna meg, nem volt felfedezhető. Ezt támasztja alá a HVI vezetőjének nyilatkozata is, mely szerint azonnal megkezdte a HVB ülésének az előkészítését, illetve akkor amikor már rendelkezésére állt az ülés pontos időpontjával kapcsolatos információ, tájékoztatta Beadványozót is. Mindezek alapján a jelen pontban kifejtett indokolás alapján, e tekintetében is a TVB határozata helybenhagyásának van helye.
Mindezen túl azonban a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a választási szervek működése során, abban az esetben is, ha döntésükre vagy tevékenységükre a jogszabály határidőt nem tartalmaz vagy a határidő később telik le, indokolt és elvárható, hogy a hozzájuk intézett beadványokra igyekezzenek ésszerű időben válaszolni.
V.
A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a TVB 11/2016. (VIII. 31.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján jelen határozat indokolásában foglalt kiegészítéssel helybenhagyja.
VI.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, a 75. §-án, a 207/A. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, az Övjt. 21. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke