A Nemzeti Választási Bizottság
597/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Dr. S. G. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 64/2018. (III. 22.) 02. sz. OEVB határozatát részben megváltoztatja és a kifogást a Miskolci Napló című hetilap 2018. március 3-i száma vonatkozásában érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, 2018. március 17-i száma vonatkozásában az OEVB határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 20. napján 14 óra 55 perckor személyesen nyújtott be kifogást az OEVB-nek. Beadványában előadta, hogy a Miskolci Napló című kiadvány 2018. március 03-i száma a 7. oldalán Cseh László független országgyűlési képviselőjelölt kapott lehetőséget nagyobb terjedelemben választási programja, indokai ismertetésére. Emellett ugyanez a lapszám egy másik jelölőszervezet jelöltjét, Hubay Györgyöt kiemelkedő szerepbe állítja, összességében 7 fotót közöl róla a 12 oldalas kiadvány. Beadványozó jelzi, hogy az újságot ő maga nem kapta meg, csak annak az interneten elérhető változatát olvasta.
[2] Beadványozó emellett a Miskolci Napló március 17-i számával kapcsolatban is rögzíti, hogy abban Hubay György képviselőjelöltről 4 db fotó látható, a 4. oldalon közel fél oldal terjedelemben ismertetheti elképzeléseit, a 6. oldalon pedig a március 15-i ünnepségen elmondott beszédéből idéz az újság. Beadványozó kifejti, hogy a lap más képviselőjelöltnek nem biztosított lehetőséget programja ismertetésére, így azt dr. Varga László képviselőjelölt sem tehette meg, aki egyébként Miskolc megválasztott országgyűlési képviselője. Emellett dr. Varga László a március 15-i ünnepségen beszédet mondott és a fáklyás felvonuláson is részt vett, de erről az újság nem számolt be.
[3] Beadványozó álláspontja szerint a Miskolci Napló idézett számai sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt a választás tisztasága, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, azzal, hogy más jelöltek számára nem adott lehetőséget álláspontja, észrevétele kifejtésére és nagyságrendileg azonos fotója, képmása feltüntetésére. Erre tekintettel kérte a jogszabálysértés megállapítását és a kiadvány megjelentetőjének a további jogszabálysértéstől való eltiltását.
[4] Beadványozó mindemellett rögzíti, hogy álláspontja szerint a beadványában megnevezett jelöltekről közölt sajtóanyag politikai reklámnak minősül és erre tekintettel kéri az OEVB-t, hogy e jogsértés tekintetében kezdeményezze a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) eljárását.
[5] Beadványozó bizonyítékként csatolta a Miskolci Napló március 3-i, valamint március 17-i számát, valamint megjelölte a március 3-i lapszám online elérhetőségére mutató linket is.
[6] Az OEVB a március 3-i lapszámmal összefüggésben megállapította, hogy abban Hubay Györgyön kívül két képviselőjelölt is megjelenik, Hubay György pedig valamennyi cikkben, mint Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendészeti Bizottságának elnöke jelenik meg és nem mint országgyűlési képviselőjelölt. Egyetlen cikkben kerül megemlítésre a képviselőjelöltsége, de abban sem történik meg a jelölt bemutatása, programjának ismertetése. Az OEVB álláspontja szerint ezért nem volt túlzó mértékű, a választói akarat befolyásolására nem alkalmas Hubay György megjelenése a lapszámban.
[7] Az OEVB a március 17-i lapszámmal kapcsolatban megállapította, hogy Hubay Györgyön kívül más képviselőjelölttel nem tartalmaz interjút az újság, de a Miskolci Napló online kiadása tudósított a Magyar Szocialista Párt március 15-i megemlékezéséről.
[8] Fentiek alapján az OEVB megállapította, hogy mindkét kifogásolt lapszám tartalmazott más jelöltekkel interjút, cikket, tudósítást ezért álláspontja szerint nem került sor a kifogásban megjelölt alapelvek megsértésére. Emellett rögzítette az OEVB, hogy a kampány hátralévő időszakában a lap szerkesztőségének még van lehetősége, hogy más jelölt vonatkozásában is készíthessen és közölhessen cikket.
[9] Beadványozónak a politikai reklámra vonatkozó kifogása, illetve kérelme kapcsán megállapította az OEVB, hogy a politikai reklámra vonatkozó szabályozás csak a médiaszolgáltatásokra vonatkozik a sajtótermékekre nem, ezért az az érintett lap vonatkozásában nem értelmezhető.
[10] Fentiek alapján az OEVB a kifogást elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó 2018. március 24-án 10 óra 31 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 64/2018. (III. 22.) 02. sz. OEVB határozatával szemben annak jogszabálysértő voltára hivatkozással.
[12] Beadványában továbbra is fenntartja a kifogásban előadottakat, illetve vitatja az OEVB határozatának megállapításait. Álláspontja szerint a választási kampányban való megjelenés szempontjából nem lehet releváns, hogy a jelöltek közszereplői megnyilvánulása mely vélt vagy valós szándékból fakad, továbbá, hogy az illető például független jelölt, vagy egyébként egy jelölő szervezet képviseletében bármelyik helyi önkormányzati bizottság tagja. A vitatott szereplések álláspontja szerint az országgyűlési választások kampányával összefüggő tartalmak megjelenítésének minősülnek, és ezáltal jelenthetik valamely jelölt melletti elköteleződés képzetét. Beadványozó továbbra is fenntartja a politikai reklám vonatkozásában tett kifogását is.
[13] Mindezek alapján Beadványozó kérte, hogy az NVB változtassa meg a támadott határozatot, állapítsa meg a jogszabálysértést, és a kiadvány megjelentetőjét tiltsa el a további jogszabálysértéstől. Kérte továbbá, hogy az NVB a politikai reklámra vonatkozó kifogása vonatkozásában forduljon az NMHH-hoz.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A fellebbezés nem alapos.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[16] A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértéstől számított három napon megérkezzen az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[17] Az eljárási határidők számításával kapcsolatos szabályokat a Ve. 10. §-a tartalmazza. A Ve. 10. § (1) bekezdése alapján az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.
(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.
(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.
(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.
[18] A Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha az elkésett.
[19] A Kúria Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzésében a sajtótermékkel kapcsolatos jogszabálysértés időpontja kapcsán kifejtette, hogy „[e]gy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdőidőpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont – ellenkező bizonyítás hiányában – az az időpont, melyet a kiadvány feltüntet a megjelenés napjaként.”
[20] A jogorvoslattal érintett kiadvány, nyomtatott sajtótermék a Miskolci Napló, amely impresszuma szerint Miskolcon és vonzáskörzetében jelenik meg 85 000 példányban térítésmentesen. A lap számai pdf. formátumban megjelennek a www.minap.hu internetes – nem sajtóterméknek minősülő – hírportálon, ahol ezen kívül további, elsősorban Miskolccal és környékével összefüggő további hírek, információk, tartalmak is megjelennek.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Beadványozó által sérelmezett tartalmak a nyomtatott sajtótermékben kerültek megjelenítésre, ezért a jogsértés időpontja tekintetében – figyelemmel a fenti kúriai határozatra – eltérő bizonyíték hiányában a kiadványon feltüntetett megjelenési napot kell irányadónak tekinteni. A nyomtatott sajtótermék változatlan formában történő közzététele az interneten nem eredményezi, hogy azzal internetes sajtótermékké válik, ezért azt a választási eljárás során továbbra is nyomtatott sajtóterméknek kell tekinteni.
[22] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Miskolci Napló március 3-i száma vonatkozásában a kifogás elkésett, ezért azt az OEVB-nek érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania.
[23] A kiadvány március 17-i száma vonatkozásában a kifogás határidőben érkezett, így e tekintetben azt érdemben kellett vizsgálni.
[24] A Miskolci Napló kiadója a MIKOM Nonprofit Kft., amely fölött a tulajdonosi jogokat a Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzata által alapított Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, azaz megállapítható, hogy egy önkormányzati lapban megjelent tartalomra vonatkozik a jogorvoslat.
[25] A Kúria több ízben foglalkozott a helyi önkormányzatoknak a választási kampány során tanúsítható magatartásával: „a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható, mivel azonban az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esély egyenlőségét.” (Kvk.I.37.394/2014/2. sz. végzés).
[26] Fentiekből az következik, hogy választási kampánytevékenységet helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat. Választási kampánytevékenység a Ve. 141. §-a alapján kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Jelen ügyben is azt kellett vizsgálni, hogy a kifogásolt önkormányzati sajtótermék a Ve. 141. §-ának második fordulata szerinti olyan kampányidőszakban folytatott tevékenység-e, amely a választói akaratot befolyásolni képes, vagy ennek megkísérlésére irányul-e.
[27] Megállapítható, hogy a Miskolci Napló március 17-i 12 oldalas számában Hubay György két cikkben kerül megjelenítésre. Az egyik korábbi életútját és önkormányzati képviselői működését mutatja be, a másik a március 15-i önkormányzati ünnepségen elmondott beszédéről számol be. A cikkek kapcsán az érintett négy fényképen jelenik meg a lapban.
[28] Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatával a Kúria egy olyan önkormányzati kiadvány vonatkozásában állapította meg az esélyegyenlőség sérelmét, amely 16 oldalas terjedeleméből 4 oldalon közölt egy jelölt választásokhoz kapcsolódó programjáról tudósítást, illetve olyan üzenetet, amelynek képi megjelenése - színvilága - választási kampány idején ugyanazon jelölő szervezetekhez volt köthető. Megjegyzendő továbbá, hogy az érintett jelölt korábban nem volt országgyűlési képviselő.
[29] Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésében a Kúria egy önkormányzati lap olyan cikke vonatkozásában állapította meg az esélyegyenlőség sérelmét, amely az egyik jelölő szervezet kampányanyagát ismételte meg minimális változtatással.
[30] A Kúria Kvk.II.37.907/2014/3. számú határozatában egy polgármesteri tisztséget betöltő, egyúttal polgármesterjelöltként is induló, személy polgármesteri tisztségével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló tudósítások vonatkozásában állapította meg, hogy „azok közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló beszámolók és nem a polgármesterjelöltet népszerűsítő cikkek. A tisztség betöltésével összefüggésben, az önkormányzati tisztségből fakadó feladatok ellátásáról tudósító cikkek nem minősíthetők kampányidőszakban sem a jelöltet népszerűsítő cikknek.”
[31] A Kúria nemrégiben hozott Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében az alapelvi sérelem bekövetkeztének mérlegelése során a következő szempontokat vette figyelembe: „az általános olvasó, választó elsődlegesen az újságot átlapozva az abban szerepelő fényképeket, szalagcímeket nézi – tehát a tartalmat méri fel – ennek során pedig oldalról, oldalra Németh Szilárd István szerepeltetését ismerheti meg. Ebből a szempontból másodlagos az, hogy a megjelenítéseknek a nagyobbik része nem kifejezetten a képviselőjelölti minőséghez, hanem részben a hivatalban levő országgyűlési képviselői tisztséghez, részben általános közéleti, részben pedig bulvárba hajló szerepléshez kötődik. Ezen szerepeltetés önmagában nem, hanem a fent hangsúlyozottak szerinti szempontok figyelembevételével kifogásolható, azaz annak alapján, hogy minderre a kampányidőszakban, és egy országgyűlési képviselőjelölt tekintetében került sor.”
[32] A Nemzeti Választási Bizottság nemrégiben meghozott, jogerős 541/2018. NVB határozatában egy 16 oldalas kiadvány kapcsán egy képviselőjelölt – aki egyúttal hivatalban lévő országgyűlési képviselő is – három cikkben történő megjelenést nem tekintette a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget sértőnek.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy bár az egyik cikkben a képviselőjelölti minősége is említésre kerül Hubay György mindkét cikkben alapvetően mint önkormányzati képviselő jelent meg. A Kúria említett legutóbbi döntéséből az következik, hogy önmagában az e minőségében történő megjelenítés nem alapozhatja meg országgyűlési képviselőjelöltek megjelenítésének igényét a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással. Az önkormányzati lapnak a jelölt melletti „kiállása” akkor állapítható meg, ha az olvasóban, választóban a lapot áttekintve nyilvánvalóan az a benyomás alakul ki, hogy abban az egyik képviselőjelölt megjelenése felülreprezentált.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 12 oldalas lapban Hubay Györgynek két cikkben, alapvetően önkormányzati képviselőként való megjelenítése önmagában nem alkalmas olyan benyomás keletkeztetésére a választópolgárokban, hogy az önkormányzat az ő országgyűlési képviselői megválasztását támogatná.
[35] Beadványozónak a politikai reklámra vonatkozó kifogása tekintetében a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB helyesen hivatkozott a politikai reklám fogalmának a sajtótermék vonatkozásában való értelmezhetetlenségére. Politikai reklámot csak a médiaszolgáltatásokban lehet közzétenni, míg a sajtótermék esetében politikai hirdetésről lehet szó. E tekintetben a Kúria következetes joggyakorlata szerint „a sajtótermékben megjelenő közlés „politikai hirdetés” jellege csak akkor állapítható meg, ha azt rendelésre, ellenérték fejében közlik.” (Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzés, lásd még: Kvk.V.37.490/2014/2. számú végzés). A rendelésre, ellenérték fizetésére vonatkozó bizonyítékot Beadványozó nem terjesztett elő.
[36] Beadványozónak a fellebbezést benyújtó elektronikus levelében jelzett kifogására, miszerint azt március 24-én, szombaton 10 óra 11 perckor nem tudta benyújtani személyesen a választási irodán, a Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a Ve. 210. § (1) bekezdése szerint a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.
[37] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[38] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 10. § (1) bekezdésén, 141. § -án 209. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdésén, (4) bekezdésén és (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke