A Nemzeti Választási Bizottság
594/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a DAKK Dél-Alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság [6000 Kecskemét, Fuvar utca 1., képviseli: Dr. Bródy János (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 18 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 38/2018. (III. 21.) számú határozatát megváltoztatja, és a Momentum Mozgalom Párt kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntésének előzményei]
[1] 2018. március 13-án a Momentum Mozgalom Párt képviseletében Fekete-Győr András kifogást nyújtott be a Bács-Kiskun Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Beadványában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelvek, valamint a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt, választási plakátok elhelyezésére vonatkozó felhatalmazás megsértését vélelmezte. Kérte a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: DAKK Zrt.) marasztalását, a további jogsértéstől való eltiltást, illetve bírság kiszabását.
[2] A kifogásban előadta, hogy Bodrozsán Alexandra, a jelölő szervezet országgyűlési képviselőjelöltje 2018. március 10-én 20:00 óra és 21:00 óra között Kecskeméten segítőivel a jelöltet népszerűsítő 6 darab választási plakátot helyezett el a kecskeméti Volánbusz Pályaudvaron található villanyoszlopokra. A jelölt a plakátok kifüggesztését bejelentette a forgalmi ügyeleten. Beadványához bizonyítékként csatolta a jelölt nyilatkozatát, amely szerint 2018. március 11. napján a délelőtti órákban azt tapasztalta, hogy a buszpályaudvaron található villanyoszlopokra előző este felfüggesztett 6 darab plakátot eltávolították.
[3] Az OEVB a kifogás alapján 29/2018. (III. 12.) határozatában megállapította, hogy ismeretlen személyek megsértették a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Az OEVB nem találta bizonyítottnak, hogy a DAKK Zrt. utasította az ismeretlen jogsértőket a plakátok eltávolítására, ezért mellőzte a bírság kiszabását. Ennek indokaként ismertette, hogy a jelölt a nyilatkozatában nem jelölte meg a jogsértést elkövető személyeket, csak általánosságban fogalmazta meg, „a karbantartók” távolították el a plakátjait továbbá a kifogásában is „ismeretlen személyek”-ként jelöli meg a plakátot eltávolítókat.
[4] A Momentum Mozgalom Párt 2018. március 17-én 15 óra 08 perckor nyújtott be fellebbezést a határozat ellen elektronikus levélben. Ebben előadta, hogy az OEVB döntésével szemben egyértelműen megállapítható, hogy a plakátot a DAKK Zrt. távolította el. Hivatkozott az NVB 423/2018. számú határozatára, amely alapján a jogsértést elkövető konkrét személyek (karbantartók, önkormányzati dolgozók) azonosítása nem szükséges, elegendő annak bizonyítása, hogy mely szervezet (a jelen ügyben gazdasági társaság, a hivatkozott ügyben önkormányzat) utasítására került sor a jogsértésre.
[5] Beadványában az üggyel kapcsolatos újabb bizonyítékokat is megjelölt. A jelölt csatolt nyilatkozata szerint az általa kihelyezett plakátokat a DAKK Zrt. ismét eltávolította, annak ellenére, hogy az OEVB fellebbezett döntését a céggel e-mailen és személyesen is közölte, valamit kérte, hogy a jövőben tartózkodjanak a plakátok jogsértő eltávolításától. Mindennek bizonyítására fényképeket és az e-mail elküldéséről képernyőképet csatolt. A fentiekre figyelemmel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg az OEVB határozatát, a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és a jogsértés súlyára, szándékos jellegére és az érintett alapjogra tekintettel szabjon ki bírságot.
[6] A Nemzeti Választási Bizottság 540/2018. (III. 20.) határozatával a kérelemnek részben helyt adva az OEVB döntését megváltoztatta, a Ve. 144. § (3) bekezdésével összefüggő jogsértés DAKK Zrt. terhére történő megállapítása mellett a további jogsértéstől eltiltott, illetve a kötelező legkisebb havi munkabér kétszeresének megfelelő összegű bírságot szabott ki. A Bizottság álláspontja szerint nem sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt választás tisztasága és jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége alapelvek, mert nem merült fel adat azzal kapcsolatban, hogy a jogsértő magatartás a választói akarat befolyásolását vagy valamely jelölt, jelölő szervezet sikerességének előmozdítását vagy kifejezett hátrány okozását célozta volna.
[7] Indokolásában rögzítette, hogy a Momentum Mozgalom Párt által az ismételt plakáteltávolításra vonatkozó bizonyítékokat ugyanazon tényállással összefüggő, a korábbi jogsértő magatartás fenntartását megerősítő, a Ve. 225. § szerinti bizonyítéknak tekintette. A határozat megfogalmazása szerint „[j]elen ügyben a Bizottság álláspontja szerint Beadványozó olyan, a tényálláshoz szorosan kapcsolódó bizonyítékokat jelölt meg a fellebbezés során, amelyek az elsőfokú eljárásban megjelölt kérelem megalapozását erősítik, illetve ugyanazon tényállás alapján, ismételt jogsértésre utaló magatartást rögzítenek, ezért a fellebbezés során figyelembe vehetők.”
II.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[8] A Momentum Mozgalom Párt az OEVB 29/2018. határozata ellen benyújtott fellebbezéssel lényegében azonos időpontban, 2018. március 17-én 16 óra 50 perckor nyújtott be újabb kifogást az OEVB-hez. A kifogás tartalmilag megegyező kérelmet és bizonyítékokat tartalmazott, mint az OEVB határozata ellen megelőzően benyújtott fellebbezés.
[9] Az OEVB 38/2018. határozatában megállapította, hogy a Ve. 144. § (3) bekezdésében biztosított joggal összefüggésben a DAKK Zrt. megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Nem támogatta az OEVB a kifogásnak a választás tisztaságának megóvása alapelve sérelme megállapítására vonatkozó részét, mert nem merült fel adat azzal kapcsolatban, hogy a jogsértő magatartás a választói akarat befolyásolását célozta volna.
[10] Az OEVB megalapozottnak találta a kifogást tevő azon kérelmét is, hogy a jogsértőt tiltsa el a további jogsértésektől. A bírság kiszabását az OEVB mellőzte tekintettel arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az 540/2018. számú határozatában azonos tényállás mellett benyújtott fellebbezés elbírálása során „figyelemmel volt a jogsértés szándékos és ismételt volta mellett arra is, hogy a jogsértés a jelölő szervezet választókerületi kampányképességére csak csekély befolyással bírt”. A felsorolt szempontokra tekintettel az OEVB az NVB hivatkozott határozatát irányadónak tekintette és az NVB által a bírság kiszabásánál már figyelembe vett ismételt jogszabálysértésre tekintettel az újbóli bírság kiszabását nem találta indokoltnak.
III.
[A fellebbezés tartalma]
[11] A határozat ellen Beadványozó 2018. március 22-én 16 óra 08 perckor élt fellebbezéssel. Beadványában előadta, jelölő szervezet képviselője saját állítása szerint az OEVB korábbi határozatát 2018. március 15. napján, tehát munkaszüneti napon küldte át emailen számára. Bár Beadványozó folyamatos üzemrendben és munkarendben működő gazdasági társaság, azonban az adminisztráció szabad-, és munkaszüneti napon nem végez munkát, így az OEVB határozatát csupán március 19. napján kaphatta kézhez, amikor a fellebbezési határidő már letelt. Hivatkozik továbbá arra is, hogy az irat elektronikus úton való továbbítása csak akkor tekinthető kézbesítettnek, amennyiben annak igazolása megtörténik, hogy azt a címzett megkapta, vagy megkaphatta. Önmagában egy email elküldése álláspontja szerint nem bizonyítja, hogy azt a címzett meg is kapta volna. Ha a jelölő szervezet képviselője az OEVB döntését megküldte és az meg is érkezett a megjelölt postafiókba, az a fentiek szerint nem minősül jogszerűen közöltnek.
[12] Megjegyzi, a sérelmezett magatartás 2018. március 16. napján történt. Ezért figyelembe véve az időpontokat egyértelműen megállapítható, még abban az esetben sem tudhatott az OEVB 2018. március 14. napján kelt döntéséről, amennyiben megfelel az a valóságnak, hogy a jelölő szervezet képviselője a határozatot számára megküldte. Hiszen az március 15. napján történt, amikor a vezérigazgató titkárságán senki nem dolgozott, így az email nem juthatott el a hatáskörrel rendelkező személyekhez. Ugyanez igaz álláspontja szerint azon állításra is, hogy a jelölő szervezet képviselője az OEVB korábbi döntését a pályaudvaron átadta valakinek. Nyilvánvaló, hogy a pályaudvaron dolgozók nem kompetensek egy választási bizottság határozatával kapcsolatos döntés meghozatalában, illetve érdemi intézkedés megtételében.
[13] Szintén tényként jelzi, hogy az OEVB sem küldte meg korábbi döntését feltehetően azért, mivel a határozat rá nézve megállapítást nem tartalmazott, jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztetett, illetve származtatott. Hangsúlyozza, hogy az OEVB korábbi döntése szerint ismeretlen személyek sértették meg a Ve. előírásait, vagyis általa elkövetett jogsértés nem is került megállapításra. Álláspontja szerint így az állapítható meg, hogy az OEVB korábbi döntése részére nem került szabályszerűen kézbesítésre.
[14] Az ügy érdemével kapcsolatban kifejti, hogy a Ve. 144. § (4) bekezdése alapján épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet, így a plakátok kihelyezése kizárólag az ő mint tulajdonos hozzájárulásával lett volna lehetséges. Tényként rögzíti, hogy a jelölő szervezet a plakátok kihelyezéséhez engedélyt nem kért és nem is kapott.
[15] Álláspontja szerint a fentieken nem változtat az a tény sem, hogy a plakátok nem az épület falára, vagy kerítésére kerültek kihelyezésre, hanem az ingatlanon álló villanyoszlopra. A Ve. 144. § (4) bekezdésével a jogalkotó szándéka egyértelműen az volt, hogy a tulajdonos eldönthesse, hogy ingatlanán politikai hirdetéseket elhelyezését megengedi-e.
[16] Beadványozó az MNV Zrt. kizárólagos tulajdonában álló, közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság. A társaság vezetősége, egyeztetve a tulajdonossal arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindenféle megkülönböztetés nélkül egyetlen párt számára sem biztosítja a tulajdonában lévő területeken politikai hirdetés lehetőségét, így a plakátok kihelyezését sem. Ezt egyrészt jogi, másrészt etikai okokból fontosnak tartja, és elkötelezett abban, hogy teljesen politikamentes szolgáltatást nyújtson, elkerülje annak látszatát is, hogy egy állami tulajdonban lévő gazdasági társaság ingatlanán bármely jelölő szervezet plakátjainak elhelyezését biztosítja.
[17] A fenti tulajdonosi jogok álláspontja szerint csak abban az esetben érvényesülhetnek, amennyiben nem csak az ingatlan falaira és kerítéseire, hanem az ingatlanon található bármilyen, a plakát elhelyezésére alkalmas tereptárgyara vonatkoznak. Ezzel ellentétes joggyakorlat esetében bármilyen díszítőelemre, menetrendtartó oszlopra, feszítő, vagy árnyékoló vezetékre, de akár fára, bokorra, vagy az ingatlanon található bármilyen a falon és a kerítésen kívüli dologra plakátot lehetne elhelyezni, amely ugyanúgy sértené a tulajdonos Ve. által biztosított jogait, mintha az a falon, vagy a kerítésen kerülne elhelyezésre.
[18] Véleménye szerint a jogalkotót a fenti jogszabály megalkotása során nyilvánvalóan az a feltevés vezérelte, hogy az ingatlan külső határait vagy épületrész, vagy kerítés határolja. Ezáltal a plakátot elhelyezni kívánó személy az ingatlan körülhatárolt kerítésén nem tud bejutni, így módjában sem áll a plakátokat az ingatlanon belül bármilyen tereptárgyra, így akár villanyoszlopra elhelyezni. Ezért a jogalkotó nem látta szükségesnek az ingatlanon elhelyezkedő bármilyen tárgy meghatározását a jogszabályhelyben, hiszen a kiindulópont szerint a plakát csak és kizárólag az ingatlan kívülről megközelíthető részére, vagyis a kerítésre, illetve az ingatlan határán lévő épületrészre volt elhelyezhető.
[19] Álláspontja szerint az szintén tény, hogy egy, a tulajdonos jogait védő jogalkotói szándék érvényesülését nem befolyásolhatja az, hogy a tulajdonos az ingatlanát bekeríti-e, így az ingatlanát olyan állapotba hozza, amely a jogalkotási szándék kiinduló pontjának megfelel. Ezért megállapítható, hogy amennyiben nincs az ingatlan bekerítve, a Ve.-ben garantált tulajdonosi jog csak és kizárólag a fenti szabály oly módon történő értelmezésével biztosítható, hogy az ingatlan bármilyen tereptárgyán tilos plakátot elhelyezni a tulajdonos hozzájárulása nélkül.
[20] Álláspontja szerint a Ve. 144. § (3) bekezdése az ingatlan jellegére, használatára tekintettel korlátozást, vagy megkülönböztetést nem tartalmaz, így annak sincs relevanciája, hogy az ingatlan egyébként közforgalom számára nyitott. A Ve. felhívott rendelkezése megítélése szerint csak és kizárólag a tulajdonosi jogokat védi, tekintet nélkül arra, hogy azt bárki igénybe veheti.
[21] Hivatkozik továbbá arra is, hogy a Ve. a 144. § (5) bekezdése a közterület vonatkozásában is alapít a plakátok kihelyezésének megakadályozását lehetővé tevő jogot, vagyis a jogalkotó még ezen területen sem kívánt korlátlan jogot biztosítani a plakátok elhelyezésére.
[22] Mindezek alapján az OEVB határozata sérti a Ve. 144. § (4) bekezdését, így annak megváltoztatását kéri.
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[23] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[24] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
[25] A Ve. 225. § fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Kúria Kvk.V.37.270/2018/2. számú döntésében az új tény, bizonyíték érdemi vizsgálatának feltételeit az alábbiak szerint foglalta össze saját korábbi gyakorlatát is idézve. „[A]z új tényeknek, bizonyítéknak (…) oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogások, fellebbezések tárgyával, a bírósági felülvizsgálatot nem lehet egy teljesen új, addig meg nem jelölt más ténybeli alapokon álló jogsértésre alapítani (Kvk.V.37.197/2014/3., BH 2014.377.). A Kúria gyakorlata egységes a tekintetben, hogy új bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha a konkrét állított adat, tény tekintetében az NVB előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Az ’új bizonyíték’ ugyanis azt feltételezi, hogy már korábban csatoltak bizonyítékot és ez az ’új bizonyíték’ egy korábbit kíván megerősíteni (Kvk.I.37.494/2014/2.).”
[26] A fenti megállapítások alapján a Momentum Mozgalom Párt 2018. március 17-én 16 óra 50 perckor benyújtott kifogása tartalmilag a 2018. március 17-én 15 óra 08 perckor benyújtott fellebbezésnek felel meg.
[27] Amennyiben a jogorvoslati eljárásban a döntéshozó szervek a benyújtott bizonyítékokat értékelve megállapítják a tényállást, ugyanazon tényállás alapján párhuzamos érdemi döntéshozatal már nem felel meg sem a Ve. alapelveinek, sem a választási bizottságok Ve. 14. § (1) bekezdésében meghatározott funkciójának.
[28] A választási eljárás során a Bizottság és a Kúria állandó gyakorlatának megfelelően nincs mód egy adott testület előtt a jogorvoslati kérelmek kiegészítésére. Ennek megfelelően a jogorvoslati határidőn belül új kérelem benyújtásának van helye, ha valamely hiányosság folytán az eredeti kérelem érdemben nem volt bírálható. Érdemi vizsgálatra alkalmas kérelem esetén azonban az ugyanazon jogsértést megerősítő újabb tények és bizonyítékok a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem során nyújthatók be, önálló elbírálást nem alapoznak meg. Ez ugyanis a gyakorlatban nem új ügy elbírálását, hanem a választási bizottság saját határozata felülvizsgálatát jelenti, amelyre egyetlen választási bizottságnak sincs hatásköre.
[29] Jelen ügyben a Nemzeti Választási Bizottság elé tárt iratok és bizonyítékok alapján nem különálló jogsértések, hanem egy elbírálási körbe tartozó ismételt jogsértés megállapításának volt helye. Az NVB ügyben döntő 540/2018. határozatával szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria jelen határozat meghozatala napján hozta meg az 540/2018. számú határozatot helybenhagyó Kvk.V.37.369/2018/2. számú döntését.
[30] A Bizottság álláspontja szerint az OEVB az 540/2018. határozat fenti megállapításait figyelembe kellett volna vennie, és arra a következtetésre jutnia, hogy az új beadványban megjelölt tények és bizonyítékok értékelése – a Nemzeti Választási Bizottság tényállásra vonatkozó döntése miatt – érdemben saját határozatának felülvizsgálatát eredményezi. Mivel ez nem tartozik a választási bizottságok hatáskörébe, ennek megfelelően a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania.
[31] A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[32] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontján, a Ve. 14. § (1) bekezdésén, 208 §-án, 215. §-ának d) pontján, 231. § (5) bekezdés b) pontján, az Smtv. 1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke