A Nemzeti Választási Bizottság
57/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. augusztus 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. augusztus 24-én 13 óra 37 perckor, elektronikus úton nyújtotta be a „Kifogás benyújtása a földügyben történő népszavazás ajánlásainak összeszámlálását követően (1) - a jelölő ívek kezelése, a javaslatok számlálása, a nyilvánosság kérdése, az NVB és az NVI hatásköre, működésrendje ügyében” elnevezésű beadványát. Beadványozó a korábbi kifogásainak tartalmát szándékozik jogilag elfogadható, értékelhető formában előadni. Beadványozó szerint népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a 2. § (1) bekezdés f) pont alapján a választási eljárás nyilvánossága sérült.
A kifogás 1. pontjában „az aláíróívek átvétele” cím alatt a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 37/2013. (XII. 30.) KIM rendelet 4. §-át idézte és az Nsztv. módosítás tartalmát kifogásolta. A kifogás 2. pontjában „Az aláírások számlálásának a módja” cím alatt Beadványozó leírta, hogy szerinte az Nsztv. szabályozása az aláírások benyújtása és megszámlálása tekintetében nem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdésében rögzítetteknek. Továbbá a földügyi népszavazás kapcsán megemlíti, hogy a sok érvénytelen aláírás felveti a Ve. 2. §. (1) bekezdés e) és f) pontjának sérelmét. A kifogás 3. pontjában „Az országos választási intézmények viszonya egymáshoz, az állami szervekhez, a parlamenthez” cím alatt azt kifogásolta, hogy a jogszabályok a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság egymáshoz való viszonyát nem megfelelően szabályozzák, kiemelte továbbá azt is, hogy az egyes hatáskörök elkülönítése nem egyértelmű. A kifogás 4. pontja a Nemzeti Választási Bizottság hatásköreivel és a testületi döntés feltételeivel foglalkozik, melynek keretében a Nemzeti Választási Bizottság ügyrendjének tartalmát kifogásolta. Az 5. pont a nemzeti választási bizottsági ülések jegyzőkönyveinek nyilvánosságát kifogásolja, vagyis azt, hogy a 2016. augusztus 12-i ülés jegyzőkönyve 2016. augusztus 17-én délután került a honlapon közzétételre, míg a 2016. augusztus 19-i jegyzőkönyv augusztus 23-án este még nem volt olvasható a honlapon. Kifogástevő szerint ezzel sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontja. Továbbá bizonyítékként hivatkozott a 2016. augusztus 11-i, 2016. augusztus 13-i és a 2016. augusztus 15-i beadványaira, és a fentiek alapján kérte beadványa érdemben való elbírálását.
A beadvány 4. és 5. pontjában Beadványozó a Nemzeti Választási Bizottság ügyrendjét és a Bizottság tevékenységét kifogásolta, ezért a kifogás e részek tekintetében 2016. augusztus 25-én felterjesztésre került a Kúria részére.
II.
A beadvány 1-3. pontjai tekintetében a Nemzeti Választási Bizottság az alábbiakat rögzíti.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. A Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
Beadványozó az 1. pontban az Nsztv. módosítását kifogásolta, továbbá kifogása a megjelölt jogszabály felülvizsgálatára vonatkozik. A beadvány 2. pontja szerint az Nsztv. szabályozása nem egyértelmű az aláírások leadása és megszámlálása tekintetében, a 3. pontban Beadványozó kifejti, hogy álláspontja szerint a jogszabályok a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság egymáshoz való viszonyát nem megfelelően szabályozzák.
Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. A Ve. 76. § (1) bekezdés a Nemzeti Választási Iroda feladatai között az l) pontban említi, hogy a Nemzeti Választási Iroda tehet javaslatot a választások érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabály tervezeteket.
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárási törvény vagy az Nsztv. rendelkezéseinek felülvizsgálatára vagy módosításának kezdeményezésére a Ve. rendelkezései nem állapítanak meg hatáskört sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem más választási bizottság számára.
Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy Beadványozó által tett kifogás 1., 2. és 3. pontjában leírtak nem minősülnek választási ügynek. Ezen okból a kifogás 1-3. pontjában foglaltakat érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § d) pontja alapján - mely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem – a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
A határozat az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése, a Ve. 1. § e) pontján, 76. § (1) bekezdés l) pontja, 208. §-án, a 215. § d) pontján, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. augusztus 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke