A Nemzeti Választási Bizottság
57/2013. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság T. M. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy minden ember megvédhesse a saját életét, ingatlanját, ingóságát az azt veszélyeztetővel szemben, ne legyen felelősségre vonható az általa használt eszköz vagy módszer miatt és semmilyen esetben se legyen felelősségre vonható abban az esetben, ha a támadó testi épségében bármi nemű kár keletkezik, vagy sajnálatos esetben a védekezés a támadó életébe kerül?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2013. november 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.
Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) II. cikke szerint: „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”
Az Alaptörvény V. cikke rögzíti, hogy „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.”
Az Alaptörvény a jogtalan támadással szembeni védekezést alkotmányos alapjogként deklarálja. A jogos védelemre vonatkozó szabályokat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 21-22. §-ai tartalmazzák.
A Btk. 21. §-ában rögzített, megelőző jogos védelemre vonatkozó szabálya kifejezetten megengedi a saját vagy más személye vagy javai ellen irányuló, esetleges jövőbeli támadás megelőzését szolgáló védelmi cselekményeket.
Törvényes lehetőség van tehát védőberendezések, megelőző védelmi eszközök alkalmazására. A megelőző védelmi eszközzel szemben támasztott legfontosabb törvényi követelmény azonban, hogy az nem lehet az élet kioltására alkalmas, és a védekezőnek a sérelem elkerülése érdekében mindent meg kell tennie, ami az adott helyzetben elvárható.
A Btk. 22. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges."
A Btk. fenti rendelkezése a jogos védelmet, a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok között objektív büntethetőségi akadályként kezeli, és a jogos védelem során megvalósított cselekményt nem büntetendőnek tekinti.
A Btk. 22. § (3) bekezdése szerint „Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.”
A Kúriának a jogos védelem kérdéseiről szóló 4/2013. Büntető jogegységi határozata rögzíti, hogy a jogos védelem túllépéséért [Btk. 22. § (3) bek.] a védekezőnek nem kell felelnie, kivéve, ha a jogtalan támadás belőle ijedtséget vagy indulatot nem váltott ki, s az enyhébb – ám célravezető – elhárítási módot tudatosan tette félre, amikor a súlyosabb kimenetelűt választotta, ezáltal ugyanis a jogos védelmet a megtorlás eszközeként alkalmazta, amelyre ez a jogintézmény nem ad felhatalmazást.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Alaptörvény II. cikkében nevesített élethez és emberi méltósághoz való jog minden embernek veleszületett, sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető joga. A magyar államnak az élethez és az emberi méltósághoz való jog tekintetében is elsőrendű kötelessége, hogy tiszteletben tartsa és védje. Az élethez való jog abszolút jellegű, korlátozhatatlan, minden más alapjogot megelőző alapjog.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jogos védelem kérdéseiről a jelenleg hatályos jogszabályok összhangban az Alaptörvényben deklarált élethez és emberi méltósághoz való joggal, kimerítően rendelkeznek. A jogos védelem szabályainak a kezdeményezésben foglaltak szerinti aránytalan kibővítése azonban a Bizottság álláspontja szerint nem egyeztethető össze az Alaptörvényben megfogalmazott emberi élet védelmének alkotmányos alapjogával. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés szerinti, az önvédelmi és vagyonvédelmi célból történő olyan korlátlan védelem, amely bármely esetben bármilyen eszköz és módszer igénybevételét lehetővé tenné, meghaladja – az idézett alkotmányos alapjogokkal összhangban lévő – jogos védelem körét.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alaptörvényben meghatározott élethez való alkotmányos alapjogot korlátozná. Mindezek alapján az Alaptörvény módosítása is szükségessé válna, ami viszont az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó aspektusából is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi okok miatt nem felel meg az egyértelműség követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában számos kérdést, feltételt von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók lennének, de azoknak egy kérdésben való szerepeltetése által a választópolgárnak nincs lehetősége azok között különbséget tenni, és a kezdeményezésről részkérdésenként véleményt nyilvánítani. Mindezek miatt a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni.
A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint továbbá a kezdeményezésben feltenni kívánt kérdés megfogalmazása azért sem egyértelmű, mivel az a magyar nyelvtan szabályainak nem felel meg, a mondat egyes részei, kifejezései egymással nyelvtani, illetve logikai összefüggésben nincsenek, ezáltal annak pontos tartalma nem állapítható meg.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezért – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
II.
A határozat az Alaptörvény II. és V. cikkén, a 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, a Btk. 21. §-án, a 22. §-án, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontján,a jogos védelem kérdéseiről szóló 4/2013. Büntető jogegységi határozaton, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2013. december 10.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke