54/2016. NVB határozat - dr. H. M. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

54/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. augusztus 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

Beadványozó 2016. augusztus 13-án 17 óra 25 perckor, elektronikus úton nyújtotta be a „Kifogás benyújtása a földügyben történő népszavazás kezdeményezőinek összeszámlálásával kapcsolatban (2)” elnevezésű beadványát, melyben rögzíti, hogy fenntartja korábbi, 2016. augusztus 11-ei beadványát, mely szerint sérül a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített, a választások tisztaságának megóvása alapelv. Álláspontja szerint az, hogy a „földtörvény ügyében tartandó népszavazás” támogatására gyűjtött aláírások közül minden ötödik érvénytelen, magas szám és „ez felveti azt, hogy valamilyen hiba, tisztázatlanság lehet az aláírások gyűjtésénél vagy ezek ellenőrzésénél vagy a kettő összhangjánál”. Beadványában számos kérdést intéz a Nemzeti Választási Bizottsághoz, így többek között, hogy az általa „szabályzat”-ként említett dokumentum létrehozása kinek a hatásköre, az változik-e, változás esetén azt a Bizottságnak jóvá kell-e hagynia, vagy, hogy az „NVB az iroda számlálási adatai alapján egyszerűen csak kihirdeti(k) az eredményt vagy van valós ellenőrzési funkciójuk is”. Emellett sajtóhírekre hivatkozik és leírja, hogy „az ellentmondó hírek, az intézmények közti hatásköri tisztázatlanság miatti nem egyértelmű, nem jól átlátható viszonyok a választások tisztaságának a feltételrendszerét rontják, ezért tisztázásra, szükség esetén megfelelő szabályozásra szorulnak”. Mindezek alapján kérte beadványa érdemben való elbírálását.

 

II.

 

Beadványozó 2016. augusztus 11-én 15 óra 46 perckor elektronikus úton beadványt nyújtott be, 16 óra 28 perckor ezzel kapcsolatos javítást küldött, majd 16 óra 29 perckor ismételten megküldte beadványát, melyet bár kifogásnak nevezett, abban azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 1. § (2) bekezdése alapján az aláírás-ellenőrzéssel összefüggésben adjon ki iránymutatást, rögzítette, hogy „jó lenne ebben az irányban magát a törvényt is módosítani ill. a gyakorlatot egységesítő iránymutatást adni”. Beadványában kifejtette, hogy „az új választójogi törvény hibái és tisztázatlanságai, a választási szabályok részletesen, megfelelően nem kidolgozott eljárási gyakorlata végig kísérik a választásokat”, ezek tisztázásában a választások tisztaságának a védelmében kérte a Nemzeti Választási Bizottság „segítségét”. Állítása szerint azzal, hogy nem egyértelműen rögzített „a kezdeményezők elfogadásának a szempontrendszere a gyakorlatban”, sérül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv. Emellett hivatkozott a 2014. évi országgyűlési képviselők általános választásán az ajánlásellenőrzéssel kapcsolatos tapasztalatokra is.

A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az Ügyrend 4. § (1) bekezdésében biztosított jogköre alapján 2016. augusztus 12-én elnöki levelében adott részletes tájékoztatást Beadványozó részére az aláírás-ellenőrzésre vonatkozó Nsztv.-beli szabályokról, a Nemzeti Választási Iroda által az ellenőrzés során alkalmazott iránymutatásokról, valamint arról, hogy az Ügyrend 15. § (1) bekezdése alapján a Bizottságnál iránymutatás kiadását csak választási szervek kezdeményezhetnek.

 

Beadványozó 2016. augusztus 15-én 15 óra 59 perckor küldte meg elektronikus úton a „Kifogás benyújtása a földügyben történő népszavazás kezdeményezőinek összeszámlálásával kapcsolatban (3)” elnevezésű beadványát, melyben sérelmezte, hogy augusztus 11-én küldött beadványát a Bizottság elnöke levélben válaszolta meg és nem határozatban döntött róla a Bizottság, ezért kifogással élt a Nemzeti Választási Bizottság eljárása miatt. Ez utóbbi dokumentum 2016. augusztus 16-án megküldésre került a Kúria részére. A Kúria Knk.II.37.709/2016/2. számú, 2016. augusztus 17-én meghozott végzésében a beadványt bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek minősítette és azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

 

III.

A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. A Ve. 212. §. (2) bekezdés a) pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését. A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.

A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint a jogszabálysértés megjelölése nem egyenlő a jogszabályhely puszta megjelölésével, felhívásával. A jogszabálysértés megjelölése azt jelenti, hogy a kifogásnak konkrét jogszabálysértésre vonatkozó tényállást, bizonyítékokat és jogi okfejtést kell tartalmaznia.

Beadványozó beadványában nem jelölte meg, hogy kinek, mikor elkövetett tevékenysége, és az milyen okból jogsértő, illetve, hogy a jogsértés miben áll, ahogyan azt sem, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvhez kapcsolódóan mi a konkrét jogszabálysértés. Önmagában az, hogy Beadványozó választási alapelv megsértésére hivatkozik, nem jelenti ugyanis azt, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas.

Beadványozó kifogásnak nevezett beadványában – melyben fenntartotta a korábbi beadványában foglaltakat – a Bizottság „segítségét” kéri, iránymutatás kiadását kezdeményezi, kérdéseket intéz a Bizottsághoz, a jogi szabályozás hibáira hivatkozik, felvetéseket fogalmaz meg. Ahogyan a 2016. augusztus 13-án 16.00 óra után megküldött beadvány, úgy az augusztus 11-én benyújtott beadvány is teljes mértékben nélkülözi a konkrét jogszabálysértésre vonatkozó állításokat.

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi elbírálásra nem alkalmas, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak nem értékelhetők jogsértésre való hivatkozásként, mely azonban a Ve. 215. § c) pontja alapján az érdemi elbírálás feltétele.

A fentiekben részletesen leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást a rendelkező részben foglaltak szerint, érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

A határozat a Ve. 1. § e) pontján, 208. §-án, 212. §-án, a 215. § c) pontján, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2016. augusztus 19.

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke