A Nemzeti Választási Bizottság
534/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom [székhely: 1077 Budapest, Rózsa utca 22., képviseli: Fekete-Győr András (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 31/2018. (III. 14.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogásnak a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (7) bekezdésének megsértése tárgyában ad helyt.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az MSZP-PM közös listát állító jelölő szervezetek megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (7) bekezdését azzal, hogy a Budapest Főváros XIV. kerület, Erzsébet királyné útja és Nagy Lajos király útja kereszteződésében található hirdetőtáblán, a Momentum Mozgalom képviselőjelöltjét népszerűsítő plakátját felülragasztották.
A kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak vonatkozásában elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 12-én 15 óra 12 perckor elektronikus úton kifogást terjesztett elő a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés a) és e) pontjának, valamint a 144. § (7) bekezdésének megsértése miatt. Kifogásában előadta, hogy a Momentum Mozgalom képviselőjelöltje aktivistatársaival 2018. február 17-én választási plakátokat helyezett Zugló több pontján az e célból felállított farostlemez hirdetőtáblákon. A jelölt aktivista társa 2018. március 9-én 14 óra 50 perc és 14 óra 52 perc között azt tapasztalta, hogy a Budapest Főváros XIV. kerület, Erzsébet királyné útja és Nagy Lajos király útja kereszteződésében található hirdetőtáblán a jelöltet népszerűsítő plakátra „ismeretlen személyek” Tóth Csaba, a választókerület MSZP-PM közös jelöltjét népszerűsítő „plakátot helyeztek el oly módon, hogy az nagymértékben fedi a Momentum korábban kihelyezett plakátját.”. Beadványozó kifogásában továbbá előadta, hogy a fenti cselekményt 2018. március 9-én észlelte, ugyanakkor folyamatosan fennálló jogsértés esetén a kifogását határidőben benyújtottnak kell tekinteni. Beadványozó a fentiekre tekintettel kérte a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint a jogsértés tényének megállapítását, valamint a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
[2] Az OEVB 31/2018. (III. 14.) számú határozatában a csatolt bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Szűcs Attilát ábrázoló plakátot a Tóth Csabát ábrázoló plakát „nem jelentős mértékben takarja”, mivel Szűcs Attilát ábrázoló plakáton látható a jelölt képmása és a jelölő szervezetre utaló felirat. Az OEVB továbbá rögzítette, hogy a sérelmezett cselekménnyel érintett farostlemez közvetlen szomszédságában található másik hirdetőfelületen, amelyen teljesen egészében látható a Momentum Mozgalom Párt jelölő szervezet jelöltje.
[3] Az OEVB álláspontja szerint a választási plakát elsődleges célja, hogy megismertesse a választópolgárokkal a jelölő szervezetek jelöltjeit, programjukat és a választópolgárok ez által kialakíthassák választói akaratukat. Az OEVB véleménye szerint a választók a sérelmezett tevékenységtől függetlenül értesülhettek a Momentum Mozgalom Párt helyi választókerületi jelöltjéről, mivel ugyanazon „plakáthely másik oldalán is megtalálható volt, egyszerre látható a Momentum kitakarás nélküli plakátja, valamint a másik jelölő szervezet plakátja is”, amelynek következtében a jelölő szervezetek esélyegyenlősége nem sérült. A fentiekre tekintettel OEVB a kifogást elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[4] Beadványozó 2018. március 16-án 22 óra 19 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 31/2018. (III. 14.) számú határozata ellen. Fellebbezésében a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának, valamint a Ve. 144. § (7) bekezdésének sérelmére hivatkozva előadta, hogy a Ve. nem tartalmazza a plakát elhelyezése kapcsán a „jelentős” kifejezést, annak megállapítása az OEVB részéről alaptalan és ellentétes a Ve.-vel. Álláspontja szerint a kifogásolt plakát a jelölt plakátjának közel felét lefedi, így az semmiképp sem tekinthető jelentéktelen mértékű takarásnak, továbbá a leragasztás következtében kitakarásra került a jelölt neve és a választókerületének megjelölése is, amelynek következtében a plakát az eredeti üzenetét nem képes közvetíteni.
[5] Beadványozó véleménye szerint a Szűcs Attila jelöltet ábrázoló plakát célja nem csak az, hogy a jelölő szervezetet megismertesse a választópolgárokkal, hanem magának a választókerületi jelölt bemutatására is szolgál, amelyhez azonban elengedhetetlen feltétel lenne az, hogy a jelölt nevével is tisztában legyenek a választók, ennek ismerete nélkül ugyanis pusztán a fényképe és a „Momentum” felirat alapján érvényes szavazatot rá, egyéni jelöltként leadni nem tudnak. Álláspontja szerint továbbá jogszabályellenes az OEVB azon álláspontja is, hogy a plakát leragasztása azért megengedhető, mert a közelben a jelölt másik plakátja teljes egészében látható, ugyanis a Ve. nem tartalmaz ilyen mérlegelésre teret biztosító szabályt.
[6] A fentiekre tekintettel kéri az OEVB 31/2018. (III. 14.) számú határozatának megváltoztatását, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti jogsértés tényének megállapítását, valamint a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A fellebbezés részben alapos.
[8] A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
[9] A Ve. 43. § (1)-(2) és (4) bekezdéseinek rendelkezései alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az eljárásban a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A Ve. 43. (5) bekezdése mindezek alapján rögzíti, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[10] A választási plakátok elhelyezése és az e tárgyban benyújtott jogorvoslatok elbírálása jogi kérdésével a Kúria több határozatában is állást foglalt a 2014. évi általános választások alkalmával (Kvk.I.37.476/2014/4. számú végzés, Kvk.III.37.399/2014/3. számú végzés, Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzés.).
[11] A Ve. 144. §-ának (3) bekezdése értelmében plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. A (7) bekezdés szerinti korlátozás szerint a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.
[12] A Ve. 144. § (7) bekezdése azt az általános magatartási szabályt állítja, hogy választási kampányidőszakban mindenki, a választási eljárásban részt nem vevők is, kötelesek tartózkodni olyan magatartástól, mellyel akadályozzák kampányban részt vevőknek azt a jogát, hogy programjaikat, politikai nézeteiket megismertessék a választópolgárokkal, azokat széles körben terjesszék, népszerűsítsék. Mindezt az is alátámasztja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, melyet az Alaptörvény IX. cikke rögzít, kiterjed a választási kampány során folytatott kampánytevékenységre, melynek egyik eszköze a plakátok készítése, elhelyezése [Alkotmánybíróság 1/2013.(I.7.) AB határozat]. A választási kampány a véleménynyilvánítás szabadságának megnyilvánulási formája [Alkotmánybíróság 39/2002.(IX.25.) és 60/2003.(XI.26.) Ab határozat].
[13] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az OEVB határozatában a sérelmezett plakát felülragasztásának tényét nem cáfolta, továbbá kiemeli, hogy az OEVB 2018. március 14-i ülésén az MSZP helyi kampányfőnöke megjelent és nyilatkozatot tett, amelyben elismerte a sérelmezett plakát a felülragasztásának tényét.
[14] Fentiekben hivatkozott okfejtés és jogszabályi rendelkezések alapján a Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjára – megállapítja, hogy jelen ügy tárgyát képző fellebbezés kapcsán megvalósult a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglalt szabály megsértése azzal, hogy Momentum Mozgalom által farostlemez hirdetőtáblán elhelyezett, Szűcs Attila egyéni országgyűlési választókerületi jelöltjét népszerűsítő választási plakátját az MSZP-PM közös jelöltjét népszerűsítő plakáttal – a kihelyezett plakát felét lefedve, nevének és kampányszlogenjének eltakarásával – lefedte. A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Ve. zárt szabályrendszert alkot, plakát felülragasztásával kapcsolatban a Ve. nem biztosít mérlegelési jogkört az eljáró választási bizottság számára a jogsértés megtörténte esetén annak tényét meg kell állapítania. A jogsértés súlyát a választási bizottság legfeljebb a bírság kiszabásánál veheti figyelembe.
[15] Beadványozó jogorvoslati kérelmében a jogsértés tényének megállapításán túl kérte a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől is. Az OEVB 2018. március 14-i üléséről készült jegyzőkönyv alapján, az MSZP-PM jelölő szervezet sérelmezett A1-es méterű plakátja eltávolításra került a Momentum Mozgalom A5-ös méretű plakátjával egyetemben, mivel azt a részbeni felülragasztás miatt külön nem volt eltávolítható. Az MSZP kampányfőnöke az OEVB ülésén nyilatkozatában sérelmezte a Momentum Mozgalom azon magatartását, miszerint a hirdetőfelület közepére úgy ragasztják ki a választási plakátjaikat, hogy egy A1-es méretűt nehéz mellé kihelyezni.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság tekintettel a jogsértés csekély súlyára, a jogsértő OEVB előtt tett elismerő nyilatkozatára, valamint a jogsértés egyszeri, nem ismétlődő jellegére, nem tartja szükségesnek alkalmazni a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, további jogszabálysértéstől való eltiltás jogkövetkezményét
[17] Beadványozó továbbá hivatkozott arra is, hogy a plakát leragasztásával sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelvek is.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a választási eljárásban alkalmazandó alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek. Az eljárási alapelvek megsértésére a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2.számú végzés) alapján azonban a választási alapelv sérelmére, mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, melyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben a sérelmezett magatartás, azaz a plakát más plakáttal való leragasztása a Ve. 144. § (7) bekezdésben rögzített rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása - egyéb lényeges körülmény hiányában - nem indokolt. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértésének megállapítására már nincs mód.
[19] A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság tárgyi ügyben az OEVB határozatát részben megváltoztatta, és a kifogásnak részben helyt adott, – Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján – megállapította a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglaltak sérelmét, ugyanakkor mellőzte a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogsértéstől való eltiltás jogkövetkezmény alkalmazását, valamint a kifogást Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak sérelme tekintetében elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 43. §-án, a 144. § (3)-(7) bekezdésein, a 218. § (2) bekezdés a) pontján, 231. § (4) bekezdésén, valamint (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke