A Nemzeti Választási Bizottság
486/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. B., a Jobbik Magyarországért Mozgalom Budapest 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság megbízott tagja (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság 34/2018. (III. 8.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] {C}Beadványozó 2018. március 7-én 23 óra 56 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Budapest 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) az Egyenlőség Roma Párt és jelöltje Balogh István, a Lendülettel Magyarországért és jelöltje Bari Anita, az Értünk Értetek – a hiteles párt és jelöltje Béky József, A Mi Pártunk – IMA és jelöltje Csipák Nándor Kálmán, A Haza Pártja és jelöltje Dsupin Nándor Attila, a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja és jelöltje Fogarasi Krisztina Olga, az Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt és jelöltje Hevesi Szilvia, a Jóléti Magyarország Párt és jelöltje Horváth Rózsa, az Összefogás Párt és jelöltje Safieh János, a Haladó Magyarországért Párt és jelöltje Stefán Réka Anett, a Nemzeti Együttműködés és Megbékélés Párt és jelöltje Szabó Roland, valamint a Haza Mindenkié Párt és jelöltje Zatureczki Istvánné nyilvántartásba vétele ellen. Kifogását többek között arra alapozta, hogy az abban megnevezett pártok országosan marginális méretűek, Budapest IV. kerületében alapszervezettel nem rendelkeznek, politikai tevékenységet sem országosan sem a választókörzetben az elmúlt négy év során semmilyen formában nem fejtettek ki. Álláspontja szerint legtöbbjük 2017 folyamán, kifejezetten a 2018. évi választáson való részvételre szerveződött. Feltételezése szerint az ajánlásaikat vagy egy másik jelölőszervezettől, vagy korábbi adatbázisok törvénytelen felhasználásával szerezték meg.
{C}{C}[2] {C}Kifogásában jogszabálysértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 122. § (2) bekezdését idézte. Megítélése szerint a kifogásban megjelölt pártok jelöltjei esetében tömeges számban nem valósult meg a Ve. 122. § (2) bekezdésében foglalt követelmény, mivel az ajánló választópolgárok az aláírásukat nem saját kezűleg adták; személyes adataik pedig tudtuk, szándékuk, akaratuk és jóváhagyásuk nélkül kerültek fel az ajánlóívre. Hivatkozott arra, hogy a Ve. nem teremt lehetőséget arra, hogy valaki mások aláírását szó szerint odahamisítsa az ajánlóívekre.
{C}{C}[3] {C}Előadta továbbá, hogy amennyiben a kifogásában „leírtak megállják a helyüket, akkor a fentnevezett jelöltek az alábbi bűncselekményeket követték el:
a Btk. 350. § (1) bekezdés a) illetve d) pontjába ütköző, „a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény”,
a Btk. 219. § (1) bekezdésébe ütköző, „személyes adattal visszaélés vétsége”
a Btk. 342. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző „közokirathamisítás”. Ez utóbbit körülbelül ötszáz alkalommal. „
{C}{C}[4] {C}Rögzítette, hogy a bűncselekményt magánszemélyként nem lehet bizonyítani, közvetett bizonyíték lehet az ajánlóíveken szereplő személyes adatok tartalma.
[5] {C}Mindezek alapján kérte az OEVB-t, hogy a kifogásában jelzett jelöltek jelöltté válásának körülményeit még egyszer alaposan, minden részletre kiterjedően vizsgálják ki, nyilatkoztassák a jelölteket, hogy az ajánlásokat milyen módon szerezték. Kérte továbbá, hogy a jelölteket az ismételt vizsgálat lefolytatásáig ne vegye nyilvántartásba az OEVB és értesítse a nyomozóhatóságot, hogy bűncselekmény gyanúja merült fel.
[6] {C}Az OEVB a kifogást 34/2018. (III. 08.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Rögzítette, hogy a kifogást olyan jelöltek nyilvántartásba vételével szemben nyújtotta be, akiknek a nyilvántartásba vételéről a kifogás benyújtásának időpontjában – 2018. március 7-én még nem született bizottsági döntés, e jelöltek nyilvántartásba vétele tárgyában az OEVB 2018. március 8-án 18.00 órakor kezdődő ülésén döntött. Mivel a kifogás hamarabb került benyújtásra, mint az OEVB döntésének meghozatala, a bizottság rögzítette, hogy Szabó Balázs csak feltételezéseit fogalmazza meg jogorvoslati kérelmében. Rögzítette továbbá, hogy nem lehet kifogást előterjeszteni az OEVB jövőben meghozandó döntése ellen.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] {C}Beadványozó 2018. március 11-én 2 óra 57 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 34/2018. (III. 08.) és 35/2018. (III. 08.) számú határozataival szemben. Fellebbezését „a Jobbik Magyarországért Mozgalom Budapest 11. OEVK választási bizottsági delegáltja” – ként nyújtotta be. Fellebbezésében teljes mértékben fenntartotta és megismételte a kifogásában írtakat. Előadta, hogy a kifogása benyújtásakor még nem tudta, illetve nem tudhatta, hogy az abban megjelöltek – egy kivételével (Haladó Magyarországért Párt és jelöltje Stefán Réka Anett) nem lesznek nyilvántartásba véve. Kifogását azért tette meg, megítélése szerint a jelöltek egyike sem végzett nyilvános helyen ajánlásgyűjtést és alapos gyanú merült fel ellenük, hogy az ajánlásaikat törvénytelen módon szerezték.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] {C}A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[9] {C}A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) által felterjesztett iratokat áttekintve az alábbiakat állapítja meg. Szabó Balázs az OEVB-nek a Jobbik Magyarországért Mozgalom által megbízott tagja. A megküldött jegyzőkönyvi kivonat és jelenléti ív egyértelműen bizonyítja, hogy Szabó Balázs jelen volt a kifogását elbíráló 2018. március 8-i ülésen, a kifogása tárgyában hozott OEVB döntés meghozatalában részt vett, a tárgyalás során a vitához hozzászólt.
[10] {C}{C}A fellebbezés benyújtására jogosultak körét a Ve. 221. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be”.
[11] {C}{C}A Ve. 223. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem nyújthat be fellebbezést az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[12] {C}{C}A Nemzeti választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó olyan határozat ellen nyújtotta be fellebbezését, amelyet az a választási bizottság hozott, melynek maga is tagja. A felterjesztett jegyzőkönyvi kivonatból és jelenléti ívből az is egyértelműen kiderül, hogy kifogása elbírálására vonatkozó döntéshozatalban részt vett.
[13] {C}{C}Tekintettel arra, hogy a Ve. 223. § (2) bekezdése kizárja a támadott ügyben eljáró választási bizottság tagja általi fellebbezés benyújtását, ezért a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó fellebbezését, mint nem a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogosulttól származót a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[14] {C}{C}A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 223. § (2) bekezdése, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 14.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke