A Nemzeti Választási Bizottság
476/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a H.E. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) képviseletében eljáró Dr. Petkó Mihály ügyvéd által benyújtott jogorvoslati kérelem tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. november 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A döntést megalapozó tényállás]
[1] Nyíradony Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 2019. október 13-án a 45/2019. számú határozatával megállapította a 2019. évi települési roma nemzetiségi önkormányzat képviselőválaztás eredményét.
[2] Beadványozó 2019. október 16-án terjesztett elő kifogást a HVB 45/2019. (X. 13.) számú határozata ellen, arra hivatkozással, hogy meglátása szerint megsértésre került a választás rendje Nyíradony „6-os szavazókörében”.
[3] A HVB 2019. október 18-án a 46/2019. (X. 13.) számú – fejrészében tévesen dátumozott – határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a kifogás a Beadványozó nevén túl nem tartalmazta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdésében foglalt formai elemeket.
[4] Beadványozó a fent kifejtett kifogással párhuzamosan a HVB 45/2019. (X. 13.) számú határozatával szemben fellebbezést is benyújtott a Hajdú-Bihar Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).
[5] A TVB a fellebezést a 70/2019. (X. 18.) számú határozatával ugyancsak érdemi vizsgálat nélkül utasította el, mivel az a Beadványozó nevén kívül nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekedéseben foglaltakat.
[6] Beadványozó 2019. október 25-én a TVB 70/2019. (X. 18.) számú határozata ellen felülvizsgálati kérelemmel élt a Debreceni Ítélőtáblánál, amely azt a Pk.I.20.501/2019/2. számú végzésésével elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[7] Beadványozó ezt követően, 2019. november 4-én jogi képviselő útján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelyben előadta, hogy mind a HVB, mind a TVB döntése „komoly hibát tartalmaz”, az Ítélőtábla döntése „jogszerűtlen” és „tényállás ellenes”. Álláspontja szerint az eljáró szervek „hatalmas hibát követnek el, mert nekik hivatalból eljárva kellene eljárásokat kezdeményezni” a jelzett panaszok miatt.
[8] Kiemelte nehéz anyagi helyzetét, továbbá hogy a jogorvoslati kérelem benyújtásához semmilyen segítséget nem kapott.
[9] Mindemellett jelzte, hogy az elkésettség következménye alóli mentesülés érdekében igazolási kérelmet terjeszt elő.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a beadványt, valamint annak mellékleteit és megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem tartalma alapján az Ítélőtábla Pk.I.20.501/2019/2. számú jogerős döntése, továbbá a korábbi választási bizottsági határozatok ellen benyújtott összefoglaló jellegű jogorvoslati kérelem, amely az eredeti kifogás érdemi kivizsgálására irányul.
[12] A Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 208-209 §-ai alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani a hatáskörrel és illetékeséggel rendelkező választási bizottsághoz.
[13] A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
[14] A Ve. 222. § (1) bekezdés szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[15] A Ve. 232. § (5) bekezdése alapján a bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.
[16] A Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy az ügyben az Ítélőtábla 2019. október 30-án, a Pk.I.20.501/2019/2. számú határozatával jogerős döntést hozott, amelyre tekintettel az ügyben már csak alkotmányjogi panasz benyújtásának lett volna helye.
[17] A Ve. 215. § a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[18] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem egyik valasztási bizottság hatáskörébe sem tartozik, és a Ve. 215. § d) ponta alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[19] Jelen ügyben a sérelmezett cselekmények a jogvesztő határidők eltelte miatt a választási szervek előtt nem támadhatók, továbbá a Ve. nem ismeri az igazolási kérelem intézményét sem. A Bizottság ugyanakkor kiemeli, ez nem érinti Beadványozó azon jogosultságát, hogy más eljárást kezdeményezzen, így büntető feljelentést tegyen.
[20] Megjegyzendő továbbá, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok is közzétételre kerültek. A választási irodák ezen felül információs szolgálatokat működtetnek, így alaptalan Beadványozó azon állítása, hogy – akár anyagi helyzeténél fogva – ne kaphatta volna meg a szükséges tájékoztatást a jogorvoslati kérelem formailag megfelelő benyújtásához.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 208-209. §-ain, a 215. § d) pontján, a 221. § (1) bekezdésén, a 222. § (1) bekezdésén, a 232. § (5) bekezdésén és a 233. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. november 7.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke