A Nemzeti Választási Bizottság
471/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. M. Sz. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 22-én 10 óra 14 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Fővárosi Választási Bizottsággal (a továbbiakban: FVB) szemben, arra hivatkozással, hogy a 2019. október 21-i ülésen a 297/2019. (X. 21.) - 327/2019. (X. 21.) határozatai, valamint a 329/2019. (X. 21.) és a 331/2019. (X. 21.) határozatai meghozatala során megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 228. § (1) bekezdését azzal, hogy a másodfokú eljárás alapját képező fellebbezést a Ve.-ben előírt háromnapos határidőn túl bírálta el.
[2] Kifogásában az alábbi eljárásokat nevezte meg:
1) Budapest Főváros II. Kerületi Helyi Választási Bizottság 184/2019. (X. 14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 297/2019. (X. 21.) számú határozatában;
2) Budapest Főváros II. Kerületi Helyi Választási Bizottság 193/2019. (X. 14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB 298/2019. (X. 21.) számú határozatában;
3) Budapest Főváros IX. Kerületi Helyi Választási Bizottság 209/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 299/2019. (X. 21.) számú határozatában;
4) Budapest Főváros IX. Kerületi Helyi Választási Bizottság 218/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 300/2019. (X. 21.) számú határozatában;
5) Budapest Főváros X. Kerületi Helyi Választási Bizottság 210/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 301/2019. (X. 21.) számú határozatában;
6) Budapest Főváros X. Kerületi Helyi Választási Bizottság 215/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 302/2019. (X. 21.) számú határozatában;
7) Budapest Főváros X. Kerületi Helyi Választási Bizottság 214/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 303/2019. (X. 21.) számú határozatában;
8) Budapest Főváros XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 173/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 304/2019. (X. 21.) számú határozatában;
9) Budapest Főváros XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 166/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 305/2019. (X. 21.) számú határozatában;
10) Budapest Főváros XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 167/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 306/2019. (X. 21.) számú határozatában;
11) Budapest Főváros XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 168/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 307/2019. (X. 21.) számú határozatában;
12) Budapest Főváros XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 171/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 308/2019. (X. 21.) számú határozatában;
13) Budapest Főváros XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 172/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 309/2019. (X. 21.) számú határozatában;
14) Budapest Főváros XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 174/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 310/2019. (X. 21.) számú határozatában;
15) Budapest Főváros XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 178/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 311/2019. (X. 21.) számú határozatában;
16) Budapest Főváros XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 177/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 312/2019. (X. 21.) számú határozatában;
17) Budapest Főváros XXIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 110/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 313/2019. (X. 21.) számú határozatában;
18) Budapest Főváros V. Kerületi Helyi Választási Bizottság 154/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 314/2019. (X. 21.) számú határozatában;
19) Budapest Főváros I. Kerületi Helyi Választási Bizottság 125/2019. (X. 14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 315/2019. (X. 21.) számú határozatában;
20) Budapest Főváros XVIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 191/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 316/2019. (X. 21.) számú határozatában;
21) Budapest Főváros IV. Kerületi Helyi Választási Bizottság 194/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 317/2019. (X. 21.) számú határozatában;
22) Budapest Főváros IV. Kerületi Helyi Választási Bizottság 195/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 318/2019. (X. 21.) számú határozatában;
23) Budapest Főváros XXII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 148/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 319/2019. (X. 21.) számú határozatában;
24) Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 198/2019. (10.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 320/2019. (X. 21.) számú határozatában;
25) Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 199/2019. (10.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 321/2019. (X. 21.) számú határozatában;
26) Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 200/2019. (10.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 322/2019. (X. 21.) számú határozatában;
27) Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 201/2019. (10.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 323/2019. (X. 21.) számú határozatában;
28) Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 202/2019. (10.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 324/2019. (X. 21.) számú határozatában;
29) Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 203/2019. (10.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 325/2019. (X. 21.) számú határozatában;
30) Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 205/2019. (10.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 326/2019. (X. 21.) számú határozatában;
31) Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 206/2019. (10.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 327/2019. (X. 21.) számú határozatában;
32) Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottság 208/2019. (10.14.) számú határozata elleni fellebbezést az FVB a 329/2019. (X. 21.) számú határozatában bírálta el, valamint
33) az FVB a 331/2019. (X. 21.) számú határozatában bírálta el a Budapest Főváros VIII. kerületi 29. és 30. számú szavazóköreiben működő szavazatszámláló bizottság által megállapított szavazóköri eredmények ellen beérkezett jogorvoslati kérelmet.
[3] Beadványozó az 1-32) pontokban nevesített, választási eredményt megállapító HVB határozat elleni fellebbezéssel, valamint a 33) pontban nevesített jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban rögzítette, hogy azok 2019. október 17-én, illetve, ahogyan egyes esetekben az FVB határozata tartalmazza a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőben kerültek benyújtásra, így azokat az FVB-nek a Ve. 228. § (1) bekezdése alapján 2019. október 20-ig el kellett volna bírálnia. Mindezek alapján álláspontja szerint az FVB valamennyi esetben megsértette a Ve. 228. § (1) bekezdését, azzal, hogy a fellebbezésekről nem a Ve.-ben előírt határidőn belül döntött.
[4] Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az „1) - 33) sorszámú tényállások alapján” állapítsa meg, hogy a Fővárosi Választási Bizottság harminchárom ízben megsértette a Ve. 228. § (1) bekezdését.
[5] Álláspontja szerint a Ve. 241. § (3) bekezdésébe foglalt hatnapos határidő csak akkor alkalmazható, ha a választási bizottság az újraszámlálásról az általános, a Ve. 228. § (1) bekezdése szerinti háromnapos határidőn belül jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz, mert ellenkező esetben a Ve. 228. § (1) bekezdése szerinti háromnapos határidő szabálya a választási eredményeket megállapító másodfokú eljárásokban teljesen kiüresedne. Álláspontja szerint nem lehetséges jogértelmezéssel olyan következtetésre jutni, hogy a Ve. 228. § (1) bekezdése szerinti háromnapos határidő szabályát az újraszámlálás elvi lehetőségére tekintettel figyelmen kívül lehetne hagyni.
[6] Megítélése szerint a kifogásában nevesített tényállásokban „az FVB önkényesen kitágította a saját háromnapos határidejét, ráadásul úgy, hogy az esetek túlnyomó többségében a fellebbezéseket újraszámlálás nélkül, tehát kvázi "rendes eljárásban" bírálta el”. Előadta továbbá, hogy a kifogása „nem minősíthető a fent hivatkozott FVB-határozatok elleni jogorvoslati kérelemnek, mert nem azok tartalmát támadja, hanem az FVB jogszabály-sértő eljárását kifogásolja a hivatkozott FVB-határozatok kapcsán”.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy Beadványozó kifogásnak nevezett beadványa az FVB 2019. október 21-i ülésen meghozott 297/2019. (X. 21.) - 327/2019. (X. 21.), valamint a 329/2019. (X. 21.) és a 331/2019. (X. 21.) határozataival kapcsolatos eljárási jogsértést állít. A Bizottságnak ezért jelen beadvány kapcsán abban kellett állást foglalnia, hogy a konkrétan megjelölt határozatok kapcsán vélelmezett eljárási szabálysértés vizsgálata lehetséges-e a határozatokat támadó jogorvoslattól (bírósági felülvizsgálat iránti kérelemtől) független kérelem alapján és a Bizottság által, ahogyan azt Beadványozó is állítja, vagy az csak az egyes határozatokkal szembeni jogorvoslati kérelemben, jelen esetben 297/2019. (X. 21.) - 327/2019. (X. 21.), valamint a 329/2019. (X. 21.) és a 331/2019. (X. 21.) FVB határozatokkal szembeni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben tehető jogvita tárgyává. Ennek eldöntése érdekében a Bizottság áttekintette a határozathozatala vonatkozó eljárási szabályokat.
[8] A Ve. 44. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült egyéb kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. Az FVB-nek a kifogásban megjelölt határozatai egytől egyig másodfokú eljárás keretében hozott határozatok. Az 1-32) pontban felsorolt esetekben első fokon valamelyik helyi választási bizottság járt és polgármester-, illetve egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményét állapította meg. A 33) pontban megjelölt határozatban szavazóköri eredménnyel szembeni jogorvoslati kérelmet bírált az FVB, amelyet választás eredménye elleni fellebbezésnek tekintett.
[9] A Ve. 200. §-a alapján a választási bizottság, a szavazatszámláló bizottság kivételével minden esetben határozattal állapítja meg a szavazás eredményét. Ezzel szemben a Ve. 241. §-a szerinti speciális, a választás eredménye elleni fellebbezés nyújtható be. A fellebbezés kérdésében való döntés minden esetben az ügy érdemében való döntést jelent, így az határozati formában történik.
[10] A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az FVB-nek az egyes budapesti illetékességű helyi választási bizottságok első fokú, eredményt megállapító határozatai elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó hatáskörét a Ve. 307/P. § (2) bekezdés c) pontja teremti meg, amely szerint a területi választási bizottság dönt a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
[11] A másodfokú eljárás lefolytatásának általános szabályait a Ve. „100. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem, valamint a választással kapcsolatos alkotmányjogi panasz elbírálása” című része tartalmazza. Itt rögzítette a jogalkotó azokat az eljárásjogi szabályokat, amelyeket a döntéshozatal során, a másodfokon eljáró választási bizottságnak, jelen esetben az FVB-nek érvényesíteni kellett. E szabályok szerint a fellebbezésről az eljáró választási bizottságnak legkésőbb beérkezéstől számított hármadik napon döntést kell hoznia, itt került rögzítésre a fellebbezési eljárás hivatalból való folytatásának szabálya, a fellebbezések egyesítésére vonatkozó szabály, az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás feltételei, a másodfokú eljárás lefolytatásának határait kijelölő rendelkezés, az érdemi döntés lehetséges formái, valamint a határozat közlésére vonatkozó szabályok.
[12] A választási eredményt megállapító határozat elleni fellebbezés speciális szabályait a Ve. 241. §-a tartalmazza.
[13] A 100. címben rögzített szabályokat a határozathozatalra – így pl. a választási bizottság ülésére, a tényállás megállapítására, a választási bizottság döntésére, a határozat tartalmára – vonatkozó egyéb általános szabályokon túl minden egyes másodfokon lefolytatott eljárás során, eljárásonként kell figyelembe venni és érvényre jutatni. Ezeknek a vélelmezett vagy valós megsértése a konkrét, egyedi eljáráshoz kapcsolódik, amelynek eredményeképp megszületik a másodfokú határozat.
[14] Ebből kifolyólag a Ve. 100. címében részletezett szabály megsértése, mivel az minden esetben egy-egy egyedi határozat meghozatala érdekében lefolytatott eljárás során történik, a konkrét határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban támadható. Ennek érdekében rendelkezik úgy a Ve. 231. § (4) bekezdése, hogy a harmadfokon eljáró bíróság nemcsak a sérelmezett határozatot, hanem az annak meghozatalát megelőző eljárást is megvizsgálja, amelynek szabályait az általános rendelkezéseken túl a Ve. 228-232. §-a tartalmazza.
[15] A fentiekben már hivatkozott Ve.-beli rendelkezések és a 231. § (4) bekezdésének logikai értelmezéséből tehát az következik, hogy a konkrét, egyedi határozat és az azt megelőző, a másodfokú döntéshez kapcsolódó eljárás a határozattal szembeni jogorvoslati kérelemben tehető jogvita tárgyává, mert érdemi felülvizsgálati kérelem esetén a harmadfokon eljáró bíróságnak mindkettő vizsgálata tekintetében fennáll az eljárási kötelezettsége. Ezt támasztja alá a jogszabályi rendelkezésben használt „valamint” kifejezés is. A mellérendelt tagmondatokból álló rendelkezésben – „a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja” – a tagmondatok közötti kötőszó továbbfűzi a második tagmondatot és újabb tartalommal egészíti ki az elsőt. Ennek alapján a bírósági eljárás részét képezi az eljárási szabályok vizsgálata is, amely egyben kizárja egyéb, a felülvizsgálati kérelemtől független és a bíróságtól eltérő szerv vizsgálódását.
[16] Ebből kifolyólag nem helytálló Beadványozónak az az érvelése, amely szerint mivel nem az FVB konkrétan megjelölt döntéseinek tartalmát vitatja, csak az ahhoz kapcsolódó eljárási szabálysértést, ezért arra vonatkozóan kifogás terjeszthető elő.
[17] Ezzel szemben a Ve. rendelkezéseiből és elsődlegesen a 231. § (4) bekezdésében foglalt szabályból az következik, hogy a másodfokú határozat meghozatala során elkövetett eljárásjogi szabálysértések vizsgálatára is kizárólag a harmadfokon eljáró bíróságnak van hatásköre. Ezzel ellentétes jogértelmezés valójában azt eredményezné, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az FVB másodfokon hozott határozatai kapcsán olyan eljárásjogi kérdéseket vizsgálna, amelynek megítélésére nincs hatásköre, illetve az FVB döntéseit felülvizsgálni jogosult Fővárosi Ítélőtáblának a Ve. 231. § (4) bekezdésében rögzített hatáskörét vonná el, amely az NVB részéről eredményezne súlyos jogsértést. Ezen túl Beadványozó kérelmének érdemi elbírálása azzal az eredménnyel is járhatna, hogy a vélelmezett eljárásjogi szabálysértést az NVB és felülvizsgálati kérelem folytán a Fővárosi Ítélőtábla eltérően ítélné meg, amely az egyes ügyekben érintett személyek tekintetében az Alaptörvény B) cikk cikkéből következő, a jogállamiság elvével szorosan összefüggő jogbiztonság követelményének sérelmét is eredményezné.
[18] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogásnak nevezett beadványában olyan jogsértés megállapítását kéri az FVB 2019. október 21-i ülésen meghozott 297/2019. (X. 21.) - 327/2019. (X. 21.), valamint a 329/2019. (X. 21.) és a 331/2019. (X. 21.) határozataival kapcsolatban, amelynek vizsgálatára a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján, bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel indított harmadfokú eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla jogosult.
[19] A határozatban kifejtett érvelést támasztja alá a Nemzeti Választási Bizottság 780/2018. számú határozatában és az azt helybenhagyó Kvk.IV.37.504/2018/2. számú végzésében foglaltak. Tárgyi ügyben az volt a jogvita tárgya, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (a továbbiakban: OEVB) a Ve. 294. § (2) bekezdésében előírt határidőt túllépve hozta meg a választókerületi eredményt megállapító határozatát. Ezt az eljárásjogi szabálysértést az NVB az OEVB határozata elleni fellebbezés alapján indult másodfokú eljárásában vizsgálta és állapította meg, nem pedig attól függetlenül indított kifogás alapján.
[20] Ennél fogva a kifogás elbírálására egyetlen választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel, amely miatt azt a Bizottság a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 40-41. §-ain, a 43. §-án, a 44. § – 47. §-ain, a 215. § d) pontján, a 228. § – 232. §-ain, a 301. §-án és a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke