A Nemzeti Választási Bizottság
454/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság S. D. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 17-én 19 óra 48 perckor elektronikus úton fellebbezés elnevezésű jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140-141. §-ainak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásának napján történt megsértése miatt. Beadványát ugyanakkor korábbi, jelentős részben azonos tartalmú kifogásának kiegészítéseként is megjelöli, amelyet a Bizottság 446/2019. (X. 17.) határozatával érdemi vizsgálat nélkül utasított el a Ve. 212. § (2) bekezdés a) és d) pontjai alapján.
[2] Ismételt beadványában előadta, hogy „a választási kampány ideje alatt bizonyíthatóan választási csalás történt. „Míg egyes országos szintű hírportálok hirdetéseit az országot teljesen lefedő (…) Facebook hirdetési rendszere akadályozta, úgy az ellenzékhez köthető hirdetéseket gond nélkül engedélyezte.” Véleménye szerint nem voltak egyenlő és demokratikus feltételek a választások lebonyolításához, így az állampolgárok szabad tájékozódásához és tájékoztatáshoz való joga súlyosan sérült. Ezzel kapcsolatban több internetes sajtótermék honlapján, illetve egyéb portálon megjelent cikkeket is megjelölt.
[3] Arra alapozva, hogy jelen kérelme a 2019. október 16-án 12 óra 54 perckor benyújtott panaszának kiegészítése, kijelenti, hogy jelen beadványa a 2019. október 13-ai jogsértésre nézve határidőben került benyújtásra.
[4] Az elkésettség kapcsán hozzátette, hogy a jogsértő tevékenység azóta is folyamatosan fennáll, a jogsértő tartalmak mai napig elérhetőek. Kérelmének alátámasztására két interneten megjelent cikket jelölt meg.
[5] Beadványozó a Nemzeti Választási Bizottságtól „a kiegészített tartalom és új információk értelmében” kérte a jogsértés megállapítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indoka]
[6] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság elsőként rögzíti, hogy a fellebbezés elnevezésű jogorvoslati kérelmet annak tartalma alapján kifogásként bírálja el.
[8] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó a határidő kapcsán akként nyilatkozott miszerint idézve „panaszomat pontosan három nappal a választások után adtam be, ez a levél az Önök elutasításának kiegészítése, és kérvény arra, hogy kiegészített tartalommal (…) állapítsák meg a jogsértést.”
[9] A Bizottság – utalva a 951/2018., a 13/2016. és az 58/2015. számú határozatában foglalt joggyakorlatra – megállapítja, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „[a] kifogásnak tartalmaznia kell (..)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint a kifogásnak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ily módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.
[10] „A Kúria megítélése szerint – hasonlóan a Nemzeti Választási Bizottság álláspontjához – a kifogás benyújtását követően a kifogás már nem egészíthető ki. Ez nemcsak a sommás eljárás sajátosságaiból, s nemcsak a Ve. 212. § (2) bekezdésből következik, hanem a Ve. – felülvizsgálati kérelemben megjelölt – 216. §-ából is. Ugyanis ha a választási bizottság a visszavont felülvizsgálati kérelem alapján az eljárást hivatalból mégis folytathatja, ez azt jelenti, hogy a kifogás benyújtásával a kifogás eloldódott a kifogás előterjesztőjétől, tehát a kifogás benyújtójának a „rendelkezési joga” adott esetben még a visszavonásra sem terjed ki. Az, hogy a Ve. 43. § (2) bekezdése lehetővé teszi a bizonyítékok széles körének felhasználását, vagy hogy a kérelmező szóbeli nyilatkozattételt tehet a Ve. 43. § (3) bekezdés alapján, még nem jelenti azt, hogy a benyújtott kifogást – amely alapján rögzült a vizsgálat iránya, a bizonyítandók köre – később kiegészítheti.” [Kvk.IV.37.531/2018/2. számú végzés]
[11] A fenti gyakorlat alapján, amennyiben a jelen ügyben tárgyalt „kiegészítés” még a Bizottság 2019. október 17-ei döntése előtt érkezett volna meg, akkor sem lehetett volna tartalmára érdemi elbírálást alapozni, de mivel csak a Bizottság döntését követően – valójában arra reagálva – született meg a beadvány, így mindenképpen önálló elbírálást igényel. Ennek megfelelően a Bizottság a Kúria fent idézett végzése alapján megállapította, hogy jelen kifogás nem tekinthető a korábbi – 2019. október 16-án benyújtott és 2019. október 17-én a Nemzeti Választási Bizottság által érdemi vizsgálat nélkül elutasított – kifogás kiegészítésének, így azt a Bizottság önálló, új kifogásként bírálta el.
[12] A Bizottság megállapította, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[13] A Ve. 209. § (1) és (2) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság a jogorvoslati kérelem formai vizsgálatakor megállapította, hogy azt Beadványozó a Facebook hirdetési rendszere kapcsán a Ve. 140-141. §-aira hivatkozással, továbbá a kampány és a politikai hirdetés egyéb szabályainak megsértésére hivatkozással a kampánytevékenység tárgyában 2019. október 17-én nyújtotta be.
[15] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.
[16] A Bizottság a Kúria Kvk.IV.37.531/2018/2. számú végzését idézve rögzíti, hogy „[a] Ve. hatálya alá tartozó cselekmények megítélése során alapvető jelentősége van annak, hogy a sérelmezett cselekedet kampányidőszakban történt-e, a vonatkozó kifogást kampányidőszak alatt nyújtották-e be. A Kúriának következetes a gyakorlata abban, hogy kampányidőszakon kívül eső (kampány)tevékenység vizsgálatára a Ve. alapján nincs lehetőség, a Ve. esetleges sérelmére alapított kifogás elbírálására nincs mód.”
[17] Kúria a fentebb hivatkozott végzésében rögzítette, hogy „[j]elen ügyben a kifogás 2017. április 17-én érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz, tehát kampányidőszakon kívül kifogásol kampányeszközt a Ve. szabályai alapján. (…) Az ügy tényállása, hogy a kampányidőszakot követően – a kampányidőszakot követő kilencedik napon – sérelmezte a beadványozó a kampánytevékenységet, amely ezért kívül esik a vizsgálhatóság körén. A Ve. 141. §-a szerint «kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.» Tehát lehet, hogy a választásokat követően a továbbra is látható plakátok által a választópolgárok befolyásolása tovább tart, csak ennek már semmi hatása nincs a befejezett szavazásra.”
[18] A Bizottság megállapította, hogy a választási kampányidőszak szabályainak vélelmezett megsértése, a folyamatos jogszabálysértés megállapíthatósága mellett sem tarthat tovább, mint maga a kampány, amely jelen esetben 2019. október 13-án 19.00 órakor lezárult. Ennek megfelelően a kampány során tanúsított magatartásokkal szemben legkésőbb 2019. október 16-án 16.00 óráig beérkezett, formailag megfelelő jogorvoslati kérelem esetében végezhetnek tartalmi vizsgálatot a választási bizottságok.
[19] A Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) az elkésett
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[20] A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás elkésett, mivel azt 2019. október 17-én nyújtották be, ezért annak érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye a Ve. 215. § b) pontja alapján.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 208. §-án, a 209. § (1) és (2) bekezdésén, a 215. § b) pontján, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján és az IM rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 21.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke