A Nemzeti Választási Bizottság
453/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Berki Béla (a továbbiakban: Beadványozó) jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 74/2019. (X. 15.) számú hataározatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 74/2019. (X. 15.) számú határozatával elfogadta a roma területi nemzetiségi önkormányzati választás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei eredményét. Határozatában rögzítette, hogy a területi listás választás eredményes volt és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 329. § (2) bekezdésében foglalt hatásköri szabály alapján a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredménye, hogy a megszerezhető mandátumok száma 7, amelyből a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete 1 mandátumot, a Fiatal Romák Országos Szövetsége 2, a Nemzeti Roma Összefogás 1 és a „LUNGO DROM” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség 3 mandátumot szerzett.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[2] Beadványozó 2019. október 17-én személyesen eljárva a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be a TVB határozatával szemben.
[3] A Ve. 221. §-ára alapított fellebbezésében előadta, kifogásolja, hogy „bár a választópolgár lehúzta a borítékon lévő ragasztócsíkról a papírcsíkot, azt a bizottság érvénytelennek nyilvánította sok esetben”. Előadja továbbá, hogy a nyírbátori szavazatszámláláson személyesen is részt vett, és ott azt tapasztalta, hogy „bár a borítékról lehúzták a ragasztót takaró papírcsíkot, azonban a boríték nem ragadt le”. Kijelenti, „csak itt Nyírbátorban volt 8 db ilyen boríték, amelyeket a helyi jegyző érvényesnek nyilvánított”.
[4] Kéri mindezek alapján az érvénytelennek nyilvánított területi listákra leadott szavazatok borítékainak újbóli átnézését, és a szavazatok átszámolását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A fellebbezés nem alapos.
[6] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[7] A Bizottság rögzíti, Beadványozó, aki települési egyéni, területi listás és országos listás jelölt a roma nemzetiségi választáson, mind személyi adatait, mind a jelölő szervezete adatait megjelölte beadványában. Jelölő szervezete, a Phralipe Független Cigányszervezet Országos Szervezet, Központi Szervezete képviseletére azonban a választások informatikai rendszerének, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adatai alapján nincs jogosultsága. A Bizottság ezért az eljárásban jogosultságát és érintettségét jelölti minőségére alapozva (amely tényre fellebbezésében hivatkozott) fogadta el.
[8] A Bizottság kiemeli, a választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta a Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében.
[9] A Kúria a választási eredményt megállapító bizottsági határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelem alapján hozott, Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésében (amelyre a Kvk.I.37.551/2018/9. számú végzésében is utalt) az alábbiakat rögzítette. „A választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. A Kúria álláspontja szerint a bizonyítási kötelezettséget a fellebbező eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon lehet megkövetelni. Jelen ügyben a jogorvoslati kérelmet előterjesztők csak korlátozott bizonyítási helyzetben voltak, mivel az általuk elérhető és beszerezhető dokumentumok közvetlenül nem tartalmazhatták a szavazólapok minősítésének konkrét okait és körülményeit, így általuk pontosan nem volt ellenőrizhető az egyes szavazatok érvényességének minősítése. E körben a Kúria elegendőnek ítélte a kérelmezők által delegált SZSZB-tagok nyilatkozatait a hivatkozások valószínűsítéséhez.”
[10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése semmilyen érdemben igazolható állítást nem tartalmaz az általa sérelmezett szavazatszámlálással kapcsolatban. Egyrészt a nyírbátori szavazatszámláláson való „részvételre” hivatkozik, amely annyiban bizonyosan nem helytálló, hogy a szavazatszámlálás feladatában kizárólag a szavazatszámláló bizottságként eljáró helyi választási bizottság tagjai vehettek részt, és azon még a Ve. 187. §-a alapján jelen lehetett a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő. A jelen lévők köre eltérő lehetett, ha a szavazatszámlálás idején a helyi választási bizottság nyilvános ülést tartott.
[11] A szavazólapok érvényességéről ennek megfelelően kizárólag az eljáró bizottság dönthetett, a helyi választási iroda vezetőjének ilyen hatásköre nincs, és a HVB jogkörének elvonását semmilyen egyéb okirati vagy más bizonyítási eszköz nem támasztja alá.
[12] A fentieken túl Beadványozó további szavazatszámlálásokra hivatkozik, amelyeken beadványából kitűnően nem személyesen vett részt, illetve amely településeket nem is nevesít. A szavazatszámlálás sérelmezett módjával szemben ezekben az esetekben semmilyen értékelhető tanúvallomást vagy más bizonyítékot nem jelölt meg.
[13] Önellentmondó továbbá Beadványozó kérelme abból a szempontból, hogy az újraszámlálás kérése mellett nem derül ki, hogy az előadott eseménysorok mely elemét látja jogsértőnek, a szavazólapok érvénytelenségének megállapítását, vagy ellenkezőleg, azok figyelembe vételét az érvényes szavazatok körében.
[14] A fentiek alapján a szavazatok megszámlálására vonatkozó szabályok megsértése nem alátámasztható, így a TVB döntés helybenhagyásának van helye.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Ve. a 221. §-án, a 224. §-án, a 228. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a 308. §-án, 327. §-án és 330. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 307/P. §-án az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke