A Nemzeti Választási Bizottság
452/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a P. J. (a továbbiakban: Beadványozó1) és B. P. (a továbbiakban: Beadványozó2) magánszemélyek (a továbbiakban együttesen: Beadványozók) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pátka Község Helyi Választási Bizottság 38/2019. (X. 13.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Magánszemélyként eljáró kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. október 13-án 14 óra 37 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pátka Község Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. § b) pontjában, valamint a 143. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak megsértése miatt.
[2] Előadták, hogy Beadványozók és Sz. J. a szavazás napján a szavazóhelyiség épülete előtt, majd annak folyosóján kampánytevékenységet folytattak, amely magatartás miatt a HVB-hez több bejelentés is érkezett. Ezen kívül álláspontja szerint a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 métere távolságon belül közterületen választási plakátelhelyezést is megvalósítottak. E tevékenységek okán, a HVB elnöke az alelnök kíséretében szóban többször is felszólította az érintetteket a jogsértő magatartás befejezésére. Emellett Kifogástevő előadta, hogy a szavazás napján jogellenes szavazókörhöz szállítás is megvalósult. Kifogástevő az általa elmondottak alátámasztására bizonyítékként fényképfelvételeket csatolt.
[3] A HVB a 38/2019. (X. 13). számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy Beadványozók és Sz. J. megsértették a Ve. 140. § b) pontjában foglalt, valamint a 143. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat. A jogsértőket a további jogsértéstől eltiltotta, a kifogást egyebekben elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[4] Beadványozók 2019. október 17-én 15 óra 41 perckor elektronikus úton a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be a HVB határozatával szemben.
[5] Fellebbezésükben előadták, hogy „a Fejér megyei Pátka községben számunkra egyértelmű választási csalás történt, a helyi Választási Iroda vezetője nem együttműködő velünk, teljes mértékben elfogult a minimális különbséggel győztes polgármester iránt”. Kifejtették továbbá, hogy „a választási bizottság úgy hozott határozatot, hogy az ügyben nem kereste meg a váddal érintetteket. A vádban érintett személyeknek nem volt lehetőségük a védekezésre és annak kifejtésére, hogy a bejelentés alapját képező és a választási bizottság által határozatban megállapított törvénysértést nem követték el.” Kérték a HVB döntését megalapozó bizonyítékok bemutatását és nyilatkozattétel lehetősédének biztosítását, mivel megítélésük szerint „a védekezés joga nem pusztán büntetőjogi, hanem alapvető alkotmányos joga mindenkinek.”
[6] Fentiek túl kifejtették, hogy „Nagy Dániel győztes polgármester édesapja a választások előtti napokban és a választás napján is több roma származású embert felkeresett és pénzt ígért ha a fiára szavaznak”. Emellett „több ember is jelezte aggályát az ügyben, hogy a szavazás alatt jó pár szavazólap is kerülhetett szabálytalanul az urnákba.” Hozzátették, hogy „irreálisan sok volt a szavazatszámlálási idő a polgármesterek szavazatszámlálása alatt, ez kb. 3,5 óra volt mely szintén sok kérdést vet fel ez ügyben.”
[7] Mindezek alapján kérték a választási bizottságtól a HVB 38/2019 (X. 13.) számú határozatának felülvizsgálatát, továbbá azt, hogy az illetékes szervek „vizsgálják ki tételesen, hogy a szavazáson részt vevők aláírásai, mozgásképességei hitelesek-e”.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[9] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy 2018-ban módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.
[11] Az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán a választási eljárásokban már több esetben vizsgálta magánszemélyek fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[12] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[13] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései].
[14] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozók nem igazolták a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségüket, azzal kapcsolatban fellebbezésük semmilyen érvelést nem tartalmaz.
[15] A Ve. 307/P. § kifejezetten a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása tekintetében határozza meg a választáson működő és jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok hatásköri szabályait. A 307/P. § (2) bekezdés a) pontja szerint a területi választási bizottság jogosult dönteni a helyi választási bizottság határozatával szembeni elleni fellebbezésről, ugyanezen szakasz (3) bekezdésének b) pontja szerint a Nemzeti Választási Bizottság döntési jogkörébe a másodfokú eljárás során kizárólag a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezés elbírálása tartozik.
[16] A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható – egyezően a HVB határozatának a jogorvoslat benyújtására vonatkozó kioktatásában írtakkal –, hogy a HVB Beadványozó által támadott 38/2019. (X. 13.) számú határozata elleni fellebbezést a HVB-nél a Fejér Megyei Területi Választási Bizottságnak (a továbbiakban: TVB) címezve, vagy közvetlenül a TVB-nek megküldve lehetett volna benyújtani.
[17] A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha azt nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
[19] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell
a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,
c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyi azonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[20] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[21] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozók nem jelölték meg, hogy a sérelmezett magatartás pontosan milyen jogszabályt sért, nem csatolták lakcímüket és személyi azonosítószámukat sem.
[22] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a Ve. 224. § (2) bekezdése alapján a fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.
[23] A Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés 2019. október 17-i benyújtása a fentiek alapján elkésett. A fellebbezést legkésőbb 2019. október 16. napján 16.00 óráig lehetett volna joghatályosan benyújtani.
[24] A Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha az elkésett.
[25] Mivel Beadványozók fellebbezése nem tartalmazza az érintettségük igazolására szolgáló érvelést, azt nem a HVB-hez, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult TVB-hez nyújtották be, a fellebbezés elkésett, nem tartalmazza Beadványozók lakcímadatát és személyi azonosító számát, valamint a fellebbezés jogalapját sem, ezért a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[26] A határozat a Ve. a 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. §-án, a 228. §-án, a 231. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 307/P. §-án az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke