450/2019. NVB határozat - a Momentum Mozgalom által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

450/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/2., képviseli: Fekete-Győr András elnök, továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 250/2019. (X. 14.) számú határozatát jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

[1]          Beadványozó 2019. október 13-án 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) Magyarország Kormánya ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdése c) és e) pontjainak megsértésére hivatkozással a Kormány közterületen elhelyezett tájékoztató plakátjai kapcsán.

[2]          Beadványozó előadta, hogy a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, feladatkörébe tartozik az állampolgárok tájékoztatása, tevékenységét pedig közpénz felhasználásával végzi. Beadványozó 2019. október 11. és 13. napja között Budapest több pontján találkozott a kifogásolt plakátokkal. Hozzáfűzte, hogy a plakátok számos esetben Tarlós István főpolgármester-jelölt plakátjai mellé kerültek kihelyezésre. Az általa mellékelt képeken, illetve videókon Tarlós István főpolgármesteri kampányához kapcsolódó plakátjai, valamint Magyarország Kormányának a kormányzati sikereit kommunikáló plakátjai láthatók egymás mellett. Álláspontja szerint a plakátok színvilága és vizuális megvalósítása között nagyfokú hasonlóság fedezhető fel.

[3]          Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú, valamint Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozataira, amelyekben a Kúria kiemelt fontossággal kezelte az állami vagy önkormányzati szervek körében azt, hogy a kihelyezett reklámok felerősítő módon hatnak-e az egyes jelöltek, jelölő szervezetek esélyeire üzeneteik hasonlósága nyomán.

[4]          Idézte továbbá a Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.III.37.236/2018/4.,  Kvk.IV.37.423/2018/2. és Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzéseket. Ezt követően kifejtette, hogy az államot a közpénzből finanszírozott kommunikáció, továbbá választói akarat befolyásolására alkalmas eszközök közzététele és felhasználása során köti az esélyegyenlőség alapelvéből következő azonos objektív külső feltételek követelménye és az ésszerű ok nélküli privilegizálás tilalma. Hozzáfűzte, hogy az állami szervek közpénzből finanszírozott kommunikációja nem járhat azzal az eredménnyel, hogy egy jelölt vagy jelölő szervezet más jelöltekhez vagy jelölő szervezetekhez képest olyan erőforrásbeli előnyt kap, amely sérti a Ve. 2. § (1) bekezdése c) pontját.

[5]          Beadványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozatában kifejtettekre is, amely szerint az államnak elkötelezettnek kell lennie a törvények olyan módú alkalmazása mellett, amely minden érintett számára az egyenlő bánásmódot biztosítja a választási eljárás során.

[6]          Beadványozó álláspontja szerint Magyarország Kormánya a tájékoztató plakátok kihelyezésével, azok grafikai megvalósításával, valamint a tájékoztató kampány időzítésével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdése c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[7]          Hozzátette, hogy a kifogásolt plakátok Magyarország Kormányának eredményeit kommunikálják az állampolgárok felé. A plakátokon kék háttér előtt fehér felirattal láthatók az üzenetek, a plakátok jobb oldalán emberalakok láthatóak. Tarlós István főpolgármester-jelölt plakátjain szintén kék háttér előtt, fehér betűkkel van feltüntetve a jelölt neve, valamint kampányszlogenje. A plakát bal oldalán pedig a jelölt látható. A plakáton ezen felül fel van tüntetve a kormánypártok logója. A kifogásolt plakátokról Beadványozó véleménye szerint megállapítható, hogy színviláguk, grafikai elrendezésük, valamint betűtípusuk nagymértékben azonos, ezáltal a választók számára megkülönböztetésük nehézséget okozhat. Beadványozó ezen felül azt is kifogásolta, hogy a plakátok a jelöltet népszerűsítő plakátok mellett lettek elhelyezve, ezáltal a választók számára közvetlen kapcsolatot teremthetnek Tarlós István főpolgármester-jelölt és a Kormány sikerei között.

[8]          Beadványozó kifejtette, hogy a plakátok általa ismertetett jellemzői alkalmasak arra, hogy a választók a Kormány eredményeit a főpolgármestert jelölő szervezetek eredményeinek tudják be, és ezáltal a város jövőjét kizárólagosan a kormánypárti jelölt támogatásával lássák biztosítottnak.

[9]          Hozzátette, hogy a nagymértékben hasonló grafikai elemek felhasználásával készített kormányzati plakátok kihelyezése, különösen azoknak a jelölt plakátjával szomszédos elhelyezése olyan közpénz felhasználásával nyújtott segítség, amely felerősíti az egyes jelöltek, jelölő szervezetek kommunikációját, olyan eszközöket nyújtva számukra, amelyekhez más jelöltek, jelölő szervezetek nem férnek hozzá

[10]       Mindezekre tekintettel Beadványozó kérte az FVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, illetve annak b) pontja alapján tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől.

[11]       Az FVB a 250/2019. (X.14.) FVB számú határozatával a kifogást elutasította.

[12]       Az FVB indokolásában megállapította, hogy a kifogásolt plakátok Magyarország Kormányának eredményeit kommunikálják az állampolgárok felé, amelyhez a Magyar Kormánynak joga van. Az FVB hozzáfűzte, hogy a kifogásban mellékelt plakátok bár Tarlós István plakátjaihoz közel helyezkednek el és képi világukban is hasonlítanak, azonban nem állapítható meg, hogy melyik került előbb kihelyezésre, így az sem derül ki, hogy melyik plakát hasonlít melyik plakátra. A bizonyítékokból pedig nem állapítható meg, hogy a Magyar Kormány célja a választópolgárok önkormányzati választáson történő befolyásolása lett volna.

[13]       Az FVB álláspontja szerint a kifogásban hivatkozott kúriai döntések jelen ügyre nem vonatkoztathatóak, mivel a benyújtott bizonyítékok alapján a Magyar Kormány célja nem állapítható meg.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[14]       Beadványozó 2019. október 17-én 15 óra 10 perckor fellebbezést nyújtott be az FVB 250/2019. (X. 14.) FVB számú határozata ellen.

[15]       Beadványozó érintettsége vonatkozásában hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatára és előadta, hogy a helyi önkormányzati képviselők, valamint polgármesterek választásán jelölő szervezet, a jogsértés helye szerinti városban főpolgármester-jelöltet, valamint polgármesterjelöltet, továbbá az egyéni választókerületekben jelölteket állít, így jelöltjei a cikkekben szereplő jelöltekkel, valamint az őket támogató jelölő szervezet más jelöltjeivel versengenek, ezáltal érintettnek minősülnek.

[16]       Beadványozó a bizonyítás körében idézte a Kúria Kvk.II.37.512/2018/2. számú határozatát, a Szegedi Ítélőtábla Pk.I.20.939/2014/2., valamint a Fővárosi Ítélőtábla 13.Pk.50.063/2014/2. számú végzéseit.

[17]       Beadványozó kiemelte a választási jogorvoslat sommás jellegét, továbbá a határidők rövidségét, amely okán nem állt módjában a plakátok kihelyezésének időpontjára vonatkozó bizonyítékot beszereznie, tekintve, hogy az nyilvánosan nem áll rendelkezésre. Kifejtette továbbá azt is, hogy a Ve. 2. § (3) bekezdése szerint közérdekű adatigénylés esetén annak teljesítésére öt nap áll az érintett szerv rendelkezésére, amely rövid határidő lehetetlenné tenné a kifogás benyújtását, tekintve, hogy arra csupán három nap áll rendelkezésre.

[18]       Beadványozó hivatkozott továbbá az Index elnevezésű internetes sajtótermék (továbbiakban: Sajtótermék) 2019. október 7-én kelt cikkére, amely álláspontja szerint iránymutatásul szolgálhat a fellebbezést elbíráló választási bizottság számára azon kérdés eldöntésében, hogy mely plakátok kerültek később kihelyezésre. Sajtótermék hivatkozott cikkében úgy fogalmaz: „Elindult az utóbbi napokban a kormány pozitív kampánya”. Beadványozó álláspontja szerint az „utóbbi napok” kifejezés általános értelme szerint október 7-ét megelőző kevesebb, mint 5-7 napban kerültek kihelyezésre a plakátok. Sajtótermék továbbá azt is kiemelte, hogy „Véletlenül Tarlós István mostani kampányplakátjai is ugyanúgy néznek ki...És sok helyen ezek pont egymás mellé kerültek.” Véleménye szerint az idézett szövegrész, valamint a hivatkozott cikk grammatikai értelmezése alapján egyértelmű, hogy Magyarország Kormányának plakátjai kerültek később kihelyezésre.

[19]       Hozzáfűzte, hogy a választási jogsértések vizsgálatakor minden esetben az átlagos választópolgárt kell alapul venni, ezért álláspontja szerint az átlagos választópolgár számára egyértelmű tény az, hogy Magyarország Kormányának plakátjai később, csupán októberben kerültek kihelyezésre, míg Tarlós István plakátjai a kampány korai szakaszától kezdve láthatók.

[20]       Beadványozó vitatja a TVB azon állítását, amely szerint a kifogásában hivatkozott joggyakorlat nem bír relevanciával jelen ügyre vonatkoztatva, tekintettel arra, hogy a konkrét ügyben a fő kérdéskört a közpénzből történő kommunikáció, annak megjelenése és így nem kampánycélokra allokált közpénz valamely jelöltet, jelölő szervezetet segítő felhasználása alkotja. Álláspontja szerint a hivatkozott kúriai gyakorlat a közpénzzel, az abból megvalósított kommunikációval, annak az egyes esetekben a kampányra gyakorolt hatásával foglalkozik, így jelen ügy tekintetében különös relevanciával bír.

[21]       Beadványozó fenntartotta álláspontját, amely szerint Magyarország Kormánya a tájékoztató plakátok elhelyezésével, azok grafikai megvalósításával, valamint a tájékoztató kampány időzítésével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdése c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelveket. A továbbiakban pedig megismételte a plakátok fizikai jellemzőiről, valamint azok elhelyezéséről a kifogásában már ismertetett álláspontját.

[22]       Továbbá előadta, hogy a TVB határozatában szereplő indokolás álláspontja szerint nem tekinthető kimerítőnek, hiszen az általa felvetett érvekre nem reflektál: a támadott határozat nagyobbik része a beadvány, valamint a vonatkozó jogszabályok ismertetéséből áll. Sérelmezi Beadványozó azt is, hogy álláspontja szerint a TVB indokolás és érvelés nélkül vetette el az általa hivatkozott joggyakorlatot, ezáltal nem tett eleget az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés második fordulata szerinti indokolási kötelezettségének.

[23]       A fentiekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtassa meg, hogy a kifogásnak teljes terjedelemben adjon helyt, állapítsa meg, hogy Magyarország Kormánya megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdése c) és e) pontjait, a jogsértőt tiltsa el a jogsértéstől, továbbá a jogsértés súlyára és az érintettek széles körére tekintettel maximális bírságot szabjon ki.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[24]       A fellebbezés nem alapos.

[25]       A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság megállapította, hogy Beadványozó a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, ezért az ügyben való érintettsége fennáll.

[26]       A jelen eljárásban vizsgált első fokú döntést megalapozó kifogás tárgya az, hogy a Magyarország Kormánya által közzétett, „MAGYARORSZÁG JOBBEN TELJESÍT” feliratú plakátoknak a FIDESZ-KDNP főpolgármester-jelöltjének plakátja mellé helyezése, a plakátok színvilágának, grafikai elrendezésük hasonlósága okán indokolatlan előnyt juttatott a jelöltnek. Ez az elrendezés ugyanis azt a látszatot kelti a választópolgárban, hogy a Kormány eredményei a jelölt jelölő szervezetének eredményei, és arra törekszik, hogy „a város jövőjét kizárólagosan a kormánypárti jelölt támogatásával lássák biztosítottnak”.

[27]       Az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdése szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

[28]       A Kormányt az Alaptörvényben meghatározott feladatköréből adódóan megilleti a tájékoztatás joga és lehetősége. A tevékenységéről szóló tájékoztatás egyrészt az Országgyűlés irányába valósul meg különböző formában (kérdés, interpelláció, stb.), másrészt az állampolgárok felé is, különböző tájékoztató kampányok folytatásával. A jelen eljárás tárgyává tett „MAGYARORSZÁG JOBBEN TELJESÍT” feliratú plakátok is az állampolgárok felé megnyilvánuló tájékoztatási tevékenység elemei.

[29]       Jelen ügy megítélése szempontjából meghatározó jelentőséggel bír a Ve. 142. §-ának az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. §-ával elfogadott, 2018. december 28-tól hatályos szövege, amely szerint „[n]em minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”.

[30]       Kifejezetten a Ve. módosított 142. §-a tartalmának kibontásáról szóló Kvk.III.38.043/2019/2. számú döntésében a Kúria egy kormánytag tevékenységével kapcsolatban rögzítette azt, hogy bár a miniszter sérelmezett tevékenysége látszólag a szavak hétköznapi, általánosan elfogadott jelentése alapján ugyan alkalmas lehet a választópolgári akarat befolyásolására, az adott tevékenység 2018. december 28-a óta, a módosított Ve. 142. §-a alapján ne minősül választási kampánynak.

[31]       A Kúria döntésében azt is kifejtette, hogy a Ve. 142.§-ának 2018. évi CXIII törvény 5. §-ával történt, 2018. december 28. napjától hatályos módosítását követően nem tartható fenn a továbbiakban az államnak és szervei választási kampány ideje alatt folytatott tevékenységének megítélésére vonatkozó korábbi kúriai joggyakorlat (Kvk.IV.37.360/2014/2, BH 2014/12/397).

[32]       Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja az, hogy a Kormány Alaptörvényen alapuló tájékoztatási tevékenysége körében kihelyezett plakátjai tartalmának, illetve a kihelyezés módjának vizsgálatára a Ve. 142. §-a alapján nincs lehetősége. Mivel a Kormány által folytatott tevékenység nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, amelyet érdemben Beadványozó sem vitat, ezért azzal kapcsolatban a Ve. alapelvei, így a kifogásban megjelölt 2. § (1) bekezdés c) és e) pontok nem kérhetők számon.

[33]       A Kúria már hivatkozott Kvk.III.38.043/2019/2. számú döntése a Ve. 142. §-ában nevesített helyi önkormányzatok és egyéb államigazgatási szervek, így a Kormány tekintetében is kifejtette, hogy „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”

[34]       Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy önmagában a jelölti plakát és a kormányzati kommunikáció eszközeként használta plakát közötti bizonyos fokú hasonlóság nem eredményezheti a jogorvoslati kérelemben felhívott eljárási alapelvek sérelmét. Azok megállapításához Beadványozónak azt kellett volna bizonyítani, hogy a Kormány sérelmezett tájékoztató tevékenységének folytatásával, jogszabályban meghatározott feladatkörét túllépte és ezzel valamely Ve.-n kívüli jogszabályi rendelkezést sértett. Ilyen jogszabálysértésre való hivatkozást azonban a kifogás nem tartalmaz.

[35]       Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az FVB határozatát a jelen határozatban foglalt érveléssel, a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[36]       A határozat a Ve. 142. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 307/P. §-án az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. október 17.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke