45/2020. NVB határozat - dr. Koncz Zsófia időközi országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

45/2020. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Koncz Zsófia (a továbbiakban: Beadványozó) időközi országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 20/2020. (IX. 4.) számú határozatát megváltoztatja, és a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. szeptember 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]          Tóth Ádám (a továbbiakban: Kifogástevő) független időközi országgyűlési képviselőjelölt 2020. szeptember 1-jén 14 óra 9 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be az országgyűlési képviselők Borsod-Abaúj-Zemplén megye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében 2020. október 11. napjára kitűzött időközi választási eljárásában a Tiszaújváros Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértésére hivatkozással. A HVB hatáskörét és illetékességét a Ve. 307/P. § (1) bekezdés b) pontjára alapította.

[2]          Kifogásában előadta, hogy Beadványozó, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjeként „a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei időközi országgyűlési képviselők 2020. évi választási kampányában Szerencsen a Fecskei játszótér felújításánál több személlyel megjelent és jogszabálysértő módon a kampányában gyerekekkel készített közös fényképfelvételeket, illetve az eseményen résztvevő gyerekekről készült fényképfelvételeket használta fel kampánycélra. Erről az eseményről, 2020. 08. 30-án 11 óra 19 perckor a Facebook közszereplői oldalán adott hírt”. Kifogástevő hozzátette, hogy minderről az esemény napján a „Facebookon böngészve és a Dr. Koncz Zsófia oldalát szemlézve” szerzett tudomást.

[3]          Kifogástevő álláspontja szerint Beadványozó „azáltal, hogy kiskorú gyermekeket használt fel kampánytevékenység céljából, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között), valamint e) pontját (jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás)”. Az általa előadottak bizonyítékaként az eseményről készült fényképfelvételeket és a hivatkozott közösségi oldal internetes elérhetőségét (https://www.facebook.com/dr.Koncz.Zsofia/posts/247640646651781) is megjelölte.

[4]          Mindezek alapján kérte, hogy a választási bizottság állapítsa meg a választási eljárás hivatkozott alapelveinek megsértését, valamint Beadványozót tiltsa el a további jogszabálysértéstől, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki bírságot.

[5]          Ezt követően Beadványozó 2020. szeptember 4-én „észrevételek” tárgyú dokumentumot juttatott el a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyben kifejtette, hogy Kifogástevő tévesen a Ve. 245. §-ába ütköző módon a HVB-hez nyújtotta be az OEVB hatáskörébe tartozó kifogását és a bírság tekintetében is rosszul hivatkozott. Álláspontja szerint a „fecskési játszótér felújítására Szerencsen 2020. augusztus 29. napján, (…) a fényképek közzétételre augusztus 30-án (…) került sor”, ezért a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogás elkésett, valamint megítélése szerint a kifogás nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértés megjelölését sem, így azt a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. Hozzátette, hogy nem használt fel kampánytevékenységre „kiskorú gyermekeket”, csak a játszótér felújításáról számolt be közösségi oldalán. Előadta továbbá, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a köznevelési intézmény területén, a gyermekek felügyeletére kijelölt időben történő kampánytevékenységet tiltja, amely jelen esetben nem valósult meg. Kérte az OEVB-t, hogy észrevételét vizsgálja meg és a kifogást utasítsa el.

[6]          Az OEVB 20/2020. (IX. 4.) számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott. Megállapította, hogy Beadványozó magatartásával megsértette a Ve. 2. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közti alapelvét, a jogsértőt a további jogszabálysértéstől eltiltotta és felszólította, hogy a határozat alapját képező felvételt távolítsa el a közösségi oldaláról a határozat jogerőre emelkedését követő 24 órán belül. Ugyanakkor a bírság kiszabását és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelmének megállapítását mellőzte.

[7]          Az OEVB Beadványozó észrevételeit figyelembe vette döntése meghozatala során, amelynek kapcsán megállapította, hogy a kifogás határidőben érkezett, egyértelműen tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését, valamint tartalmazza az ok-okozati összefüggést, hozzátéve, hogy „a fényképek készítéséhez és közzétételéhez a jogosultak hozzájárulása irreleváns”. Megjegyezte, hogy a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, önmagában az a tény, hogy a kifogás a HVB részére került benyújtásra nem alkalmas a kifogás elutasítására, így a kifogást érdemben bírálta el.

[8]          Az OEVB a kifogásolt tevékenységet a Kúria Kvk.IV.37.445/2018/2. számú határozatában, valamint a NVB 605/2018. számú határozatában foglaltakra figyelemmel kampánytevékenységnek minősítette, mivel megítélése szerint a becsatolt fényképek Beadványozó közszereplői közösségi oldalán megtalálhatóak és azok bármely választópolgár által megismerhetővé váltak, ezáltal alkalmasak a választópolgári akarat befolyásolására. Ezt követően a Kúria Kvk. II.37.606/2019/4. számú határozata és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2019. április 5-i közleménye alapján (amelyet a gyermekek kampányban való szerepeltetése tárgyában adott ki) megállapította, hogy egy jelölt gyermekekkel közös fotóinak közösségi oldalon történő megosztása és ezáltal bárki részére elérhetővé válása pozitív színben tünteti fel a jelöltet, és ezáltal sérti az esélyegyenlőséget, azzal szemben, aki ilyen eszközt nem használ.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[9]          Beadványozó 2020. szeptember 7-én 11 óra 27 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 20/2020. (IX. 4.) számú határozatával szemben, mivel álláspontja szerint a fenti határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. § c) pont ca) alpontjában és a d) pont dc) alpontjában, a 213. § (1) és (3) bekezdésében, a 214. § (1) bekezdésében, a 218. § (2) bekezdésében és a 220. §-ában foglaltakba ütközik.

[10]       Beadványozó érintettsége igazolására kifejtette, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös képviselőjelöltje, akit az OEVB a 11/2020. (VIII. 26.) számú határozatával jogerősen nyilvántartásba vett.

[11]       Az előzmények ismertetését követően előadta, hogy az OEVB megsértette a Ve. 44. § (1) bekezdését azáltal, hogy „a kifogást megvizsgálta és arról döntést hozott” mivel az OEVB az OEVI által elé terjesztett, és nem a HVB elnöke által áttett kifogást bírálta el. Álláspontja szerint az OEVB döntésével megsértette a Ve. 213. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a Ve. 214. § (1) bekezdésében foglaltakat is, mivel a kifogás az OEVB-hez nem érkezett be. Részletesen ismertette az áttételre, az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra, a jegyzőkönyvbe foglalt döntésre és a tájékoztatásra irányadó Ve.-beli szabályokat. Idézte a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú határozatát és kifejtette, hogy megítélése szerint „a Ve. 213. § céljával ellentétesen vezethető csak le, hogy egy „eltévedt” beadványt a választási bizottság bármikor hatáskörébe tartozónak deklarálhat, pusztán azért, mert a beadvány eredeti címzettje nevében jogokat gyakorló személy kényelmi vagy más szempontból nem intézkedett az áttételről, illetve nem sérelmezte a másik szerv elnökeként az áttétel hiányát.”

[12]       Ezt követően a Nemzeti Választási Bizottság 126/2019. és a 448/2019. számú határozatára hivatkozással kifejtette, hogy Kifogástevő beadványában csak megemlítette, mely jogsértések megtörténtét valószínűsíti az idézett bejegyzéssel kapcsolatban. Álláspontja szerint, mivel Kifogástevő nem jelölte meg megfelelően a jogszabálysértést, ezért a kifogást az OEVB a Ve. 215. § c) pontja alapján köteles lett volna érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.

[13]       Beadványozó a kifogásban megjelölt alapelvi sérelemmel összefüggésben hivatkozott a Nkt. 24. § (3) bekezdésére is, amely szerint „a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Idézte az ezzel kapcsolatos kúriai és NVB joggyakorlatot is, majd hozzátette, hogy „túlterjeszkedő” a törvénynek azon értelmezése, miszerint a Nkt. hatálya alá tartozó intézményekkel semmilyen kapcsolatban nem lévő helyen készített felvétel a Nkt.-be ütközik, így viszont „alaptalan az a hivatkozás, amely a Nkt.-re alapozva, és a gyermekek védelmét célként megjelölve, érdemi indoklás nélkül nyilvánít jogsértővé egy képfelvételt, illetve annak közzétételét”. Előadta, hogy jelen esetben „a jogsértés megállapításához első körben köznevelési intézményben kellett volna megjelenni, illetve az e megjelenésről készített képeket nyilvánosan közzétenni. Ez azonban nem valósult meg, mivel a fecskési játszótér nem köznevelési intézmény területén található, így az ott készült képek közzététele sem jogsértő, főképp, mivel a képek közzétételéhez kapcsolódóan a gondviselői hozzájárulás beszerzéséről gondoskodtam (1. melléklet)”. A fellebbezéshez Beadványozó két gyermek törvényes képviselőjének nyilatkozatát csatolta.

[14]       Fentiekkel összefüggésben kifejtette, hogy „[f]igyelemmel arra, hogy maga az OEVB sem állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak megsértését, azonban az esélyegyenlőség követelményének sérelmét igen, ezért döntése megalapozatlanná, annak indokolása hiányossá vált, mivel ez utóbbi nem teszi egyértelművé, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak sérelme miért valósult meg.” Kifogásolta az OEVB határozatnak az NVB 605/2018. számú határozatára és a Kúria Kvk.IV.37.445/2018/2. számú végzésére való hivatkozását is.

[15]       Sérelmezte, hogy az OEVB határozat megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét is, amelynek „okaira azonban a Határozat egyetlen pontja sem világít rá. A Ve. 46. § d) pont dc) alpontja szerint a választási bizottság határozata tartalmazza a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket. Ahogyan már a Kifogástevő, úgy az OEVB sem tett eleget érdemben indokolási kötelezettségének, ugyanis nem támasztotta alá érdemben, és konkrét jogszabályi helyre sem hivatkozott abban a tekintetben, hogy miért sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét az, ha egy civil szervezet programján részt veszek, és arról beszámolót teszek közzé Facebook közösségi oldalamon”. Kifogásolta továbbá, hogy nem „egyértelmű, hogy konkrétan mely felvételt vagy felvételeket illetően határozott úgy az OEVB, hogy azok jogszabálysértőek”. Álláspontja szerint „tekintve, hogy az esélyegyenlőség alapelve megsértésének megállapítása nem volt kellően indokolt, a Határozat jogsértő, ennek megfelelően az alaptalanul megállapított jogsérelemből folyó jogkövetkezmények sem alkalmazhatóak. Mivel a Ve. 46. § c) pont ca) alpontját és d) pont dc) alpontját az OEVB megsértette, így a Határozatot megváltoztatni, ennek érdekében pedig a kifogást elutasítani szükséges.”

[16]       Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy elsődlegesen a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB 20/2020. (IX. 4.) számú határozatát változtassa meg, és – egyéb eljárásjogilag biztosított lehetőség hiányában – a kifogást az OEVB hatáskörének elbíráláskori hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa el, másodlagosan a határozatot változtassa meg, és a jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt utasítsa el a kifogást érdemi vizsgálat nélkül, harmadlagosan a határozatot változtassa meg, és arra tekintettel, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv megsértésére nem került sor, a Ve. 220. §-ának megfelelően a kifogást – érdemi vizsgálat alapján – utasítsa el.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[17]       A fellebbezés részben alapos.

[18]       A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 243. §-ára hivatkozással és a 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság az iratanyagból megállapította, hogy Beadványozó a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében kitűzött időközi országgyűlési-képviselő választáson jogerősen nyilvántartásba vett jelölt, ezért az ügyben való érintettsége fennáll.

[19]       A Bizottság a fellebbezésben foglalt kérelmek alapján elsőként azt vizsgálta, hogy helye van-e az OEVB határozata megváltoztatásának azon az alapon, hogy az OEVB áttétel hiányában járt el a kifogás elbírálásakor.

[20]       Tényszerűen megállapítható, hogy a kifogás a HVB-hez került benyújtásra és nem az OEVB-hez. Ennek tényét alátámasztja a kifogás címzése, továbbá a hatáskör és illetékesség tekintetében felhívott Ve.-beli szabály, a 307/P. § (1) bekezdés b) pontjának pontos megjelölése és a jogszabályhely szövegszerű idézése, valamint Kifogástevő érvelése, miszerint a helyi választási bizottság jár el az illetékességi területén megrendezésre kerülő egyéni képviselőjelölt-választással és az ahhoz kapcsolódó kampánytevékenységgel kapcsolatos jogsértés ügyében.

[21]       Egyezően a fellebbezésben foglaltakkal, az is megállapítható, hogy az időközi országgyűlési képviselőválasztáson a HVB főszabály szerint nem jár el jogorvoslati fórumként, e tekintetben az eljáró bizottságokról és a hatáskörükbe tartozó ügyekről a Ve. 129. Jogorvoslat című része tartalmaz szabályt. E szerint jogorvoslati jogkörrel első fokon az OEVB, másodfokon az országgyűlési egyéni választókerületet magába foglaló területi választási bizottság jár el az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vétele, valamint az ajánlóív visszaszolgáltatása kötelezettségének elmulasztása miatt kiszabott bírság ügyében hozott határozattal szembeni fellebbezés esetén. Az NVB első fokon jár el a több egyéni választókerületet érintő kifogás ügyében, másodfokon pedig az OEVB határozata ellen érkezett fellebbezés elbírálója. A HVB tehát nem szerepel jogorvoslati fórumként az országgyűlési és az időközi országgyűlési képviselőválasztás eljárásában, ettől azonban működik, és ahogyan jelen ügy is mutatja, egy tévesen megítélt hatásköri és illetékességi szabály alapján előfordulhat, hogy jogorvoslati kérelem kerül hozzá benyújtásra.

[22]       Az ilyen helyzetek orvoslására alkotta meg a jogalkotó a Ve. 213. §-át, amely alapján kizárólag kifogás esetén biztosítja azt a lehetőséget, hogy amennyiben a választási bizottság úgy ítéli meg, hogy hatásköre, illetve illetékessége nem áll fenn, egy napos jogvesztő határidőn belül lehetősége van a kifogást áttenni az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz. Ennek a választási bizottságnak pedig már nincs lehetősége hatásköri és illetékességi kérdésben érdemben állást foglalni, a hozzá áttett ügyben kötelessége eljárni. Abban az esetben azonban, ha a választási bizottság későn, az egy napos jogvesztő határidőn túl észleli, hogy olyan kifogás érkezett hozzá, amelyben való eljárásra a Ve. hatásköri vagy illetékességi szabályai alapján elsődlegesen nem ő a jogosult, e helyzet áttétellel a Ve. 10. §-ában rögzített jogvesztő határidőkre tekintettel nem orvosolható és beáll az eljárási kötelezettség, amely választási ügyben hatáskört és illetékességet teremt.

[23]       Jelen ügyben, abból kifolyólag, hogy a HVB és az OEVB választott tagjai tekintetében (elnök és elnökhelyettes) nagyfokú átfedés van a Ve. 18. § (3) bekezdésében biztosított lehetőség okán, ezen túl a jogorvoslati kérelmek benyújtására közzétett elektronikus cím, illetve a székhely is mindkét bizottság esetében azonos, a HVB-nek címzett, de a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján az OEVB hatáskörébe és illetékességébe tartozó kifogásról egyidejűleg mindkét bizottság, illetve azok titkársági feladatait ellátó választási iroda is tudomást szerzett. Ezen azonosságok ellenére a formai szabályok megtartása alapján a helyes eljárásjogi intézkedés a választási szervek részéről az lett volna, egyezően a fellebbezésben foglaltakkal, ha a HVB, illetve átruházott hatáskörben a HVB elnöke a 2020. szeptember 1-jén 14:09 perckor benyújtott kifogást 2020. szeptember 2-án 24:00 óráig átteszi az OEVB-hez. Ezen eljárásjogi lépés alól nem adhat felmentést az azonos levelezési cím és székhely, illetve a titkársági feladatokat ellátó választási irodai tagok közötti személyi átfedés, sem a beadvány tartalma.

[24]       Mindezek alapján megállapítható, hogy az OEVB a HVB hatáskörét elvonva járt el, akkor, amikor a kérelmet annak tartalmára hivatkozva, a HVB elnökének áttétele nélkül vonta hatáskörébe és bírálta el. Megállapítható az is, hogy az OEVB e tekintetben eljárásjogi szabályszegést követett el, ezért ebben a részében a fellebbezés alapos, az annak következményeként felhívott érvelést azonban – miszerint emiatt az OEVB határozatát úgy kellene megváltoztatni, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kellene elutasítani – a Bizottság nem tartja helytállónak.

[25]       Ezzel összefüggésben a Bizottság hangsúlyozza, hogy az OEVB által a Ve. 213. § (1) bekezdés második mondatának és a 214. § (1) bekezdése áttételre vonatkozó szabályának megsértése az ügy érdemére nem volt kihatással, mert végső soron az a választási bizottság járt el első fokon, aki a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogosult volt, továbbá ez a fajta eljárásjogi szabályszegés nem róható Kifogástevő terhére. Azzal ugyanis, ha az NVB az áttétel formális lépéseinek kihagyása okán az OEVB határozatát úgy változtatná meg, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasítja el hatásköri hiányra tekintettel, valójában Kifogástevőt részesítené joghátrányban, olyan jogszabálysértés miatt, amely nem az ő, hanem a választási szervek érdekkörében merült fel.

[26]       A Bizottság ezt követően vizsgálta Beadványozónak a jogszabálysértés megjelölésének hiányára vonatkozó érvelését. Megállapította, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és a jogszabálysértés bizonyítékait. Ennek során egyrészről a sérelmezett cselekményt, magatartást be kell mutatni, le kell írni, majd meg kell jelölni, hogy milyen választásra irányadó jogszabályi rendelkezést sért a bemutatott cselekmény, magatartás. A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés, hogy nem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.III.38.072/2014/2., Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések]

[27]       Jelen eljárásban a Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő 2020. szeptember 1-jén benyújtott kifogása a sérelmezett magatartást az alábbiak szerint jelöli meg: „Dr. Koncz Zsófia képviselőjelölt a kampánya során Szerencsen a Fecskei játszótér felújításánál több személlyel megjelent és jogszabálysértő módon a kampányában gyerekekkel készített közös fényképfelvételeket, illetve az eseményen résztvevő gyerekekről készült fényképfelvételeket használta fel kampánycélra. Erről az eseményről, 2020. 08. 30-án 11 óra 19 perckor a Facebook közszereplői oldalán adott hírt.” A kifogás alapján a konkrét jogszabálysérelem (jogszabályhely megjelölésével), valamint a kifogásolt magatartás és a jogsérelem közti ok-okozati összefüggés meghatározását a kifogás az alábbiak szerint tartalmazza: Beadványozó „azáltal, hogy kiskorú gyermekeket használt fel kampánytevékenység céljából, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között), valamint e) pontját (jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás)”. Kifogástevő a jogszabálysértés bizonyítékaként csatolta az eseményről készült fényképfelvételeket és Beadványozó közösségi oldalára mutató azon linket, amelyen a hivatkozott képfelvételek korlátozás nélkül jelenleg is hozzáférhetőek.

[28]       A Ve. 215. § c) pontja szerint kizárólag akkor van lehetőség érdemi vizsgálat nélkül elutasítani a kifogást, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében felsorolt elemek valamelyikét.

[29]       Fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás elégséges módon tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket és a köztük lévő ok-okozati összefüggést, azaz a megvalósított magatartás és a megjelölt alapelvek közti kapcsolat leírását. A Kúria joggyakorlatában ugyanis adott esetben a beadványozót nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terheli. Mindezek okán a Bizottság álláspontja szerint az OEVB helytálló döntést hozott, amikor a kifogást érdemben elbírálhatónak találta.

[30]       A Bizottság az alapelvi sérelemmel kapcsolatban megállapítja, hogy az OEVB a megállapított tényállást részben helytelenül ítélte meg, illetve indokolási kötelezettségének hiányosan tett eleget. A jelölt, jelölő szervezet kampányában szerepeltetett kiskorúakkal, azok védelmével kapcsolatban a Bizottság és a Kúria is több alkalommal foglalt állást.

[31]       Ez a védelem a Kúria és az NVB gyakorlatában alapvetően az oktatási és nevelési intézmények esetében érvényesül, ahol a gyermek önrendelkezési joga és a szülő beavatkozási képessége is korlátozott, továbbá a gyermekek egyszerre nagy számban lehetnek érintettek a kampányt folytatók tevékenységében. Ezt kiemelten a Kúria idézett döntésében hivatkozott Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.I.37.281/2018/2. és Kvk.IV.37.368/2018/2. számú döntései, és az NVB Kúria által felül nem vizsgált, de többször idézett 605/2018. határozata tartalmazza elvi jelleggel. A jogsértés az idézett döntések alapján minden esetben megállapítható volt, ha a kampánytevékenység a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. cikk (3) bekezdésében foglalt nevelési-oktatási intézményt olyan időben érintette, hogy annak gyermekek is szereplői voltak (pl. dokumentáltan közvetlenül részükre átadott ajándékok), és ezt a tényt a jelölt, jelölő szervezet saját népszerűsítésére használta.

[32]       A védelem korlátját jelentette a gyakorlatban, ha a gyermekek nem a nevelési-oktatási intézményben való oktatás, felügyelet idején voltak érintettek a kampánycselekményben. Így a Kvk.IV.37.445/2018/2. számú határozatában a Kúria az NVB 696/2019. határozatát megerősítve jogszerűnek találta a Magyar Szocialista Párt kifejezetten gyermekeknek rendezett húsvéti tojásgyűjtés („tojásvadászat”) kampányrendezvényét, ahol a rendezvény szervezői kifejezetten a pártot népszerűsítő, pártszínt és emblémát feltüntető ruházatban jelentek meg, és a rendezvény kampányjellegét más tárgyi eszközökkel is kiemelték, továbbá azt utólag a közösségi médiában dokumentálták és népszerűsítették. A Kúria döntésében kiemelte, „[a] felülvizsgálati kérelemben hivatkozott NVB és kúriai döntések ugyanakkor rendre a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdésével, azaz a köznevelési intézményben folytatott kampánytevékenység korlátaival kapcsolatosak. Jelen esetben a kampánytevékenység játszótéren (azaz nem intézményben) folyt, így a megtévesztés ebben az összefüggésben sem volt megállapítható.”

[33]       A fentiek alapján a Bizottság álláspontja szerint az OEVB helyesen állapította meg a felmerült tények alapján, hogy dr. Koncz Zsófia a rendezvényen való megjelenését népszerűsítő tevékenysége kampánytevékenység. Azt hogy kifejezetten jelöltként való népszerűsítése érdekében jelent meg, alátámasztják az eset körülményei és saját nyilatkozata is. A konkrét rendezvény azonban nem a jelölt népszerűsítésére és nem gyermekek számára szerveződött, noha értelemszerűen családi program volt, amely természetszerűen gyermekek részvételével valósult meg. Arra vonatkozóan, hogy a gyermekeknek a programon való jelenlétéhez oktatási-nevelési intézménynek bármilyen köze lenne, nem merült fel bizonyíték, de ennek hiányát valószínűsíti az is, hogy arra hétvégén, illetve még az iskolai év kezdete előtt került sor. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme a konkrét, nevelési-oktatási intézményen kívül folytatott kampánytevékenység során akkor lenne megállapítható, ha igazolható lenne a gyermekek saját vagy szülői akarattal szembeni, vagy megtévesztéssel elért szereplése. Az elsőfokú eljárás során ilyen adat nem merült fel, ezért az OEVB – bár indokolása erre érdemben nem terjedt ki – helyesen mellőzte a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének megállapítását.

[34]       Az OEVB tévedett ugyanakkor, amikor önállóan is megállapította a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmét a kifogásolt cselekmény miatt. A Bizottság és a Kúria gyakorlatában gyermekeknek az Nkt. 24. § (3) bekezdésére tekintettel jogszerűtlen szerepeltetése ugyan következetesen mind a Ve. 2. § c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmét megvalósítja, az esélyegyenlőség sérelme ugyanakkor ilyenkor mindig járulékos jellegű, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást sértő kampányeszköz használata teremti meg azt, önállóan nem megállapítható.  [Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.I.37.281/2018/2., Kvk.IV.37.368/2018/2.]

[35]       A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben kifejtett jogi indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva az OEVB határozatát megváltoztatja, és a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében is elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[36]       A határozat az Nkt. 24. § (3) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 10. § (1) és (3) bekezdésén, a 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 213. §-án és a 214. §-án, a 215. § c) pontján, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a 243. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2020. szeptember 10.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                 a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke