A Nemzeti Választási Bizottság
449/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a V. M. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottság 28/2019. (X. 14.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A területi választási bizottság döntése]
[1] A Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 2019. október 14-én meghozott 28/2019. (X. 14.) számú határozatában rögzítette, hogy a Komárom-Esztergom megyei megyei listás választás eredményes volt és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/O. §-ában foglalt hatásköri szabály alapján a megyei önkormányzati képviselők választásának eredményét a határozatában foglaltak szerint állapította meg. Rögzítette, hogy a megszerezhető mandátumok száma 15, amelyből a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös listája 9 mandátumot, a Demokratikus Koalíció – Jobbik Magyarországért Mozgalom – Magyar Szocialista Párt – Momentum Mozgalom – Párbeszéd Magyarországért Párt közös listája 6 mandátumot szerzett.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[2] Beadványozó elektronikus úton 2019. október 16-án 15 óra 39 perckor fellebbezést nyújtott be a TVB megyei listás választás eredményét megállapító határozata ellen.
[3] Kérte a TVB határozatának olyan módon való megváltoztatását, hogy Komárom-Esztergom megye valamennyi szavazatszámláló bizottságának a megyei listás szavazólapok érvényessége tárgyában hozott döntése kerüljön megvizsgálásra, a szavazatok érvényessége tárgyában a Nemzeti Választási Bizottság ismételten döntsön és az így megállapított érvényes és érvénytelen szavazatok száma alapján, a szavazatok újraszámolásával állapítsa meg az eredményt.
[4] Előadta, hogy a szavazólapok érvénytelenségének megállapítására a Ve. 193. §-ának megsértésével került sor. Jogszabályi hivatkozásként fellebbezésében a Ve. 241. § (2) bekezdésére hivatkozott, és előadta, hogy fellebbezését elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, másodlagosan a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére alapítja.
[5] Érintettségként jelölti minőségére hivatkozott és arra, hogy alanya a támadott határozatnak.
[6] Előadta, hogy nem tud minden egyes szavazókörre nézve teljes bizonyító erejű magánokiratot csatolni. Hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.327/201465. számú, az ajánlások érvényessége tárgyában hozott végzésére. Rögzítette, hogy a szavazólapok és szavazatok érvénytelenségének okát a szavazatszámláló bizottságok (a továbbiakban: SZSZB) a Ve. 194. §-a alapján a szavazólapok hátoldalára vezetik rá, amely miatt Beadványozó az érvénytelenségi okokról nem rendelkezhet ismeretekkel, illetve az érvénytelenségi okok a szavazóköri jegyzőkönyvekből és az eredményt megállapító határozatból sem ismerhetők meg, ami miatt őt bizonyítási kötelezettség nem terheli, tőle érdemi bizonyítás nem várható el.
[7] Idézte a Ve. 43. § (4) bekezdését, amely szerint a választási bizottság által hivatalosan ismert tényeket nem kell bizonyítani. Előadta, hogy a szavazólapok a választási bizottság rendelkezésére állnak, azok a választási bizottság előtt ismertek. Hivatkozott továbbá a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.015/2014/3. számú végzésére, amely szerint, ha a kis szavazatkülönbséget meghaladja az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma, indokolt az érvénytelen szavazatok teljeskörű vizsgálata és jogi minősítésének ellenőrzése.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A fellebbezés nem alapos.
[9] A fellebbezés a Komárom-Esztergom megyei megyei listás választás eredményét támadja. A Bizottság elfogadja Beadványozó érintettségére való hivatkozását, arra tekintettel, hogy a Demokratikus Koalíció – Jobbik Magyarországért Mozgalom – Magyar Szocialista Párt – Momentum Mozgalom – Párbeszéd Magyarországért Párt közös listájának mandátumot nem szerző, 7. sorszám alatti helyén szereplő jelölt.
[10] A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta a Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében.
[11] A Kúria választási eredményt megállapító bizottsági határozattal szembeni jogorvoslat alapján hozott Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésében, amelyre a Kvk.I.37.551/2018/9. számú végzésében is utalt, a választási eredmény elleni jogorvoslat jellemzői kapcsán az alábbiakat rögzítette: „A választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. A Kúria álláspontja szerint a bizonyítási kötelezettséget a fellebbező eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon lehet megkövetelni. Jelen ügyben a jogorvoslati kérelmet előterjesztők csak korlátozott bizonyítási helyzetben voltak, mivel az általuk elérhető és beszerezhető dokumentumok közvetlenül nem tartalmazhatták a szavazólapok minősítésének konkrét okait és körülményeit, így általuk pontosan nem volt ellenőrizhető az egyes szavazatok érvényességének minősítése. E körben a Kúria elegendőnek ítélte a kérelmezők által delegált SZSZB-tagok nyilatkozatait a hivatkozások valószínűsítéséhez.”
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése semmilyen érdemi okfejtést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Nemzeti Választási Bizottság mi okból végezze el a Komárom-Esztergom megyei megyei listás választás szavazólapjai és szavazatai érvényességének és érvénytelenségének felülvizsgálatát. Nem hivatkozik és nem csatol egyetlen SZSZB tag általi nyilatkozatot, amely arra utalna, hogy a szavazatszámlálás alkalmával valamely szavazókörben a szavazólapok és a szavazatok minősítése nem a Ve. 193. §-ában foglaltaknak megfelelően történtek. Mindezek alapján Beadványozó érvelése nem nem alkalmas a közokiratoknak minősülő, az SZSZB tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírásával ellátott szavazóköri jegyzőkönyvekbe foglalt megyei önkormányzati választás szavazóköri eredmények érdemi cáfolatára, ezáltal pedig az azok összesítése alapján a megyei listás választás eredményét megállapító TVB határozat jogsértő voltának megállapítására sem.
[13] Az idézett kúriai végzés alapján nem foghat helyt Beadványozónak azon érvelése sem, hogy azért nem terheli a valószínűsítés szintjén sem a jogszabálysértés alátámasztásának bizonyítási terhe, mert a Nemzeti Választási Bizottságnak rendelkezésére állnak a szavazólapok, így az érvénytelenségi okok ismertek.
[14] A Bizottság megállapítja, az, hogy a választási szerveknek, jelen esetben a Komárom-Esztergom Megyei helyi választási irodáknak rendelkezésükre állnak a megyei listás választás szavazólapjai, mivel azokat a Ve. 205. §-a alapján a helyi választási irodában kell elhelyezni és kilencven napig megőrizni, nem jelenti azt és nem egyenértékű azzal, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak hivatalos tudomása van a szavazólapok érvényessége és érvénytelensége tárgyában hozott SZSZB döntésekről. Ahogyan azt a [11] bekezdésben idézett kúriai végzés is rögzíti, jogorvoslati kérelem előterjesztőjének kell eljárásjogi helyzetéhez igazodóan valószínűsítenie a jogsértést pl. a jelölő szervezet által valamely szavazókörbe megbízott SZSZB tag írásbeli nyilatkozatával kellett volna alátámasztani az állított jogsértést.
[15] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés általánosságokban jelöli meg a Ve. 193. §-ának SZSZB-k általi jogsértését, az állított jogsérelmet semmilyen szinten nem valószínűsítette, így a kérelemben foglalt eljárás lefolytatására, nevezetesen valamennyi megyei listás szavazólap újraszámolására nincs jogszabályi lehetőség.
[16] A fentieken túl a Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy döntései jogszerűségének vizsgálatára a Ve. 229. §-a alapján a Kúria jogosult, ebből adódóan eljárásában a Kúria által kimunkált joggyakorlatot követi.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos, ezért a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 205. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a 241. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke