A Nemzeti Választási Bizottság
448/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. M. magánszemély (továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20. 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 16-én Ügyfélkapun keresztül panasz elnevezésű jogorvoslati kérelmet nyújtott a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10-11. és 21. §-ait megjelölve a TV2 és a Super TV2 2019. október 14-i és 2019. október 15-i adásai kapcsán kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt.
[2] Beadványozó előadta, hogy a helyi önkormányzati képviselők 2019. október 13-i választásának napján Gyöngyös város választási eredményeiről a TV2 és a Super TV2 nem adott teljes körű tájékoztatást. Kifogásában megjelölte a sérelmezett műsorszámokat.
[3] Kérte panaszának kivizsgálását, a jogsértés megállapítását és az elmaradt tájékoztatás pótlását.
II.
[4] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[6] A Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését. Ennek során egyrészről a sérelmezett cselekményt, magatartást be kell mutatni, le kell írni, majd meg kell jelölni, hogy milyen választásra irányadó jogszabályi rendelkezést sért a bemutatott cselekmény, magatartás. A jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések].
[7] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó jogszabálysértésként kizárólag az Smtv. 10-11. és 21. §-ait jelölte meg, melyeket szó szerint is idézett.
[8] A Bizottság rögzíti, hogy saját és a Kúria legutóbb a Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzésében kifejtett joggyakorlata szerint, a választási eljárásban az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében, valamint a 35. cikk (1) bekezdésében rögzített választási alapelvek, az adott választás anyagi jogi szabályai – jelen eljárásban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény – és a Ve. rendelkezései kérhetők számon. A választás anyagi és eljárási szabályait rögzítő jogszabályokon túl más törvény szabályaira csak annyiban alapítható jogorvoslati kérelem, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását választási eljárásban lehetővé teszi.
[9] A Ve. által bevezetett sommás eljárásban a jogorvoslati kérelem hiánytalansága kiemelt jelentőséggel bír, mivel az eljárás során nincs lehetőség hiánypótlásra vagy kiegészítésére, de a határidők elmulasztásának igazolására sem. A formális követelményeket a Bizottság eljárása során nem pótolhatja, nem vizsgálhatja, melyek azok a nem hivatkozott, a Ve. 208. §-ának megfelelő rendelkezések, amelyeket a sérelmezett tényállás megsért. A hivatkozott sommás eljárás keretében a Ve. – az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdésével összhangban – korlátozza a jogorvoslathoz való jogot, és az eljárás érdemi lefolytatását a megjelölt formai követelmények meglétéhez köti.
[10] A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[11] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemet – jogszabálysértés megjelölése –, amely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[12] A határozat a Ve. 151. §-án, 208. §-án, 209. § (1) bekezdésén 212. § (2) bekezdésén, a 215. § és c) pontjain, a 220. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke