A Nemzeti Választási Bizottság
446/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság S. D. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 16-án 12 óra 54 perckor elektronikus úton feljelentés elnevezésű beadványt nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, arra hivatkozással, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásával összefüggésben.
[2] Beadványozó állítása szerint csalás történt, ugyanis „amíg az egyes országos szintű hírportálok hirdetéseit az országot teljesen lefedő (…) Facebook hirdetési rendszere akadályozta, úgy az ellenzékhez köthető hirdetéseket gond nélkül engedélyezte.” Véleménye szerint nem voltak egyenlő és demokratikus feltételek a választások demokratikus lebonyolításához, az állampolgárok szabad tájékozódásához, és tájékoztatáshoz való joga súlyosan sérült.
[3] Beadványozó a Nemzeti Választási Bizottságtól a bejelentés mielőbbi kivizsgálását kérte.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indoka]
[4] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[6] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[7] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) az elkésett
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás formai vizsgálatakor megállapította, hogy a kifogás nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését, valamint Beadványozó személyi azonosítóját.
[9] A Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését. Ennek során egyrészről a sérelmezett cselekményt, magatartást be kell mutatni, le kell írni, majd meg kell jelölni, hogy milyen választásra irányadó jogszabályi rendelkezést sért a bemutatott cselekmény, magatartás. A jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések].
[10] A Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt személyes adatok megadásának kötelezettségét annak érdekében írja elő a törvény, hogy a választási szervek ellenőrizhessék, hogy a kifogást az arra jogosult nyújtotta-e be. Jelen esetben ez az ellenőrzés a kifogás hiányossága okán nem volt elvégezhető.
[11] A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mivel a kifogás nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket – a jogszabálysértés pontos megjelölését és Beadványozó személyi azonosítóját –, ezért a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye a Ve. 215. § c) pontja alapján.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[12] A határozat a Ve. 208. §-án, 212. § (2) bekezdés a) és d) pontjain, a 215. § c) pontján, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke