A Nemzeti Választási Bizottság
442/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Híd a jövőnkért Egyesület (9600 Sárvár, Bocskai u. 50., továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Vas Megyei Területi Választási Bizottság 46/2019. (X. 11.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. október 8-án 15 óra 18 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Vas Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján amelyben előadta, hogy a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) Sárvári Televízió STV médiaszolgáltatásának 2019. október 5-én sugárzott Hírek Hétkor című hírműsorával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvet.
[2] Előadta, hogy az önkormányzati fenntartású „Sárvári Televízió adásaiban az alábbiak szerint kerültek bemutatásra a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán jelöltként szereplő személyek.
„2019. október 05-i adás:
3:44 - 5:12 Megemlékezés az aradi vértanúkra, beszédet mond és koszorúz Kondora István polgármester
6:27 - 6:49 Kondora István polgármester köszöntője a Taravis Kft korszerűsítése alkalmából szervezett átadó ünnepségen
10:58 - 13:16 Varga Mihály ünnepi beszéde a Taravis Kft korszerűsítése alkalmából
14:03 - 14:38 Kondora István polgármester beszéde a felújított Gondozási és a Gyermekjóléti Központ átadásán
20:01 - 22:51 Kondora István polgármester és Varga Károly megszólalása a Sári városrészt belvárossal összekötő kerékpárút átadásán
25:27 - 29:31 Szabó Zoltán és dr. Máhr Tivadar megszólalása a kertvárost érintő fejlesztések kapcsán
31:08 - 31:42 Dr Szabó Zoltán és Vinter István megszólalása a jövő évi költségvetés járdafelújításra fordított összege kapcsán
32:09 - 36:27 Kondora István megtekinti a Szent László kórház felújítását
42:16 - 45:34 Beszámoló a Fidesz választási fórumáról, beszédet mond illetve nyilatkozik: Kósa Lajos, dr. Máhr Tivadar, Kondora István, Ágh Péter”.
[3] A kifogás tartalmazza a megjelölt műsorszám internetes elérhetőségét (linkjét) is.
[4] Beadványozó a műsorszám kapcsán kifejtette, hogy „a Fidesz-KDNP jelöltjeinek bemutatása drasztikusan elnyomja a többi jelölt bemutatását.” A jelöltek és a jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség hiányának igazolására hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében rögzített álláspontját és a Nemzeti Választási Bizottság 556/2019. számú határozatát. Hozzátette, hogy a „Hírek Hétkor közéleti magazinműsor adását szombat 7 órakor közvetítik és azt naponta 4 alkalommal ismétlik (…) Tekintettel arra, hogy a műsorfolyam vizsgálata szükséges, így ugyanazon hírműsor több adása is vizsgálandó a jogellenesség megvalósítása érdekében.”
[5] Ezt követően a Kúria Kvk.IV.37.359/2019/2. számú végzésére hivatkozással előadta, hogy „[m]egbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.”
[6] Mindezekre tekintettel kérte, hogy a TVB a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja alapján a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, valamint d) pontja alapján szabjon ki bírságot, amely mértékénél vegye figyelembe a jogsértés egyértelműen szándékos jellegét (tekintettel a jelen választási kampányidőszakban Médiaszolgáltatót korábban elmarasztaló határozatokra), valamint annak az ismétlődését.
[7] A TVB a 46/2019. (X. 11.) számú határozatával a kifogást elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a TVB-nek tudomása van arról, hogy Médiaszolgáltató és Beadványozók képviselője között többszöri levélváltás zajlott le Beadványozó médiafelületen történő megjelenésével kapcsolatban, amely levélváltások 2019. szeptember 25-i, szeptember 26-i és október 2-i tartalmát idézte. Hozzátette továbbá, hogy Médiaszolgáltató „ügyvezetője kijelentette, hogy Beadványozók rendezvényeinek időpontjáról és helyszínéről értesítést nem kaptak.”
[8] Ezt követően a TVB megállapította, hogy „a rendelkezésre álló bizonyítékok és nyilatkozatok alapján a bizonyítékként megjelölt média megjelenések a vizsgált kifogások alátámasztására nem alkalmasak, hiszen nem teremtik meg az összehasonlítási alapot ahhoz, hogy vizsgálható legyen, más jelölő szervezet a Kft-től kért-e hasonló feltételekkel megjelenési lehetőséget, és azt a médiaszolgáltató teljesítette vagy megtagadta.”
II.
[A fellebbezés tartalma]
[9] Beadványozó 2019. október 14-én 15 óra 11 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a TVB 46/2019 (X. 11.) számú határozata ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) és b) pontjára hivatkozással. Jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte, hogy a TVB-nek nem tett eleget a Ve. 43. § (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének.
[10] Előadta, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet, továbbá az alapügy kifogásának benyújtója, ezért a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozata alapján érintett az ügyben.
[11] Kifejtette, hogy álláspontja szerint a „Vas Megyei Területi Választási bizottság hibát követett el a kifogás elutasításakor. A TVB abból indul ki, hogy csak a kért kérelmek lehetnek összehasonlítható helyzetben. Ez az értelmezés azonban alapvetően hibás. Az önkormányzati médiumok függetlenségével kapcsolatos követelmény egy objektív követelményrendszer. (...) Az, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjeit jogellenesen, eltúlzott módon jelenítették meg a Sárvári televízióban egy ténykérdés, amelyet a Pk.I.25.625/2019/2 végzésében a Győri Ítélőtábla megalapozottnak talált, ezzel jóváhagyva a Vas megyei TVB határozatát. A res iudicata hatás miatt ezt a körülményt tényként kell elfogadni.”
[12] Álláspontja szerint „irreleváns az a körülmény, hogy más jelölőszervezet kért-e megjelenési lehetőséget a Sárvári Televíziótól, hiszen a megjelenés ténye, illetve azok mértéke az alapvetően jelentős.” Hozzátéte, hogy „[a] megjelenés egyenlőségének objektív volta tűnik ki a Kúria döntéseiből is.”
[13] Kifejtette továbbá, hogy „helyesen idézi fel a TVB a korábbi ügyek kapcsán hozzá eljutatott, ezáltal általa hivatalból ismert levélváltást a jelölő szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között. Eszerint az ellenzék kért megjelenési lehetőséget, amelyet a Televízió a képviselő nevének, indulási körzetének, fotójának, a jelölő szervezet nevének és logójának közlésével kívánt teljesíteni. A jelen ügy tényállásából egyértelműen megállapítható, hogy a Televízió által adott lehetőség kihasználása mellett is sérült volna a jelöltek közötti esélyegyenlőség, tekintettel arra, hogy a kormánypárti képviselőknek összesen 20 percen keresztül volt lehetőségük megjelenni.”
[14] Összegzésként előadta, hogy a „TVB hibája abban állt, hogy nem a törvény és bírói gyakorlat szerinti összehasonlítást végezték el, hanem egy olyan önkényes összehasonlítás elvégezhetetlenségét (kérelmek) állapították meg, amelynek nincs törvényi alapja. Az esélyegyenlőség megbomlása a fentiek alapján ténykérdés, objektív követelmény amely kérelemtől nem függ és amely a Fidesz-KDNP jelöltjeinek túlreprezentáltsága mellett megvalósult.”
[15] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján a TVB határozatát változtassa meg és a kifogásnak teljes egészében adjon helyt.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben alapos, az ügy érdemében alaptalan.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság az iratanyagból megállapította, hogy Beadványozó a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet ezért az ügyben való érintettsége fennáll.
[18] A Bizottság kifejtette, hogy helytállónak találja Beadványozó TVB határozatával szembeni azon érvelését, amely szerint a TVB nem teljesítette maradéktalanul a Ve. 43. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségét, mivel a rendelkezésére álló bizonyítékokat megjelölte ugyan, de azokat sem egyenként sem összességükben nem értékelte, ennek hiányában tévesen állapította meg a tényállást és helytelen következtetésre jutott a kifogás elutasításának indokolásakor.
[19] Az ügy érdemében a Bizottság rögzítette, hogy a Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A bizonyítási eljárással kapcsolatban a Bizottság kiemeli, hogy a választási jogorvoslatok sommás jellegéből fakadóan a bizonyítékok beszerzése a Ve. 208. §-a alapján lefolytatott eljárásban a kérelmező kötelezettsége, ezért a sikertelen bizonyítás következményei is őt terhelik.
[20] Beadványozó kifogásában Médiaszolgáltató tevékenységét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta, amely során Médiaszolgáltató magatartását úgy értékelte, hogy az a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelmét eredményezte azáltal, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteknek indokolatlanul több megjelenési lehetőséget biztosított. Ezt az álláspontját a Sárvár Televízió Hírek Hétkor című 2019. október 5-i adásának 9 riportjában megjelenített tartalomra alapította, amelyhez bizonyítékként a műsorszám internetes elérhetőségének linkjét csatolta.
[21] A Bizottság a műsorszám vizsgálata során értékelte a Beadványozó által megjelölt riportokat. Megállapította, hogy a Médiaszolgáltató 2019. október 5-i adásnapján sugárzott kifogásolt műsorszáma a fontosabb helyi közéleti események bemutatásán túl tartalmaz egy választási blokkot is, amelyben a szavazásra irányadó tájékoztatást követően megemlítésre kerül az is, hogy „Sárváron a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet és a Híd a jövőnkért Egyesület indít polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket az idei választáson”. Ezt követően bemutatásra kerülnek mind a két szervezet által állított jelöltek. A választási blokkot a FIDESZ és a KDNP jelölő szervezetek sárvári választási fórumáról készített részletes beszámoló zárja.
[22] A Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv sérelmének vizsgálatakor a választási bizottságnak elsőként azt kell vizsgálnia a jogorvoslati kérelemben foglalt érvelés alapján, hogy a kifogásolt tartalmak közül melyek azok, amelyek a választási kampányban értékelhetők, és melyek azok, amelyek a Ve. 142. §-ának rendelkezése alapján a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatának ellátása során végzett tevékenysége. Ezt követően az eljáró választási bizottság a kampánytevékenység körében értékelhető tartalmak összevetésével állapíthatja meg, hogy azok megjelenítése összességében megvalósítja-e a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, figyelemmel a szerkesztői szabadság érvényesülésére is.
[23] A Bizottság megállapította, hogy a kifogásolt 9 riportból, mindösszesen egy, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek sárvári választási fórumáról közétett tartalom értékelhető a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választási eljárásával összefüggő tudósításként.
[24] Kondora István polgármestereként, dr. Máhr Tivadar alpolgármesterként, Szabó Zoltán és Vinter István képviselőkként – akik a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek polgármester- és képviselőjelöltjei is egyben –, valamint Varga Mihály pénzügyminiszterként kerültek megjelenítésre a felhívott műsorszámban. Ennek alapján kijelenthető, hogy a jelen bekezdésben megjelölt híradások kapcsán nem sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti eljárási alapelv, hiszen azokban Médiaszolgáltató a helyi közösség életét érintő eseményről számolt be, amely a település életében időbeli és helyi aktualitással bírt.
[25] A Bizottság hangsúlyozza, hogy azon kettős minőség, hogy a polgármester egyben a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje, az alpolgármester és a képviselők pedig a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltjei, nem jelent automatikus összevethetőséget az egyéb jelöltek, jelölő szervezetek megjelenítésével. Ezzel kapcsolatban a Bizottság hivatkozott a Kúria Kvk.IV.38.044/2019/3. számú végzésére – ebben a Kúria visszautalt a Kvk.II.37.714/2018/2. számú döntésére is –, amely kimondta, hogy „a Kúria joggyakorlatában önmagában elégtelen hivatkozás, ha a kérelmező csak formálisan, a számbeli megjelenéssel próbálja igazolni azt, hogy a kifogásolt cikkek száma és az alpolgármester nevesítése kampánytevékenységnek minősíthető, mivel az önkormányzati munka és feladatok ellátása alpolgármesterként nem azonos a polgármesteri jelölti megjelenéssel”.
[26] A Bizottság rögzítette továbbá, hogy Beadványozó fellebbezéséhez új bizonyítékot nem csatolt. A TVB sérelmezett határozatában rögzített, Beadványozó és Médiaszolgáltató közti elektronikus levélváltása kapcsán a Bizottság a Kúriának a Kvk.V.37.683/2019/6. számú végzésére hivatkozik, amely az 1/2007. (I.18.) AB határozatban foglaltakra utal vissza. Hivatkozott határozatában az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a véleménypluralizmus fenntartása érdekében a közpénzből létrehozott és működtetett közszolgálati műsorszolgáltatók, továbbá azon kereskedelmi rádiók és televíziók esetében, amelyek véleményformáló ereje jelentőssé válik, a tájékoztató szolgáltatásaikkal szemben a kiegyensúlyozottság egyaránt követelmény [1/2007. (I.18.) AB határozat III/3.2. pont].
[27] Széles körben ismert a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Kúriának a joggyakorlata a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett médiatartalmakkal kapcsolatban. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen médiaszolgáltatók által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. A közpénzből fenntartott önkormányzati médiaszolgáltatók szerkesztési gyakorlatát egyezően az önkormányzati sajtótermékek szerkesztési gyakorlatával a választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják.
[28] Ilyen korlátozás a Ve. esélyegyenlőségi alapelve, amely azt a kötelezettséget rója Médiaszolgáltatóra, hogy amennyiben a választási eljárásban a jelöltek, jelölő szervezetek részére médiaszolgáltatásában megjelenést biztosít, úgy ennek során minden jelölttel, jelölő szervezettel szemben azonos feltételeket szabjon, mindenkit azonos elbánásban részesítsen. Csak így biztosítható az, hogy a látszata sem merül fel annak, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek mandátumért folytatott küzdelmében a helyi közhatalom valamely jelölt/jelölő szervezet mellett, illetve valamely jelölt/jelölő szervezet ellenében tűnik fel.
[29] Az esélyegyenlőség biztosítása azonban nem jelenti a szerkesztői szabadság megszűnését, illetve azt, hogy az esélyegyenlőség biztosítása jogcímén a jelölt/jelölő szervezet határozhatná meg azt, hogy Médiaszolgáltató hogyan szerkessze a műsorát. Az esélyegyenlőségi követelmény ezzel szemben azt jelenti, hogy Médiaszolgáltatónak joga van ahhoz, hogy maga határozza meg, hogy milyen feltételek mellett biztosítja a jelölteknek a megjelenés lehetőségét, amelyet azonos módon kell, hogy érvényesítsen valamennyi jelölttel szemben. Sem a kifogásban sem a fellebbezésben nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy Médiaszolgáltató Beadványozó és a FIDESZ-KDNP jelöltjeinek a Sárvári Televízióban való megjelenítése kapcsán eltérő szempontokat alkalmazott volna, illetve, hogy Beadványozó is tartott a kifogásban hivatkozott FIDESZ választási fórumhoz hasonló, a választási kampány szempontjából értékelhető rendezvényt, amelyről tudta ellenére Médiaszolgáltató nem tudósított a 2019. október 5-i híradásban.
[30] A Bizottság utalt a Győri Ítélőtábla Beadványozó által felhívott Pk.I.25.625/2019/2. számú végzésére is, amelyben Médiaszolgáltató elmarasztalása a Ve. 151. §-a alapján lefolytatott eljárásban, azaz a médiafolyamok tartalmi vizsgálata alapján történt. Jelen esetben ilyen vizsgálat lefolytatására nem volt lehetőség, mivel kizárólag egyetlen műsorszám került megjelölésre a jogorvoslati kérelemben, amely bár négy alkalommal kerül ismétlésre, ez azonban az irányadó joggyakorlat szerint a műsorszámok számát tekintve műsorfolyamként nem értékelhető. Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme pedig csak akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések]
[31] A fent kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozó kérelme nem megalapozott, hiszen jogorvoslati kérelmét a riportokban szereplő személyek megjelenítéseinek számára és feltételezett jelölti minőségére alapította, amelyek önmagukban nem alapozhatnak meg jogsérelmet, ahhoz szükséges annak érvekkel alátámasztott, megalapozott vitatása, hogy a sérelmezett megjelenések nem önkormányzati feladatellátást mutattak be, és a hivatkozott tisztségviselők azokban nem hivatali minőségükben szerepeltek.
[32] Fentiekben kifejtettek értelmében jogsértés megállapításának hiányában jogkövetkezmények (eltiltás és bírság) alkalmazására sincs mód.
[33] Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a TVB érdemben helyes döntést hozott, amelyet azonban tévesen és elégtelenül indokolt, ezért azt a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján jelen határozatban foglalat indokolással hagyja helyben.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[34] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 43. §-án, a 142. §-án, a 151. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke