A Nemzeti Választási Bizottság
440/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a H. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az Oraculum 2020 Kft. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. évi törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, és az e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást előíró alapelveket azzal, hogy az általa kiadott EZALÉNYEG Pécs elnevezésű internetes sajtótermék 2019. október 11. napján megjelent „Börtönbe kerülhet Vári Attila” című cikkében azt állította, hogy Polt Péter legfőbb ügyész eljárást kezdeményezett Vári Attilával szemben.
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Oraculum 2020. Kft.-t kötelezi, hogy az EZALÉNYEG Pécs elnevezésű internetes sajtótermékben jelen határozat rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
A kifogást a Bizottság egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 13-án 11 óra 12 perckor kifogást nyújtott be a Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), amelyet a HVB október 14-én, 8 óra 4 perckor áttétellel megküldött a Nemzeti Választási Bizottság részére.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy Vári Attilát, a Fidesz-KDNP-ÖPE közös polgármester jelöltjét érintő, börtönnel fenyegetettségét állító valótlan tényközlés jelent meg 2019. október 11-én az „EZALÉNYEG Pécs” internetes oldalon, azt állítva, hogy Polt Péter Legfőbb Ügyész eljárást kezdeményezett ellene. Ennek alátámasztására megjelölte kifogásában a nevezett weboldalon található, sérelmezett cikk linkjét.
[3] Előadta, hogy ezen állítással ellentétben a valóság az, hogy ilyen kezdeményezés nem történt, erre vonatkozóan eljárás hatóság előtt nem indult. Ennek alátámasztására kifogásában megjelölte Magyarország Ügyészsége honlapján megjelent közleményt, amely tartalmazza, hogy „valótlanul állította több sajtóorgánum, hogy a legfőbb ügyész eljárást kezdeményezett Vári Attilával szemben.”
[4] Beadványozó álláspontja szerint az „EZALÉNYEG Pécs” internetes portál megtévesztéssel, hamis hír közlésével próbálta és próbálja meg a választás napján is befolyásolni a szavazókat, valótlanság állításával befolyásolni a választás menetét, megsértve a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontját, valamint meglátása szerint ezen cselekmény kimerítette a Büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 350. § (1) bekezdésének e) pontját.
[5] Kifogásához mellékelt két darab képet, amelyek közül az első a Magyarország Ügyészsége honlapján található közleményről készített képernyőfotó, a másik pedig az „EZALÉNYEG Pécs” nevezetű internetes portálon található sérelmezett cikkről készült képernyőfotó.
[6] Mindezekre tekintettel arra kérte a választási bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, és a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján tegyen feljelentést.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás részben megalapozott.
[8] A kifogás tárgya az EZALÉNYEG Pécs internetes sajtótermékben megjelent „Börtönbe kerülhet Vári Attila” című cikk tartalma, így ennek megfelelően a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján a kifogás elbírálására a Nemzeti Választási Bizottságnak van hatásköre. A Bizottság megállapítja, hogy a HVB ezen jogszabályi rendelkezésnek megfelelően járt el, amikor a kifogást áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[9] Beadványozó a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pontjában rögzített, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek megsértésére hivatkozott az EZALÉNYEG Pécs nevezetű internetes sajtóterméken megjelent, „Börtönbe kerülhet Vári Attila” című cikk kapcsán.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a fent nevezett alapelvek vizsgálata során a következő megállapításokra jutott.
[11] A választás tisztaságának alapelvét az sérti meg, aki úgy gyakorolja jogát, hogy annak eredményeképpen közvetlenül vagy közvetve a választópolgári akarat szabad kifejezését korlátozza, különösen, ha a választókat megtéveszti.
[12] A Kúria Kvk.II.37.419/2018/2. számú végzésében a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye tekintetében visszautalt a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú eseti döntésben foglaltakra, amely szerint az az eljárási alapelv tartalmát akként határozza meg, hogy azt a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelményként azonosítja. Ez azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető [összefoglalóan elsőként: 18/2008. (III. 12.) AB határozat]. Ezért a Kúria álláspontja értelmében a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Ez mindig esetről esetre vizsgálva azonosítható.
[13] Az esélyegyenlőségi alapelv tartalma kapcsán a Bizottság utal a Kúriának a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatok tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoportja összefoglaló véleményében kifejtettekre, amely szerint a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelménye szoros összefüggésben van a pártok esélyegyenlőségének alkotmányos feltételével. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos szakirodalmi gondolatokat is felhasználva a Kúria – a Ve. 141. §-ában foglalt kampánytevékenységet értékelve – kifejtette: „A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében.”
[14] A Nemzeti Választási Bizottság rögzítette, hogy a sajtótermék impresszumában annak médiatartalom-szolgáltatójaként feltüntetett Oraculum 2020 Kft. tekintetében Beadványozó arra vonatkozóan nem szolgáltatott bizonyítékot, hogy az EZALÉNYEG Pécs című internetes sajtótermék a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermék, ennél fogva azzal kapcsolatban a Ve. alapelvei érvényesülésének vizsgálata eltérő szempontot igényel.
[15] Az alapelvek érvényesítésének a médiatartalom-szolgáltatón való számon kérhetősége kapcsán a Bizottság a Kúria Kvk.III.37.570/2019/4. számú végzésében és a 407/2019. számú határozatában kifejtett álláspontot tartja irányadónak.
[16] A fenti döntésében a legfőbb bírói fórum utalt az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatára, amelyben egyebek közt rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók (televízió, rádió) esetében – eleinte a frekvenciaszűkösségre, később egyre inkább a társadalomra, és az emberi gondolkodásra gyakorolt speciális hatásra hivatkozva – az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [összefoglalóan lásd: 165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478]. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I.18.) AB határozatban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan és tárgyilagos tájékoztatás követelményét elfogadta a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média említett sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokokká. Ennek értelmében a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Bizonyos körben kivételt jelenthetnek azonban ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként" működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt már kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények.
[17] A Kúria hivatkozott döntésében rögzítette továbbá azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozatából egyértelműen megállapítható, hogy helyi önkormányzatok kiadványai esetében azért kérhető számon a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítása választási kampányidőszakban, mert közpénzből fenntartott sajtótermékekről van szó. Az Alkotmánybíróság és a Kúria e tárgyú döntéseiből is az következik, hogy a közhatalmi szervek esetében a közpénzből való működés megdönthetetlen vélelem, míg nem közhatalmi szervek esetében a közpénzből, államinak minősülő forrásokból működés külön igazolást igényel. „A Kúria álláspontja szerint választási eljárásban egy magánszervezet magatartása államnak való betudhatóságához az érintett magatartás közpénzből (nagyrészt közpénzből), állami forrásokból való finanszírozottságát kell igazolni.”
[18] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott arra nézve, hogy a kifogás tárgyává tett sajtótermék a Kúria által megfogalmazott mértékben, tehát „nagyrészt” közpénzből működne, ennél fogva vele szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása sem kérhető számon, olyan módon, ahogyan az a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek esetében megtehető.
[19] Ezen túl az is megállapítható, hogy érdemi érvelést a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben a kifogás nem tartalmazott, így ennek és a [16]-[18] bekezdésben foglaltak alapján a Bizottság álláspontja az, hogy a kifogás ezen alapelv sérelme tekintetében nem alapos.
[20] Ezt követően a sérelmezett cikk tekintetében a Bizottság a másik két alapelv, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás kifogásban hivatkozott megsértését vizsgálta.
[21] Sérelmezett cikk 2019. október 11-én jelent meg, és a Nemzeti Választási Bizottsághoz való áttétel napján változatlan tartalommal megtalálható volt az EZALÉNYEG Pécs oldalán. A kifogásban hivatkozott, Magyarország Ügyészsége (a továbbiakban: Ügyészség) által a honlapján megjelentett közleménye szintén ezen a napon, 9 óra 40 perckor jelent meg. Az Ügyészség honlapján közzétett közlemény többek között kifejezetten nevesít egyes pécsi kötődésű internetes sajtótermékeket, amelyekben megjelent tartalmakra hivatkozva rögzíti, hogy valótlan az az állítás, hogy a legfőbb ügyész eljárást kezdeményezett Vári Attila polgármesterjelölttel szemben.
[22] A Nemzeti Választási Bizottságnak abban kellett állást foglalni, hogy helytálló-e az a beadványozói érvelés, amely szerint a „Börtönbe kerülhet Vári Attila” című cikkben valótlan tényközlésként szerepel, hogy a jelölttel szemben a legfőbb ügyész eljárást kezdeményezett. A cikkből a büntetőeljárás kezdeményezésével kapcsolatban az alábbi megállapítások emelhetők ki: „Polt Péter legfőbb ügyész is eljárást kezdeményezett Orbán pécsi embere ellen”; „hamis tanúzásért már a legfőbb ügyész is nyomoz ellene”; „Már a legfőbb ügyész is nyomozást kezdeményezett Orbán embere ellen!” A Szabadpécs pedig most arról számolt be, hogy eljárást kezdeményezett a legfőbb ügyész Vári Attila ügyében hamis tanúzás miatt.”.
[23] Annak eldöntése érdekében, hogy a hivatkozott idézetek tényállításnak vagy értékítéletnek minősülnek, a Bizottság mindenekelőtt az Alkotmánybíróság IV/1600/2019. számú, 2019. október 7-én kelt döntésében foglaltakat vette alapul. Az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésében mintegy összegezve korábbi döntéseiben foglalt álláspontját, az alábbi megállapításokat tette: „A szólás- és sajtószabadság határainak megvonásánál mindazonáltal indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások védettsége között (…). Míg vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt.” {7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [49]} Az adott közlés védelmére vonatkozó alkotmányjogi mérce meghatározásakor tehát a közügyek vitáján belül is fontos kérdés, hogy a közlés értékítéletnek vagy tényállításnak minősül-e {lásd: 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat, Indokolás [25]}.„
[24] Az Alkotmánybíróság a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatában „további alapvető alkotmányossági szempontokra mutatott rá kifejezetten annak a kérdésnek a mérlegelése körében is, hogy egy választási kampány során tett kijelentés tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e. Az Alkotmánybíróság egyfelől megerősítette, hogy az elhatárolásnak választási kampány során is alkotmányjogi jelentősége van, mivel a tényállításokra és az értékítéletekre eltérő mércék alkalmazandók {lásd 31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]; 5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]; 9/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}. Másfelől ugyanakkor az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a tényállításokra vonatkozó, a jogszerűtlenség megállapíthatósága tekintetében megengedőbb teszt alkalmazására ez esetben kifejezetten szűk körben van csak lehetőség, vagyis a tényállítás alkotmányjogi fogalmát megszorítóan kell értelmezni.” (..) „a szóban forgó kijelentés értékelése nem történhet csupán »megragadva a kijelentés direkt tartalmánál« {5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]}, hanem a mérlegelést a választási kampány felfokozott helyzetét és az ügy összes körülményét figyelembe véve, valamint arra tekintettel kell elvégezni, hogy a jelöltek egymás programját és alkalmasságát minél szabadabban kritizálhassák {31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]-[30]; 9/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}.”
[25] A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja rögzíteni azt is, hogy jelen ügy kapcsán nem arról kell döntenie, hogy azonos választókerületben induló, egymással versengő jelölteknek a választási kampányban egymás alkalmasságával kapcsolatban kifejtett véleménye tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e, hanem abban, hogy egy sajtótermékben megjelent, újságíró által írt és szerkesztett cikk egyes elemei, amely az újságíró álláspontját közvetíti az olvasók felé, tényállításnak vagy értékítéletnek minősülnek-e.
[26] Ennek kapcsán a Bizottság indokoltnak tartja figyelembe venni az Alkotmánybíróság 3100/2017. (V. 8.) AB határozatában is megerősített, a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatban rögzített azon korábbi érvelést, amely szerint „a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis közlés) vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta.”
[27] A cikkben több alkalommal is szerepel, hogy a legfőbb ügyész büntetőeljárást, illetve nyomozást kezdeményezett. Ahogyan az az Ügyészség közleményében is szerepel, az ügyben országgyűlési képviselő intézett írásbeli kérdést a Legfőbb Ügyészhez, ami tartalma szerint feljelentésként volt értékelendő. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 379. § (1) bekezdése szerint az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy az ügyben a nyomozást el kell-e rendelni, vagy a feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az ügy áttételének van-e helye. A Legfőbb Ügyészség ennek alapján a feljelentést áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak. A büntetőeljárás megindításának szabályait ezen túl a Be. 4. §-a tartalmazza. A 4. § (9) bekezdése egy esetet rögzít, amikor kifejezetten a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik a büntetőeljárás megindításáról való döntés, nevezetesen az Európai Unió más tagállamában jogerősen elbírált ügyekkel kapcsolatos eljárás vonatkozásában. Egyéb esetekben a hatásköri és illetékességi szabályok alapján eljárni jogosult ügyészség vagy nyomozóhatóság jár el és dönt a büntetőeljárás megindításáról. A büntetőeljárás főszabály szerint a nyomozással kezdődik, amelyet a Be. 31. § (1) bekezdése alapján alapvetően a nyomozó hatóság végez, a 30. § azonban kifejezetten megjelöli azokat a bűncselekményeket, amelyek tekintetében kizárólag az ügyészség végez nyomozást. Az Ügyészség közleménye egyértelműen rögzíti azt az információt, hogy sem a legfőbb ügyész, sem az ügyészség nem kezdeményezett büntetőeljárást, nem rendelt el nyomozást a jelölttel szemben.
[28] A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a büntetőeljárás megindítása és a nyomozás elrendelése jogszabály által meghatározott eljárásrendben végrehajtott eljárási cselekmények. Az eljárásrendet meghatározó szabály, jelen esetben a Be. jogszabály, ami egyben azt is jelenti, hogy hatálybalépését megelőzően az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése alapján hivatalosan kihirdették, az bárki számára megismerhető.
[29] Mindezek alapján megállapítható, hogy valamely személlyel szembeni büntetető eljárást, és nyomozás megindítását állító kijelentés, a fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján nem a szubjektív alapokon nyugvó, valóságtartalma tekintetében nem igazolható vélemény, hanem a büntetőeljárás folytatása Be. általi egzakt meghatározása miatt tényállítás, amelynek hamissága bizonyítható.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság a becsatolt bizonyítékok alapján megállapítja, hogy alapos az a beadványozói érvelés, amely szerint a kifogásban sérelmezett cikkben Vári Attila polgármesterjelölttel szemben valótlan tényállítás szerepel. Az Alkotmánybíróság idézett végzéséből pedig az is következik, hogy az internetes sajtóterméktől az újságírói foglalkozás gyakorlásának szabályaiból adódóan is az lett volna az elvárható magatartás, ha választási eljárásban szereplő jelölt alkalmasságáról úgy tudósít, hogy abban állításként rögzíti a jelölttel szembeni büntetőeljárás és nyomozás megindítását, úgy azt hiteles és pontos információkra alapítsa, annak érdekében, hogy ezek a tényállítások a valóságnak megfeleljenek. Jelen esetben megállapítható, hogy az újságírónak rendelkezésére állt a nyilvánosan kihirdetett Be. és a konkrét ügy kapcsán az Ügyészség, mint hivatalos szerv közleménye is, amely kellő információt biztosított a valóságnak megfelelő tájékoztató tevékenység végzéséhez.
[31] A Bizottság álláspontja szerint az is elvárható lett volna, hogy a sajtótermék az Ügyészség 2019. október 11-i közleményének megjelenését követően az abban foglaltakra tekintettel felülvizsgálja cikkének tartalmát és a szerkesztői szabadság keretei között úgy módosítja, hogy az már ne tartalmazzon a jelöltre vonatkozó, az Ügyészség által cáfolt valótlan tényállításokat. A csatolt bizonyítékok azonban azt támasztják alá, hogy a sérelmezett cikk, noha az Ügyészség közleménye annak interneten való közzététele folytán széles körben elérhető volt és jelenleg is az, 2019. október 11. és 2019. október 14. között változatlan tartalommal szerepelt az internetes sajtótermék oldalán, illetve ezt követően sem került módosításra. A Bizottság arra is figyelemmel volt, hogy a sérelmezett cikkben az újságíró kifejezetten hivatkozik a „Szabadpécs” nevű sajtótermékre, amellyel kapcsolatban éppen az Ügyészség közleményében szerepel az, hogy valótlanul állította, hogy a legfőbb ügyész eljárást indított a jelölttel szemben.
[32] Mindezek alapján megállapítható, hogy az Oraculum 2020 Kft. médiatartalom-szolgáltató azáltal, hogy az általa kiadott, EZALÉNYEG Pécs internetes sajtótermékben közzétett „Börtönbe kerülhet Vári Atilla” című cikkben az Ügyészség közleményét követően is valótlanul állította, hogy a legfőbb ügyész eljárást kezdeményezett a jelölttel szemben, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, így ezen jogsértések tekintetében a Bizottság a kifogásnak a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján részben helyt ad és megállapítja a jogsértést.
[33] A Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)-c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét internetes sajtótermék esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság kötelezi az Oraculum 2020. Kft.-t, hogy a kifogással érintett, általa kiadott sajtótermékében a határozat rendelkező részét – közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon – tegye közzé.
[34] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Beadványozó által kérelmezett, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontjára alapozott további jogszabálysértéstől való eltiltást, mint jogkövetkezményt nem alkalmazza, figyelemmel arra, hogy a kifogás elbírálására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követően került sor, így a szankciótól várt eredmény jelen választási eljárásában nem érvényesíthető.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjain, a 43. §-án, a 152. § (1) bekezdés a) pontján, a 208. §-án, a 218. §-án, a 220. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a Be. 4. § (9) bekezdésén, a 30. §-án, a 31. § (1) bekezdésén, a 379. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke