A Nemzeti Választási Bizottság
44/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság N. F. mentelmi ügye tárgyában – aki 2014. március 7. és 2014. április 28. között volt országgyűlési képviselőjelölt – 11 igen és 0 nem szavazattal meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Törvényszék 26.Bf.12102/2015/8. számú, –és a 26.Bf.12102/2015/10. számú indítványban is fenntartott – mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványát N. F. mentelmi jogának 2014. április 28-án bekövetkezett megszűnése folytán hatáskör hiányában elutasítja.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
I.
A Fővárosi Törvényszék 26.Bf.12102/2015/8. számú, 2016. május 31-én érkezett, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnökének címzett indítványában, mint másodfokú bíróság, N. F. vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben indítványozta a vádlott mentelmi jogának felfüggesztését. A Fővárosi Törvényszék indítványában arról tájékoztatta a Bizottság elnökét, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. szeptember 8-án kihirdetett 26.B.21.856/2015/5. számú ítéletével a vádlottat 2014. április 1-jén bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt pénzbüntetésre és járművezetéstől való eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és a védő fellebbezést jelentettek be. A másodfokú bíróság 2016. április 25-én meghallgatta a vádlottat, aki előadta, hogy a cselekmény idején országgyűlési képviselőjelölt volt. A védő 2016. április 29-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékhez a Pest Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 6/2014. (II. 28.) számú határozatát, melyben az OEVB a vádlottat 2014. február 28-án a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja képviselőjelöltjeként az országgyűlési képviselők 2014. évi választásán nyilvántartásba vette. A Fővárosi Törvényszék indítványában idézte az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 74. § (1) bekezdését és a 79. § (2) bekezdését, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 552. § (1) bekezdését és rögzítette, hogy a büntetőeljárást felfüggesztette és egyben indítványozza a vádlott mentelmi joga felfüggesztését.
A Nemzeti Választási Bizottság elnöke 2016. június 7-én kelt levelében az alábbiakról tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék illetékes tanácselnökét. Prof. Dr. Patyi András – a Nemzeti Választási Bizottság Ügyrendje 4. § (1) bekezdése alapján eljárva – levelében hivatkozva az Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdésére, az Ogytv. 73. § (1) bekezdésére és a 74. § (1) bekezdésére rögzítette, hogy „a mentelmi jog az Ogytv. 73. §-ában megállapított esetekben a képviselő büntetőjogi felelősségre vonását véglegesen kizárja, míg az Ogytv. 74. § szerinti mentesség csak a képviselői jogviszony tartama alatt korlátozza, illetve köti feltételhez a büntetőeljárás lefolytatását, viszont a képviselői jogviszony megszűnését követően a büntetőeljárás lefolytatásának – a mentelmi jogra való hivatkozással – nincs akadálya”.
A Bizottság elnöke tájékoztatást adott továbbá arról, hogy N. F. egyéni országgyűlési képviselőjelöltként való nyilvántartásba vételéről szóló OEVB döntés 2014. március 3-án jogerőssé vált, azonban nevezett a 2014. április 6-i választás eredményeként egyéni képviselői mandátumot nem nyert. N. F. továbbá képviselőjelöltként 2014. március 10-én a Nemzeti Választási Bizottság 169/2014. határozatával a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja országos pártlistáján is jogerősen nyilvántartásba vette, azonban nevezett a 2014. április 6-i választás eredményeként listás képviselői mandátumot sem nyert.
A Bizottság elnöke levelében rögzítette továbbá, hogy az Ogytv. 79. § (1)-(2) bekezdései alapján egyértelműen megállapítható, hogy mentelmi jog főszabály szerint az országgyűlési képviselőt illeti meg, míg a képviselőjelölt kizárólag jelöltségének időtartama alatt rendelkezik mentelmi joggal. Így N. F. – tekintettel egyrészt egyéni, másrészt listás képviselőjelölti jogállására – 2014. március 3. napja és 2014. április 28. napja közötti időszakban rendelkezett mentelmi joggal. Mivel N. F. a terhére rótt cselekményt 2014. április 1. napján követte el, a leírtak alapján 2014. április 28-ig illette meg az Ogytv. 74. §-ában szabályozott mentelmi jog.
Prof. Dr. Patyi András levelében kifejtette továbbá, hogy N. F. mentelmi jogának felfüggesztése vonatkozásában a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel, ugyanis nevezett mentelmi joga a 2014. évi országgyűlési képviselők választási eredményének jogerős megállapításakor megszűnt, így annak felfüggesztéséről a Bizottság hatáskör hiányában nem jogosult döntést hozni.
2016. július 4-én érkezett levelében a Fővárosi Törvényszék 26.Bf.12102/2015/10. számú indítványában arról tájékoztatta a Bizottság elnökét, hogy N. F. mentelmi jogának felfüggesztésére tett korábbi indítványát fenntartja, valamint kiegészítette azt. Ismételten hivatkozva az Ogytv. 74. § (1) bekezdésére, a 79. § (2) bekezdésére és a Be. 552. § (1) bekezdésére leírta, hogy a vádlott a vád tárgyává tett cselekményt 2014. április 1-jén követte el és a BRFK XVI. Kerületi Rendőrkapitánysága 2014. április 1-jén elrendelte a nyomozást, azaz a büntetőeljárás ekkor indult meg. A vádlott azonban sem a nyomozó hatóság, sem az elsőfokú bíróság előtt nem tett említést arról, hogy jogerősen nyilvántartásba vett országgyűlési egyéni képviselőjelölt volt, erre csak a másodfokú bíróság 2016. április 25-ei nyilvános ülésén hivatkozott. Ezek után a Fővárosi Törvényszék rögzítette levelében, hogy a vádlottat „2016. március 3. napjától 2014. április 28. napjáig illette meg mentelmi jog”, majd pedig, hogy mivel a vádlottat a büntetőeljárás megindításakor mentelmi jog illette meg, annak felfüggesztéséről dönteni szükséges, hogy a büntetőeljárás lefolytatható legyen. A Törvényszék álláspontja szerint, mivel az eljárásjogi akadály a büntetőeljárás megindulásakor fennállt, ez köti a bíróságot, még akkor is, ha az ítélet meghozatalakor a terhelt már nem áll mentelmi jog hatálya alatt. Erre tekintettel ismételten indítványozta N. F. mentelmi joga felfüggesztését.
II.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy N. F.-et az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán az OEVB 6/2014. (II. 28.) számú határozatával vette nyilvántartásba a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja képviselő-jelöltjeként. A döntés ellen 2014. március 3-án nyújtottak be fellebbezést. A Bizottság a fellebbezést elbíráló, 2014. március 4-én meghozott 159/2014. számú döntésében az OEVB határozatát helybenhagyta. A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen jogorvoslatot nem nyújtottak be, így a jelölt nyilvántartásba vételéről szóló döntés 2014. március 7-én 16.00 órakor emelkedett jogerőre.
A Nemzeti Választási Bizottság 169/2014. számú határozatával vette nyilvántartásba az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja jelölő szervezet pártlistáját, melynek 77. helyén szerepelt jelöltként N. F. A pártlista nyilvántartásba vételéről szóló döntés 2014. március 10-én jogerőre emelkedett.
Az OEVB a Pest Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben a választás eredményét 47/2014. (IV. 12.) számú határozatával állapította meg, mely 2014. április 15-én emelkedett jogerőre. Az OEVB döntése alapján nevezett nem szerzett országgyűlési egyéni képviselői mandátumot az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán.
A Nemzeti Választási Bizottság a 2014. évi országgyűlési képviselők választásának országos listás eredményét – az országgyűlési egyéni választókerületi eredmények jogerőssé válását követően – 1063/2014. számú határozatában állapította meg, mely 2014. április 28-án vált jogerőssé. Nevezett listás mandátumot sem nyert.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Bizottság elnöke által a Fővárosi Törvényszék részére megküldött, 2016. június 7-én kelt levélre, az alábbiakat rögzíti.
Az Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy az országgyűlési képviselőt mentelmi jog illeti meg.
Az Ogytv. 73. § (1) bekezdése szerint a képviselő bíróság vagy hatóság előtt - képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. Az Ogytv. 74. § (1) bekezdése alapján a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani vagy folytatni. Az Ogytv. 79. § (1) bekezdése szerint a mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg. A 79. § (2) bekezdés rögzíti, hogy a képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jog felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
A Nemzeti Választási Bizottság egyetértve a 2016. június 7-ei elnöki levélben rögzített állásponttal, megállapítja, hogy az Ogytv. 74. §-a szerinti mentesség csak a képviselői jogviszony tartama alatt korlátozza, illetve köti feltételhez a büntetőeljárás lefolytatását. Az Ogytv. 79. § (1)-(2) bekezdése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a mentelmi jog főszabály szerint az országgyűlési képviselőt illeti meg, míg a képviselőjelölt kizárólag jelöltségének időtartama alatt rendelkezik mentelmi joggal. Ebből kifolyólag N. F. – tekintettel egyéni és listás képviselőjelölti jogállására – 2014. március 7. és 2014. április 28. közötti időszakban rendelkezett mentelmi joggal
A Fővárosi Törvényszék által megküldött iratokból megállapítható, hogy N. F. a terhére rótt cselekményt, a bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségét 2014. április 1-jén követte el, így a leírtak alapján 2014. április 28-ig illette meg az Ogytv. 74. §-ában szabályozott mentelmi jog. Mindezek alapján rögzíthető, hogy 2014. március 7. és 2014. április 28. között képezte volna a mentelmi jog akadályát a büntetőeljárás lefolytatásának.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Fővárosi Törvényszék 26.Bf.12102/2015/8. számú indítványában megfogalmazott és a 26.Bf.12102/2015/10. számú indítványában is fenntartott, mentelmi jog felfüggesztésére nem rendelkezik hatáskörrel, mivel N. F. mentelmi joga a 2014. évi országgyűlési képviselők választási eredményének jogerős megállapításakor, azaz 2014. április 28-án megszűnt. Ezért a képviselői jogviszony megszűnése folytán a mentelmi jog felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság már nem jogosult döntést hozni, az okafogyottá vált.
A Bizottság hivatkozik továbbá a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 552. §
(2) bekezdésére, mely szerint, „ha az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította, az eljárást meg kell szüntetni. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás ilyen okból történő megszüntetése nem akadálya annak, hogy a személyes mentesség megszűnését követően a büntetőeljárást lefolytassák”.
A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
A határozat az Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdésén, az Ogytv.73. §-án, 74. §-án és 79. §-án alapul.
Budapest, 2016. július 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke