A Nemzeti Választási Bizottság
44/2013. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (székhely: 2000 Szentendre, Ady E. u. 1. III/14.) elnöke (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy önhibáján kívül felhalmozódott tartozása miatt egyetlen embert és családot se lehessen saját lakóingatlanából az utcára tenni, és erről az Országgyűlés mihamarabb alkosson törvényt?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2013. október 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó aspektusából is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi okok miatt nem felel meg az egyértelműség követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben szereplő „önhibáján kívül felhalmozódott tartozás” kifejezés sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felel meg. Nem egyértelmű, hogy a beadványozó mit ért „tartozás” fogalma alatt és annak mértéke sem pontosan behatárolható. A Bizottság álláspontja szerint nem meghatározható az sem, hogy a beadványozó pontosan mit ért az „utcára tenni” kifejezés alatt. A kérdésben szereplő pontatlan meghatározások miatt a kérdés a választópolgár számára nem egyértelműen és kétséget kizáróan megválaszolható, valamint a jogalkotó számára sem lenne egyértelmű, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne kötelezett.
Az Nsztv. 8. §-a szerint az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától - számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni. A Bizottság véleménye szerint a kezdeményezésben szereplő „és erről az Országgyűlés mihamarabb alkosson törvényt” tagmondat értelemzavaró, azt a téves látszatot kelti, mintha önmagában, e tagmondat nélkül a népszavazás döntése nem keletkeztetne jogalkotási kötelezettséget az Országgyűlés számára, ezáltal nem felel meg az Nsztv. 13. §-a által támasztott követelményeknek.
A Nemzeti Választási Bizottság tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezért az Nsztv. 10. § c) pontja alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
II.
A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 8. §-án, 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2013. november 26.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke