A Nemzeti Választási Bizottság
437/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Mátészalkáért Tenni akaró Emberek és Szervezetek Egyesülete (4700 Mátészalka, Kossuth utca 43., továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 70/2019. (X. 11.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat alapján elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. október 8-án 16 óra 6 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Mátészalkai Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) amiatt, hogy Mátészalka Város Önkormányzata az által kiadott sajtótermékben nem biztosított számára megjelenési lehetősége, miközben a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség jelöltjei számára igen. Hivatkozott arra, hogy 2019. szeptember 25-én levélben kereste meg Mátészalka polgármesterét, mint az önkormányzati lap felelős kiadóját és a lap főszerkesztőjét, hogy a következő lapszámban biztosítsanak Beadványozó polgármesterjelöltje és egyéni választókerületi jelöltjei számára bemutatkozási lehetőséget. Elektronikus úton küldött levelét kifogásához csatolta. Előadta, hogy a 2019. szeptember 5-i levelére választ egyik címzettől sem kapott.
[2] Mátészalka Város jegyzője a Polgármester megbízásából 2019. október 1-jén 12:40-kor küldött „megjelenési felület biztosítása önkormányzati lapban” tárgyú elektronikus levelében arról tájékoztatta Beadványozót, hogy „a politikai hirdetés közzétételére irányuló megkeresését” elektronikus úton továbbította a Mátészalka Újság tulajdonosa és felelős főszerkesztője részére. Beadványozó ezt a levelet szintén csatolta a kifogáshoz.
[3] Beadványozó kifogásában részletesen bemutatta az esélyegyenlőségre vonatkozó eljárási alapelvvel kapcsolatos joggyakorlatot. Kifogásában ismertette a Mátészalka Újság 2019. augusztus 31-i, 5. évfolyam 8. számának tartalmát, megjelölve, hogy az 1-7. oldalakon milyen tartalmú cikkek találhatók, részletezve, hogy azokban a Polgármester és az Alpolgármester milyen rendezvényeken vesz részt. Rögzíti, hogy „a jelenlegi városvezetés rendezvényről rendezvényre jár és a szereplésükről részben a televízió, részben a Mátészalkai közéleti hetilap révén folyamatos tájékoztatás történik. A választópolgárok így egyoldalúan a jelenlegi városvezetés tevékenységéről értesülnek. Ugyanakkor az alternatív jelöltek nem kapnak publicitást kérésünk ellenére sem.”
[4] Hivatkozott arra, hogy az önkormányzati munka és feladatellátás a polgármester vonatkozásában kampányidőszakban nem értelmezhető úgy, hogy ez a polgármesteri feladatellátás részét képezné, „valójában ez aktív kampány és aktív jelölti szereplés”. Ezen érvelése kapcsán felhívta a figyelmet a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. és a Kvk.I.37.416/2018/3. számú végzéseinek figyelembevételére.
[5] Kifogásában rögzítette, hogy mellékeli a „Mátészalka közéleti havilap augusztus 1-i számának 8 oldalát szkennelt formában”.
[6] Mindezek alapján kérte a HVB-t, hogy állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmét. Hivatkozott arra, hogy az általa megjelölt jogsértés folyamatosan fennálló tevékenység „jelen esetben a politikai hirdetés iránti kérelem negligálása”.
[7] A HVB elnöke a kifogást 2019. október 10-én a Ve. 213. § (1)-(2) bekezdéseire hivatkozással áttette a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).
[8] A TVB 70/2019. (X. 11.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy „Beadványozó kifogásában a Mátészalka Város Önkormányzata és közéleti lapjának 2019. augusztus 31-i 5. évfolyam 8. számának oldalain az önkormányzat jelenlegi polgármesterének, alpolgármesterének szerepvállalása nyert bemutatása miatt nyújtott be kifogást, mely a Ve. fentebb meghatározott rendelkezéseiben előírtak alapján elkésett, így érdemi vizsgálat nélkül elutasítja”.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[9] Beadványozó 2019. október 11-én fellebbezést nyújtott be a TVB határozatával szemben. Ebben kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kifogásának adjon helyt és állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét. Rögzítette, hogy a TVB helytelenül értelmezte a kifogás tartalmát, célját és indokát, ami miatt a Ve. 209. § (2) bekezdését megsértve hozta meg döntését.
[10] Előadta, hogy kifogásának tárgya nem a Mátészalka Újság 2019. augusztus 31-i keltezésű, de később terjesztett lapszáma volt, hanem az, hogy igazolt módon a következő lapszámban megjelenési lehetőséget kérelmezett. Fellebbezésében előadta, hogy a Mátészalkai Lap 2019. szeptember 30-i száma, vélelmezésének megfelelően az esélyegyenlőséget sértő módon jelent meg, „a FIDESZ jelöltekkel szembeni jelöltek teljes mellőzésével”.
[11] Megítélése szerint az az álláspont, hogy a városvezetés tevékenységének értékelése, elemzése nem minősül kampánytevékenységnek, a polgármester rendezvényeken való részvétele, amelyet az önkormányzati sajtó tudósít, nem kampánytevékenység, hanem a polgármester munkájának szerves része és a többi jelölt megjelentetése erre hivatkozással elutasításra kerül, „durva alapelvi normákat sértő eljárás”. Előadta, hogy a kifogás nem késett el, az nem az augusztusi lapszám tartalmát kifogásolta, hanem helyet kért a következő lapszámban, melyre nem került sor, ez pedig az esélyegyenlőség durva megsértése.
[12] A fellebbezéshez csatolta Mátészalka Város Önkormányzat És Közéleti Lapja V. évfolyam 9. számát, amely 2019. szeptember 30-án jelent meg.
[13] A fellebbezés felterjesztése során a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Iroda úgy nyilatkozott, hogy a TVB-hez a kifogásban jelzett, Mátészalka Újság lapszáma nem került megküldésre. Mátészalka Helyi Választási Iroda vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy Beadványozó a kifogásban írtakkal ellentétben lapszámot nem csatolt jogorvoslati kérelméhez.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben alapos, az ügy érdemében alaptalan.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. Tekintettel arra, hogy az iratanyagból egyértelműen megállapítható az, hogy Beadványozó a helyi önkormányzati képviselők választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amely Mátészalkán jelöltet állított, ezért az ügyben való érintettsége a Bizottság álláspontja szerint fennáll.
[16] A Bizottság helytállónak találta Beadványozónak a TVB határozatával szembeni azon érvelését, amely szerint tévesen állapította meg az ügy tényállását, abból helytelen jogi következtetést vont le, ezért a Ve. 209. § (2) bekezdésének sérelmére vezetett a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása.
[17] A Bizottság álláspontja szerint jelen esetben alkalmazható a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt szabály, tekintettel arra, hogy a kifogásban állított jogsérelem abban áll, hogy Beadványozó megkereste a Mátészalka Újság felelős kiadóját, Mátészalka Város Önkormányzatát képviselő Polgármestert és a lap impresszumában található e-mail címen a lap főszerkesztőjét is, azonban megkeresésére választ és a sajtótermékben megjelenési lehetőséget nem kapott. Mindezek alapján a vélelmezett folyamatos jogsértés a lap médiatartalom-szolgáltatójának, Mátészalka Város Önkormányzatának hallgatása.
[18] Ezt követően a Nemzeti Választási Bizottság érdemben vizsgálta meg a kifogást, amely alapján az alábbi megállapításokat teszi.
[19] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának tartalmát a Kúria már több határozatában értelmezte, a választási eljárásokkal kapcsolatos összefoglaló véleményében az azzal kapcsolatban az alábbi megállapításokat tette: „Mindenek előtt azt szükséges rögzíteni, hogy az Alkotmánybíróság a 3/1991. (II. 07.) AB határozatában leszögezte: Az esélyegyenlőség a választójogi törvény szempontjából azt jelenti, hogy az állam azonos feltételeket köteles biztosítani azoknak, akik el kívánnak indulni a választásokon.”
[20] A Kúria Kvk.IV.38.044/2019/3. számú végzésében fenntartva a Kvk.IV.37.359/2014/2. és a Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésben foglaltakat, az alábbiakat rögzítette a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségét érintően: „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.”
[21] A Bizottság álláspontja szerint a kifogásban jogszabálysértésként megjelölt Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének alátámasztására az alapelv fentiekben bemutatott tartalma alapján Beadványozónak azt kellett volna bizonyítania, hogy a lap Médiatartalom-szolgáltatója más jelöltnek, jelölő szervezetnek a lapban való megjelenés érdekben hozzá intézett kérelmére reagált, és biztosított számára megjelenési lehetőséget, szemben Beadványozóval. Vagyis azt, hogy a választókerületben érintett jelöltekkel és jelölő szervezetekkel szemben nem azonos magatartást tanúsított, valamelyiket kedvezőbb elbánásban részesítette a megjelenési kérelmek kapcsán, azaz pl. biztosította számára annak lehetőségét, hogy kampányüzenetét átadott médiafelületen vagy szerkesztett formában eljutassa a választópolgárokhoz, ezzel hátrányos helyzetbe hozva Beadványozót.
[22] Ezzel szemben a kifogásban kizárólag arra hoz érveket Beadványozó, hogy a Polgármester és az Alpolgármester mely cikkekben kerül említésre a 2019. augusztus 31-i, V. évfolyam 8. számában. Ezzel kapcsolatban azonban maga is rögzíti, hogy az önkormányzati feladatellátásról tudósít a lap, olyan cikket nem jelöl meg és nem csatol, amelyben pl. kifejezetten jelölti minőségében történő bemutatkozást közöl a lap, továbbá a polgármesteri/alpolgármesteri és a jelölti minőség összemosására vonatkozó érdemi érvelést is nélkülözi a kifogás. Önmagában annak vitatása, hogy választási kampányidőszakban a Polgármester, illetve az Alpolgármester ebbéli minőségükben szerepelnek az önkormányzat sajtótermékében nem eredményezi automatikusan a Ve. jelöltek, jelölő szervezetek között érvényesítendő esélyegyenlőségi alapelvének sérelmét. E körben hivatkozik a Bizottság a Ve. 142. §-ának 2019. december 28-tól hatályos rendelkezésére, amely szerint nem minősül választási kampánynak a helyi önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[23] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogásában foglalt érvelése és az annak alátámasztására csatolt levelezés nem alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvi sérelem megállapítására, e jogszabálysértés kapcsán érdemi bizonyítékot nem szolgáltatott, a Bizottság pedig a sommás eljárás sajátosságaiból adódóan és figyelemmel a Ve. 218. § (1) bekezdésében foglalt szabályra, hivatalból bizonyítási eljárást nem folytat le.
[24] A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint bizonyítottság hiányában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem állapítható meg.
[25] A Médiatartalom-szolgáltatónak az a jelen ügyben bizonyítottnak tekintett magatartása, hogy a választási kampányidőszakban a jelölő szervezet megjelenést kérő megkeresésére egyáltalán nem reagált, a Bizottság megítélése szerint felvetheti más eljárási alapelv sérelmét, azonban ilyen megállapítása iránti kérelmet a beadvány nem tartalmazott. Tekintettel arra, hogy a Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a sérelmezett határozatot és az első fokú eljárást vizsgálja, amelynek alapja a kifogás, a kérelemhez kötöttség elvéből adódóan a jogorvoslati kérelemben meg nem jelölt jogsértések vizsgálatára nincs mód.
[26] Mindezek alapján a Bizottság a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kifogást érdemi vizsgálatot követően, a Ve. 220. § alapján elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[27] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 43. §-án, a 141. §-án, a 151. §-án, a 209. § (2) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke