A Nemzeti Választási Bizottság
435/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a M. I. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott jogorvoslati kérelem tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A jogorvoslati kérelem tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 11-én 15 óra 33 perckor elektronikus úton „kifogás” elnevezésű jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács (a továbbiakban: Egyesület) jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételével szemben a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 2. § 14. pontjában foglalt feltétel, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/D. § (2) bekezdése, valamint a 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9. § (1) bekezdés i) pontja alapján.
[2] Beadványában kifejtette, hogy „[a] görög nemzetiségi választásokon jelölőszervezetként résztvevő "Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács" (…) egyesület nem teljesíti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 14. pontjában foglalt feltételeket. Nevezett szervezett alapszabályában rögzített céljai között nem szerepel a görög nemzetiség képviselete és ilyen irányú tevékenységet nem folytatott. Jelölőszervezetként történő befogadása a fent említett törvényt sérti.”
[3] Álláspontja szerint „[a] fent nevezett nemzetiségi jelölő szervezet képviselője hamisan nyilatkozott arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek. A feltételek fennállását az illetékes választási bizottság nem ellenőrizte vagy azokat általunk ismeretlen okból igazoltnak találta.”
[4] Mivel megítélése szerint a „törvénysértő állapot a jelölőszervezet nyilvántartásba vétele óta és jelenleg is folyamatosan fennáll”, kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy „a törvényi előfeltételeket teljesítő többi nemzetiségi érdekképviseleti szervezet tisztességes eljáráshoz való joga és különösen a nemzetiségi választások tisztasága érdekében” a törvénysértő állapotot szüntesse meg és az Egyesületet törölje a jelölő szervezetek nyilvántartásból.
[5] Bizonyítékként csatolta az Egyesület 1998. évi Módosított Alapszabályát, az Egyesület (egységes szerkezetbe foglalt) 2018. évi Alapszabályát és az Egyesületnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában fennálló adatait tartalmazó kivonatát.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A beadvány érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság elöljáróban rögzíti, hogy Beadványozó kifogásnak nevezett jogorvoslati kérelme szövegszerűen is tartalmazza, hogy az az Egyesület nyilvántartásba vételét sérelmezi.
[8] A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a Ve. 3. § 3. pont d) alpontja szerint a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet lehet. A nemzetiségi szervezet fogalmát a Nektv. 2. § 14. pontja határozza meg.
[9] A Ve. 307/D. § szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a jelölő szervezet nyilvántartásba vételre a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság jogosult, attól függően, hogy a jelölő szervezetet mely választási szervnél jelentették be. A nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a Nektv.-ben támasztott követelményeknek. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi a nemzetiségi szervezet alapszabályát.
[10] A nemzetiségi szervezet a Ve. 307/D. § (2) bekezdésében foglalt jognyilatkozatot – a Nektv.-nek való megfelelést – a Vhr. 8. melléklete szerinti, a szervezet bejelentésére szolgáló P4 jelű formanyomtatvány (11) pontjában teszi meg.
[11] A Bizottság előtt ismert, hogy az Egyesületet mint jelölő szervezetet 2019. augusztus 27-én jelentették be a Fővárosi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: FVB) a görög nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. október 13. napjára kitűzött választásán. Az FVB a szervezetet a 84/2019. (VIII. 28.) számú határozatával 2019. augusztus 28-án nyilvántartásba vette. A Nektv. 2. § 14. pontjában foglalt megfelelést, ahogyan azt a Ve. 307/D. § (2) bekezdése szövegszerűen is tartalmazza, az FVB a jelölő szervezet nyilvántartásba vétele tárgyában folytatott eljárásában ellenőrizte. Az FVB úgy ítélte meg, hogy az Egyesület megfelel a Beadványozó által felhívott, Nektv. 2. § 14. pontjában foglalt követelménynek, ezért azt a Ve. 132. §-a alapján nyilvántartásba vette.
[12] Mivel a nyilvántartásba vételről a Ve. 132. § alapján az FVB első fokú érdemi határozattal döntött. Megállapítható, hogy Beadványozó által benyújtott jogorvoslati kérelem tárgya és tartalma alapján az FVB első fokú eljárás keretében hozott határozatával szembeni jogorvoslati kérelem, azaz a Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti fellebbezés és nem kifogás.
[13] A Ve. jogorvoslati rendszerében a kifogás a jogorvoslati rendszer alapeljárása, az alapján hozza meg a választási bizottság az első fokú határozatát. Az első fokon meghozott bizottsági határozattal szembeni jogorvoslati eszköz a fellebbezés, ezt a Ve. 221. § (1) bekezdése szövegszerűen is rögzíti. A két jogorvoslati eszköz között nincs átjárás, illetve nem egymást helyettesítő eszközök. Abban az esetben, ha már született első fokon döntés, azzal szembeni jogorvoslati eszköz a fellebbezés lehet. Ez alól kivételt a Nemzeti Választási Bizottság határozatai jelentenek, amelyekkel szembeni jogorvoslati eszköz a bírósági felülvizsgálati kérelem. A másodfokú eljárás tekintetében a Ve. szigorú szabályokat állapít meg. Az esetek döntő többségében a jogorvoslat benyújtásának jogvesztő határideje a sérelmezett határozat meghozatalától számított harmadik nap 16.00 óra – kivételt jelent a Ve. 240.§-a szerinti határozat – a Ve. 10. § (1) és (3) bekezdései, valamint a 224. § (2) bekezdése alapján.
[14] A területi választási bizottság elsőfokú határozata ellen a Ve. 221. §-a alapján az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthatott volna be a határozat meghozatalától számított három napon belül. Az FVB elsőfokú határozata elleni fellebbezés elbírálására a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eljárásában a Ve. 330. § (3) bekezdés c) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezik hatáskörrel. A Ve. 10. § (1) és (3) bekezdései, valamint a 224. § (2) bekezdése alapján a fellebbezés akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a támadott határozat meghozatalától számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezik az azt hozó területi választási bizottsághoz, vagy a fellebbezés elbírálására jogosult Nemzeti Választási Bizottságoz. Mindez a 84/2019. (VIII. 28.) határozat esetében azt jelenti, hogy az azzal szembeni fellebbezés előterjesztésére 2019. augusztus 31-én 16.00 óráig lett volna lehetőség. Mivel az Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételével összefüggésben előterjeszthető fellebbezés benyújtásának jogvesztő határideje már letelt, ezért a Bizottság jelen eljárásban az Egyesület jelölő szervezeti minőségét nem vizsgálhatta.
[15] A Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett.
[16] Mindezek alapján a Bizottság a jogorvoslati kérelmet, amely tárgyát és tartalmát tekintve az FVB 84/2019. (VIII. 28.) számú határozata elleni fellebbezés, elkésettség okán a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[17] A Bizottság a fentieken túl indokoltnak tartja ismételten megerősíti a 423/2019. számú határozatában foglalt azon jogi álláspontját, amely szerint a választási bizottságok döntéseivel szemben – mivel azok ellen a Ve. jogvesztő jellegű jogorvoslati határidőt állapít meg – nincs helye folyamatos jogsértésre való hivatkozásnak. Beadványozó ezzel ellentétes érvelése a Ve. tételes szabályába, nevezetesen a 10. § (1) és (3) bekezdéseibe, a 221. § (1) bekezdésébe és a 224. § (2) bekezdésébe ütközik.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 10. §-án, a 132. §-án, a 221. §-án, a 224. § (2) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés b) pontján, a 308. §-án, a 330. § (3) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke