A Nemzeti Választási Bizottság
430/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Híd a jövőnkért Egyesület (9600 Sárvár, Bocskai u. 50., a továbbiakban: Beadványozó1) jelölő szervezet és a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fsz. I-1., a továbbiakban: Beadványozó2) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezések tárgyában – 8 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt által a Vas Megyei Területi Választási Bizottság 43/2019. (X. 07.) számú határozata elleni fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság a Híd a jövőnkért Egyesület fellebbezése alapján a Vas Megyei Területi Választási Bizottság 43/2019. (X. 07.) számú határozatát megváltoztatja, és a kifogásokat elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó1 és Beadványozó2 2019. október 4-én 14:28-kor és 14:58-kor elektronikus levélben azonos tartalommal kifogást nyújtottak be a Sárvári Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a Sárvári Média Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) tevékenységével szemben. A HVB elnöke a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 151. § (1) bekezdésére hivatkozással a HVB hatáskörének hiányát állapította meg és a kifogásokat áttette a Vas Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).
[2] Beadványozó1 és Beadványozó2 kifogásában előadta, hogy Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy a Sárvári Hírlapban nem biztosított Beadványozó1 számára az általa megfogalmazottak szerinti megjelenési lehetőséget, amely arra vonatkozott, hogy írásait változtatás és kommentár nélküli közölje Médiaszolgáltató. Beadványozók kifogása szerint Médiaszolgáltató elzárkózott Beadványozó1 kérésének teljesítésétől és kizárólag Beadványozó1 logóját, jelöltjeinek nevét és bemutatkozó szövegét kívánja megjeleníteni. Ennek alátámasztására egy 2019. október 3-án 23:03-kor Médiaszolgáltatónak címzett elektronikus levelet csatoltak és egy a Médiaszolgáltató ügyvezető által írt, „Jelölő szervezetek anyagának kérése” tárgyú, Beadványozó1 meghatalmazottja részére küldött levelet.
[3] Mindkét kifogás az ügy előzményeként hivatkozott a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.625/2019/2. számú végzésére, amelyben a bíróság helybenhagyta a TVB korábbi döntéseit. Az Ítélőtábla döntésében rögzítette, hogy kifogások alapjául megjelölt magatartással Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét, mert nem biztosított lehetőséget arra, hogy valamennyi jelölőszervezet és jelölt azonos feltételek mellett juttathassa el választási üzeneteit a választókhoz. Az Ítélőtábla végzése tartalmazta, hogy megbomlott az esélyegyenlőség azzal, hogy bizonyos jelölőszervezetek más jelölőszervezetekhez és jelöltekhez képest a jogorvoslati kérelmekben hivatkozott műsorszámokban indok nélkül kerültek privilegizálására.
[4] Beadványozó1 és Beadványozó2 szerint Médiaszolgáltató által Beadványozó1 részére felajánlott megjelenési lehetőség nem elegendő az Ítélőtábla által megállapított jogsértés ellensúlyozására, így Médiaszolgáltató ismételten megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet. Idézte a Kúriának az esélyegyenlőségi alapelv értelmezése tárgyában hozott több végzését, így a Kvk.I.37.394/201462., a Kvk.III.37.359/2014/2., a Kvk.IV.37.360/2014/2., valamint a Kvk.III.37.2366201864. számú végzéseket. Mindezek alapján kértek, hogy a HVB adjon helyt kifogásaiknak, állapítsa meg a jogsértést, tiltsa el Médiaszolgáltatót a további jogsértéstől és szabjon ki bírságot is.
[5] A TVB a kifogásokat egy eljárásban vizsgálta és azokat a 43/2019. (X. 07.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában előadta, hogy Beadványozók a jogszabálysértés bizonyítékait nem jelölték meg, így nem lehetett megállapítani, hogy Médiaszolgáltató milyen magatartásával követte el a vélelmezett jogszabálysértést, ezen túl annak időpontja sem állapítható meg. A TVB határozatában „elvi állásfoglalásként” jegyezte meg, hogy „az esélyegyenlőség biztosítása nem jelenti azt, hogy bármely jelölt vagy jelölő szervezet a szerkesztő helyébe lépve korlátozás nélkül maga határozza meg a műsorszámot vagy a médiatartalmat”.
II.
[A fellebbezések tartalma]
[6] Beadványozó1 és Beadványozó2 is 2019. október 9-én elektronikus úton azonos tartalmú fellebbezéseket nyújtottak be a TVB határozatával szemben.
[7] Ebben előadták, hogy a TVB nem teljesítette a Ve. 43. § (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségét, amikor az önkormányzati fenntartású Médiaszolgáltató által megvalósított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsértésről döntött.
[8] Érintettségük igazolásaként mindketten arra hivatkoztak, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vették őket, továbbá, hogy az alapügy kifogásának benyújtói.
[9] Előadták, hogy a TVB határozatában foglaltakkal szemben kifogásaikban szerepelt, hogy a jogsértést Médiaszolgáltató azzal valósította meg, hogy Beadványozó1 logóját, jelöltjeinek nevét és bemutatkozó szövegét kívánta megjelentetni. Idézték a Kúria Kvk.IV.37.555/2019/2. számú határozatát, amelyből arra a követeztetésre jutottak, hogy levél tartalmával szemben is előterjeszthető kifogás.
[10] Új bizonyítékként csatolták Médiaszolgáltató korábbi levelét, amely tartalmazza, hogy pontosan milyen felületen biztosítanak megjelenési felületet a jelöltek számára.
[11] Hivatkoztak továbbá a Sárvári Televízió 2019. október 5-i adására. Ezzel összefüggésben rögzítették, hogy míg a fellebbezéshez csatolt új bizonyíték alapján Beadványozó1 jelöltjei számára mindössze annyi megjelenést kívántak biztosítani, hogy a nevüket, indulási körzetüket, fotójukat, valamint a jelölő szervezetet megjelenítik, addig a Fidesz-KDNP jelöltjei számára jóval több megjelenést biztosított Médiaszolgáltató. Fellebbezésük tartalmazta a Sárvári Televízió 2019. október 5-i adásmenetét az alábbiak szerint:
„3:44 - 5:12 Megemlékezés az aradi vértanúkra, beszédet mond és koszorúz Kondora István polgármester
6:27 - 6:49 Kondora István polgármester köszöntője a Taravis Kft korszerűsítése alkalmából szervezett átadó ünnepségen
10:58 - 13:16 Varga Mihály ünnepi beszéde a Taravis Kft korszerűsítése alkalmából
14:03 - 14:38 Kondora István polgármester beszéde a felújított Gondozási és a Gyermekjóléti Központ átadásán
20:01 - 22:51 Kondora István polgármester és Varga Károly megszólalása a Sári városrészt belvárossal összekötő kerékpárút átadásán
25:27 - 29:31 Szabó Zoltán és dr. Máhr Tivadar megszólalása a kertvárost érintő fejlesztések kapcsán
31:08 - 31:42 Dr Szabó Zoltán és Vinter István megszólalása a jövő évi költségvetés járdafelújításra fordított összege kapcsán
32:09 - 36:27 Kondora István megtekinti a Szent László kórház felújítását
42:16 - 45:34 Beszámoló a Fidesz választási fórumáról, beszédet mond illetve nyilatkozik: Kósa Lajos, dr. Máhr Tivadar, Kondora István, Ágh Péter”
[12] Beadványozók álláspontja szerint bizonyították, hogy Médiaszolgáltató által Beadványozó1 részére biztosított megjelenítési lehetőség nincs arányban a többi jelölt megjelenítésével és ennek az aránynak a megváltoztatására az Ítélőtábla döntését követően sem hajlandó.
[13] Hangsúlyozták, hogy a TVB határozatában hibás jogi álláspontra helyezkedett, Médiaszolgáltató kifogásokban is rögzített jogsértése abban áll, „hogy egyrészt továbbra sem biztosítja a kiegyensúlyozott közlés lehetőségét, valamint nem ad oly módon hírt az ellenzéki jelöltekről, hogy az reparálja a korábbi jogsérelmet. Ez utóbbi hiányában pedig a Ve. 2. § c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelv nem biztosítható”.
[14] Beadványozók rögzítették, hogy a kifogásaikban foglaltakat teljes egészében fenntartják. Kérték, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján változtassa meg és a kifogásaiknak teljes egészében adjon helyt.
III.
[A fellebbezések egyesítése]
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 230/A. §-a alapján a tartalmában azonos fellebbezéseket egy eljárásban bírálta el.
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] Beadványozó2 fellebbezését a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[17] Beadványozó1 fellebbezése az eljárásjogi kérdésben megalapozott, az ügy érdemében alaptalan.
[18] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. Jelen esetben Beadványozó2 érintettségét arra alapozta, hogy a sérelmezett határozatot megalapozó kifogások egyikének benyújtója, illetve azzal, hogy jelölő szervezet.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy 2018-ban módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.
[20] Az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán a választási eljárásokban már több esetben vizsgálta jelölő szervezetek fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a Nemzeti Választási Bizottság 54/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte. Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában a Kúria megállapította „[a]z azonos választókerületben tevékenykedő jelölőszervezetek esetében kimutatható, hogy egy másik jelölő szervezet oldaláról állított jogsérelem közvetlenül kihathat saját jogaikra és kötelezettségeikre. A jelen tényállásra leszűkítve pedig az állapítható meg, hogy az adott választókerületben jelöltet állító jelölőszervezet érintett az ott folyó kampánytevékenységben.”
[21] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásokban Sárvár település helyhatósági választásaihoz kapcsolódó jogsérelmekre hivatkoztak a Beadványozók. A jelöltek és jelölő szervezetek nyilvántartásának adatai alapján Sárvár településen Beadványozó1, valamint a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek állítottak jelöltet, illetve kompenzációs listát.
[22] A Bizottság álláspontja szerint, mivel Beadványozó2 a választókerületben nem állított jelöltet, Médiaszolgáltató tevékenysége számára közvetlenül nem okozott érdeksérelmet, ilyenre nem is hivatkozott, így nyilvántartásba vett jelölő szervezeti minősége annak ellenére sem alapozza meg érintettségét, hogy az azonos tartalmú kifogások egyikének benyújtója volt.
[23] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozó2 nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezését a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[24] Beadványozó1 fellebbezése alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogások a TVB álláspontjával szemben érdemben vizsgálhatók voltak.
[25] Beadványozók kifogásukban Médiaszolgáltató tevékenységét úgy értékelték, hogy az sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget. Ezt az álláspontjukat azonban Médiaszolgáltató Beadványozó1-el folytatott kommunikációjára, és nem annak műsorszolgáltatására vagy sajtótermékére alapították. Megítélésük szerint a korábbi jogsértés ismételt megállapítását megalapozza az a tény, hogy Médiaszolgáltató az őt elmarasztaló bírósági döntést követően nem fogadta el azokat a megjelentetési feltételeket, amelyeket Beadványozó1 igényelt megkeresésében, hanem azokra érdemben nem reagálva más tartalmú megjelenési lehetőséget kínált, nevesítve azt, hogy megjeleníti Beadványozó1 logóját, jelöltjeinek nevét és bemutatkozó szövegét.
[26] Az ügy érdemében a Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[27] A bizonyítási eljárással kapcsolatban a Bizottság kiemeli, hogy a választási jogorvoslatok sommás jellegéből fakadóan a bizonyítékok beszerzése a Ve. 208. §-a alapján lefolytatott eljárásban a kérelmező kötelezettsége, ezért a sikertelen bizonyítás következményei is őt terhelik.
[28] Jelen ügyben a Bizottság megítélése szerint Beadványozó1-nek nem volt elégséges azt bizonyítania, hogy megkeresése alapján nem adott Médiaszolgáltató lehetőséget a kért feltételekkel való megjelenésre, hanem azt is bizonyítania kellett volna, hogy más jelölő szervezet kért ilyen lehetőséget, és azt Médiaszolgáltató teljesítette is.
[29] A Győri Ítélőtábla Beadványozó1 által felhívott Pk.I.25.625/2019/2. számú végzésében Médiaszolgáltató elmarasztalása a Ve. 151. §-a alapján lefolytatott eljárásban, azaz a médiafolyamok tartalmi vizsgálata alapján történt. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség helyreállítása ezért nem csak Beadványozó1 kérelmének teljesítésével történhet, hanem olyan tartalmak közzétételével, amelyek Médiaszolgáltató szerkesztésében – és nem kvázi politikai hirdetésként, átadott felületen – jelennek meg, és bemutatják a jelölő szervezet jelöltjeit, programját úgy, hogy annak álláspontja hitelesen jelenik meg.
[30] A Bizottság megítélése szerint hasonló álláspontot képvisel a Kúria összehasonlítható tényállásban hozott Kvk.VI.38.048/2019/5. számú határozata is, amelyben kimondta, „a kérelmező kötelezettsége annak pontos megjelölése, hogy a Médiaszolgáltató a közlemények közzétételének megtagadásával miként sértette meg a terhére a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban írt alapelveket. Külön kiemelendő, hogy az esélyegyenlőségi alapelv megsértésének igazolásához szükséges annak pontos kimutatása, hogy az adott választási kampányidőszak alatt a kérelmezőhöz képest más jelölő szervezetek közleményeit a Médiaszolgáltató annak ellenére közölte az OS szolgáltatás keretében, hogy azok közlését tartalmuk szerint szintén meg kellett volna tagadni a Szabályzat 14. pontjában foglalt valamely okból”.
[31] Összegezve tehát, a kifogásban és a fellebbezésben bizonyítékként megjelölt média megjelenések jelen ügyben vizsgált kifogások alátámasztására nem alkalmasak (esetlegesen önálló jogorvoslati kérelem alapját képezhetik), hiszen nem teremtik meg az összehasonlítási alapot ahhoz, hogy vizsgálható legyen, más jelölő szervezet Médiaszolgáltatótól kért-e hasonló feltételekkel megjelenési lehetőséget, és hogy a kérést Médiaszolgáltató megtagadta vagy teljesítette-e. Mindezek alapján a kifogások érdemi vizsgálat folytán való elutasításának van helye a Ve. 220. §-a alapján.
[32] A leírtakra figyelemmel a Bizottság Beadványozó1 fellebbezése nyomán a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 43. §-án, a 151. §-án, 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 220. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 225. §-án, a 230/A. §-án, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a 301. §-án és a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 9.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke