A Nemzeti Választási Bizottság
427/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Serkisian Szeván Simon (a továbbiakban: Beadványozó) nemzetiségi szószóló által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 8-án 14 óra 41 perckor személyesen kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az Örmény Kulturális és Információs Központ Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétele és az örmény nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. október 13-án megtartandó általános választásán való részvételével szemben.
[2] Beadványában előadta, sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése, 134. §-a, 307/L. §-a., továbbá sérültek a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. §-ában szabályozott alapelvei.
[3] A jogsérelmet álláspontja szerint az eredményezi, hogy párhuzamosan működik az Örmény Kulturális Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Intézmény) mint az Országos Örmény Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) által alapított intézmény, és az Örmény Kulturális és Információs Központ Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). Mindkét szervezet rövidített neve Örmény Kulturális Központ, és vezetőjük ugyanaz a személy. Ezen felül szó szerinti pontossággal megegyezik mindkét szervezet célja, alaptevékenysége.
[4] Megítélése szerint az Önkormányzat intézménye „nyeri meg a választásokat az egyesület számára a megtévesztett választókon keresztül”. Az esélyegyenlőséget véleménye szerint a Nemzeti Választási Bizottság számolná fel, ha lehetővé tenné, hogy az Egyesület jelöltjeire a megtévesztett választók szavazzanak. A megtévesztést alátámasztja többek között, hogy az Egyesület címeként megadott ingatlanon sehol nem szerepel az Egyesület neve, azonban az Intézmény neve és logója igen.
[5] Ugyanakkor erről a címről kerülnek kiküldésre az Egyesület propaganda anyagai, amely az Örmény Kulturális Központ jelöltjeinek támogatására buzdítanak, azt a látszatot keltve, hogy az Intézmény jelöltjeit támogatják, miközben sehol nem esik szó az Egyesületről.
[6] Előadja továbbá, a nyilvántartásba vétel úgy történt a Nemzeti Választási Bizottság részéről, hogy a bírósági nyilvántartás nem volt hiteles. Az egyesületek bejegyzésének alapja a székhellyel való rendelkezés, amelyhez tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat szükséges. A nyilvántartásban az Egyesület székhelyeként megadott ingatlanra ilyen hozzájárulást a tulajdonos Belváros-Lipótváros Önkormányzata nem adott. A rendezetlen státusz miatt az Egyesület nem kaphatott volna jogot a választási eljárásban való részvételre megítélése szerint. Megjegyzi továbbá, a Nemzeti Választási Bizottság által jóváhagyott szavazólapon az Egyesület neve három módon is szerepel, azonban azon csak a hivatalos név vagy a rövid név kaphatott volna helyet.
[7] Kéri ezek alapján a jelölő szervezet törlését, beadványához bizonyítékként pedig csatolja az Egyesület alapító okiratát, nyilvántartási kivonatát, a személyi egyezést igazoló megbízási szerződést és a megtévesztő névhasználatot alátámasztó okiratokat.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A beadvány érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[9] A Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 208. §-a alapján „kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be”.
[10] Beadványozó jogorvoslati kérelme azonban tartalmilag nem jogszabálysértés miatti kifogás, hanem a Nemzeti Választási Bizottság jogsértőnek vélt döntéseinek megváltoztatására irányuló felülvizsgálati kérelem.
[11] A fentieknek megfelelően Beadványozó sérelmezi az Egyesület nyilvántartásba vételét (247/2019. NVB határozat), és szavazólapon való feltüntetését (385/2019. NVB határozat).
[12] Az idézett határozatok ellen a Ve. 222. §-a alapján az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthatott volna be a határozat meghozatalát követő három napig a nyilvántartásba vételről szóló döntés esetében (2019. augusztus 19-én 16.00 óráig) és a határozat meghozatalát követő napon a szavazólap adattartalmának jóváhagyása ellen (2019. szeptember 20-án 16.00 óráig).
[13] A fentiek értelmében saját döntéseinek felülvizsgálatára a Nemzeti Választási Bizottságnak nincs hatásköre.
[14] A Bizottságnak szintén nincs hatásköre a beadványban megjelölt névhasználati azonosságok megítélésére. A nyilvántartásba vételi kérelemről döntő választási bizottságnak nincs mérlegelési joga a szervezet nyilvántartásba vételével kapcsolatban, amennyiben a P4 nyomtatványon feltüntetett adatok egyezést mutatnak a közhiteles nyilvántartás adataival és a szervezet, illetve annak bejelentése megfelel a Ve. 3. § 3. pont c) alpontjában és a 119. §-ában írtaknak. Ebben az esetben a szervezetet nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a közhiteles bírósági nyilvántartás szerinti hivatalos névvel, illetve rövid névvel. Jelen esetben ez az Örmény Kulturális Központ elnevezés. A Kúria a fentiekhez hasonló érvelést rögzített a jelen tényálláshoz nagymértékben hasonló ügyben a Kvk.II.37.145/2014/2. számú végzésében.
[15] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Cnytv.) 35. § (2) bekezdése rendelkezik a névkizárólagosságról, amely szerint a szervezetet nyilvántartásba vevő bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. Mindez szintén azt támasztja alá, hogy a fellebbezésben hivatkozott névhasonlóság vizsgálata a továbbiakban nem tartozik a választási szervek feladatkörébe.
[16] Hasonlóan nem a választási szervek hatáskörébe, hanem a törvényességi felügyelet alá tartozik annak vizsgálata, hogy az Egyesület rendelkezik-e a székhelyeként nyilvántartásban megjelölt ingatlan használatára megfelelő tulajdonosi hozzájárulással.
[17] A Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. Mindezek alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 208. §-án, 215. § d) pontján, 222. §-án, 224. §-án és 308. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 9.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke