427/2009. OVB határozat - Gyurka Tibor a Nép Oldali Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Gyurka Tibor a Nép Oldali Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

 

 

 

I.

 

A beadványozó 2009. október 8-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

 

 

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a alapján az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.

 

A testület álláspontja szerint a kezdeményezésben tartott eredményes népszavazás a jogalkotót, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 13. § (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való joggal ellentétes tartalmú jogszabály megalkotására kötelezné. A tulajdonhoz való jog alapvető eleme a tulajdonnal való rendelkezés joga. A rendelkezési jog magában foglalja a dolog tulajdonjogának másra való átruházását. Az árverés a hatályos jogszabályok értelmében egy tulajdonszerzési mód.

A népszavazásra feltenni kívánt kérdés a tulajdonhoz való jogot, mint alkotmányos jogot korlátozza, hiszen az abban tartott eredményes népszavazás esetén senkinek, így magának a tulajdonosnak sem lenne joga ahhoz, hogy ingatlana tekintetében rendelkezési jogát gyakorolja. Mindezek alapján a kérdés az Alkotmány burkolt módosítására irányul. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben (Alkotmány 24. § (3) bekezdés) történhet; az alaptörvény módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok].

 

Az Országos Választási Bizottság továbbá megállapítja, hogy a kezdeményezés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak sem felel meg, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.

A kezdeményezésben szereplő „lakóingatlannal rendelkezik” kifejezés számos értelmezési lehetőséget vet fel. Nem egyértelmű, hogy ez alatt a kezdeményező a lakóingatlan tulajdonjogát érti-e, vagy akkor is „rendelkezik-e” valaki egy ingatlan fölött, ha azt bérli vagy a fölött haszonélvezeti joggal bír, illetve nem derül ki, hogy a közös tulajdon esetén a kezdeményezés szerint valamennyi tulajdonos társ „egy lakóingatlannal rendelkező” állampolgár-e.

 

Az Országos Választási Bizottság a fent leírtak alapján hivatkozva az Nsztv. 10. § b) és c) pontjaiban foglaltakra megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

 

II.

 

A határozat az Alkotmány 13. § (1) bekezdésén, a 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) és c) pontjain, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.