426/2018. NVB határozat - a K. P. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
426/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a K. P. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 46/2018. (III. 7.) számú határozatát megváltoztatja, és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 16-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

1. Beadványozó 2018. március 7. napján 18 óra 18 perckor az OEVB-nek címzett kifogást nyújtott be elektronikus levélben. Beadványozó kifogását a „Városkép” elnevezésű, nem országosan terjesztett sajtótermék 1. lapszám, farsangi 1. különszám, valamint 3. lapszám vonatkozásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 146. § a) pontja szerinti politikai reklámnak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „a jelöltek közötti esélyegyenlőséget biztosító” alapelvet sértő módon történő közzététele miatt terjesztette elő.
2. Kifogásában előadta, hogy a Városgazda Nonprofit Zrt. által kiadott Városkép elnevezésű önkormányzati lapban a FIDESZ és KDNP Budapest 15. számú választókerületében induló jelöltje, Kucsák László több alkalommal is megjelent. Állítása szerint a 2018. január 23-i 1. lapszámban összesen hat, a 2018. január 31-i farsangi különszámban szintén hat, a 2018. február 20-i 3. lapszámban pedig összesen 9 helyen jelenik meg a képviselőjelölt neve, vagy a róla készült fénykép. Kifogása alátámasztására a sérelmezett lapszámok elektronikus elérhetőségét csatolta. Az általa előadottakra kérte, hogy az OEVB kifogásának adjon helyt, állapítsa meg a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértés tényét, valamint b) pontja alapján tiltsa el a jogsértőt további jogszabálysértéstől, azaz a Városkép elnevezésű, időszakosan megjelenő sajtótermék internetes elérhetetlenné tételét.
3. Az OEVB a Ve. 120. §-ban rögzített jogkörében eljárva, Beadványozó kifogását elutasította. A határozatban foglalt szerint a jogorvoslati kérelemben megjelölt 2018. január 23-i és január 31-i lapszámokat, valamint azok világhálón közzétételét érdemben nem vizsgálta, mivel azok a Ve. 139. § alapján a kampányidőszakot megelőzően kerültek közzétételre. Az eljáró bizottság a 2018. február 20-i megjelenésű lapszám (a továbbiakban: 3. lapszám) tekintetében a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú eseti döntése (a továbbiakban: Kúriai döntés) alapján járt el.
4. Az OEVB a 3. lapszámot részletesen áttanulmányozta, amelyből az az álláspont tükröződött ki, miszerint az általános olvasóban, választóban az újság átlapozását követően nem alakulhat ki az a meggyőződés, hogy az önkormányzati sajtótermék az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett „foglal állást”, hiszen Kucsák László személye „nem jelölti”, hanem betöltött országgyűlési képviselői tisztsége kapcsán kerül legfeljebb említésre. Ennek tekintetében megállapította, hogy sem aránytalan, sem túlzott mértékű megjelenítés, vagy népszerűsítés nem történt a vizsgált lapszámban, ezért a Ve. alapelvi sérelme nem állhat fent.
5. Az eljáró bizottság továbbá megjegyezte, hogy a Kúriai döntésben foglalt tényálláshoz képest nagyságrendileg kevesebb képi és szöveges megjelenés található a kifogásban megjelölt 3. lapszámban, mivel hatvanegy cikk közül mindösszesen hat cikkben szerepel említés a képviselőjelöltre vonatkozóan, továbbá pusztán egy szalagcím és kettő fényképfelvétel kapcsolható még hozzá.

 

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó 2018. március 10-én 10 óra 24 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 46/2018. (III. 7.) számú határozatával szemben. Előadása szerint határozat törvénysértő, mert az hibásan értelmezte a Kúriai döntésben foglaltakat, valamint hibásan hagyta figyelmen kívül a Városkép 2018. január 23-i és január 31-i számait.
2. Álláspontja szerint a Kúriai döntés [26] bekezdése rámutat arra, hogy önmagában az a tény, hogy a jelöltet úgy mutatják be, mint éppen hivatalban lévő önkormányzati képviselőt, másodlagos akkor, ha a kiadványok egyébként alkalmasak a választók befolyásolására. Ennek következtében pedig nem tartja elfogadhatónak az OEVB azon megállapítását, hogy Kucsák László, mint hivatalban lévő országgyűlési képviselő, és nem mint jelölt jelenik meg, hiszen ettől még a választópolgárok befolyásolására alkalmas a szerepeltetése.
3. Beadványozó hivatkozik Kúriai döntés [26] bekezdésére, miszerint a jogsértés megállapításakor lényeges szempont, hogy milyen módon jelenik meg a jelölt. Előadása szerint a Városkép különböző kiadványaiban a jelölt arcképe kiemelt helyen, egy vagy több fotón szerepel, vagy a neve azáltal van kiemelve, hogy azt a képbe magába írták bele. A hivatkozott Kúriai döntés álláspontja szerint rámutat arra is, hogy az általános olvasó, választó, amikor az újságot átlapozza, elsődlegesen a szalagcímeket és a fényképeket tekinti meg. Véleménye szerint Kucsák László számos megjelenése az oldal más tartalmait teljesen elnyomja, így az általa hivatkozott lapszámok mind összességükben, mind egyenként alkalmasak a jelölt népszerűsítésére.
4. Előadása alapján továbbá nem elfogadható az sem, hogy az OEVB nem vizsgálta az általa megjelölt két további lapszámot, mert azok megjelenési ideje rendkívül közel esett a választási kampányidőszak kezdetéhez, holott az azokban megjelentek a kampányidőszakban is időszerű tartalmat hordoznak. Állítása szerint ezt a tényt alátámasztja az is, hogy az interneten a kiadványok folyamatosan elérhetőek, amelynek következtében azok alkalmasak a jelölt választási kampányidőszakban történő népszerűsítésére is. Az előadottakra tekintettel a lapszámokban összesen 21 alkalommal történt szerepeltetése beleütközik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába, mivel az önkormányzati lap a semlegességét feladva, nem biztosított egyenlő esélyeket a jelölteknek, amely biztosításának kötelezettsége a szerkesztői szabadság korlátja.
5. Álláspontja szerint a Kúria önkormányzati lappal kapcsolatos gyakorlata, hogy amennyiben az önkormányzati lap pártatlan pozícióját feladja egy jelölt számára, azzal korlátlan versenyelőnyt biztosít, amely magatartás pedig önmagában ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával. Véleménye szerint a Kúria gyakorlatában is megjelenő követelmény megsértése jelen esetben is érzékelhető, mivel a lap Kucsák Lászlót túlzott mértékben szerepeltette, és rajta kívül más jelölt számára nem biztosított megjelenési lehetőséget.
6. A fentiekre tekintettel kéri az OEVB 46/2018. (III. 7.) számú határozatának megváltoztatását, és kéri a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pont szerinti jogszabálysértés megállapítását, valamint a b) pont szerint a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől, azaz a Városkép újság kiadójának kötelezését az érintett számok elérhetetlenné tételeire és arra, hogy annak nyomtatott példányait a továbbiakban ne juttassa el a választókhoz.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
2. Az eljárási határidők számításával kapcsolatos szabályokat a Ve. 10. §-a tartalmazza. A Ve. 10. § (1) bekezdése alapján az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.

 

1. A Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásából a következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Ennek megállapítása pedig csak akkor lehetséges, ha a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig benyújtásra kerül az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság részére. A Ve. 215. § b) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett.
2. A Kúria a Kvk.III.37.484/2014/3. számú határozatában a Miskolci Napló választási kampányidőszakában megjelent lapszámait vizsgálva – a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyva – megállapította, hogy „egy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdőidőpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont – ellenkező bizonyítás hiányában – az az időpont, melyet a kiadvány feltüntet a megjelenés napjaként.”.
3. A Városkép című kiadvány az impresszuma alapján kéthetente megjelenő, 42 000 példányban terjesztett díjtalan közéleti, önkormányzati lap. A kiadvány elsődleges megjelenési formája a nyomtatott sajtó, a helyi lakosokhoz is materiális formában jut el, amelynek következtében a jogsértés időpontjára – a Kúria Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzésére tekintettel – a lap megjelenésének dátuma irányadó. Beadványozó kifogásában csatolt lapszámok .pdf formátumban közzétett elektronikus elérhetősége, a Bizottság álláspontja szerint nem alapozza meg a jogsértés tényének folyamatosságát.
4. A Nemzeti Választási Bizottság az üggyel összefüggő iratanyag alapján rögzíti, hogy a kifogásban szereplő „Városkép” című kiadványai közül a legkésőbbi, a 2018. február 20-án megjelent újsággal kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje is 2018. február 23-én 16 órakor járt le. A Bizottság ennek következtében megállapítja, hogy a kifogást tevő jogorvoslati kérelmét 2018. március 10-én nyújtotta be, így elkésettség okán a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye.
5. A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB eljárását megvizsgálva továbbá rögzíti, hogy Beadványozó kifogásának elkésettsége az általa hivatkozott mindhárom lapszám tekintetében fennállt, amelynek következtében azok szintén elkésettség miatt nem voltak alkalmasak érdemi vizsgálatra, ellentétben az OEVB határozatában foglaltakkal.
6. Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság – a fellebbezéstől eltérő indokok alapján – Budapest 15. számú OEVB 46/2018. (III. 7.) határozatát – hivatkozva a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára – megváltoztatta, és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 10. §-án,  a 209. § (1) bekezdésén, a 215. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, , a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 13.

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke