A Nemzeti Választási Bizottság
424/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Szűcs Gábor (a továbbiakban: Beadványozó) polgármesterjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 173/2019. (X. 04.) számú határozatát megváltoztatja és a 2019. október 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. október 3-án 15 óra 59 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), a TVB 19/2019. (VIII. 2.) számú határozatával szemben, valamint a Pest Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) és az Összefogás Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) jelölő szervezettel szemben. Jogsértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaira, a 43. § (2) bekezdésére, valamint a 133. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozott.
[2] Előadta, hogy a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján a jogsértés folyamatos, mert a jogsértő állapot jelenleg is fennáll. Ennek kapcsán idézte a Fővárosi Ítélőtábla 11.Pk.50.007/2019/7. számú végzését. Idézte továbbá a Ve. 210. § (1) bekezdését, amely szerint a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálására az a választási bizottság jogosult, amely mellett a választási bizottság működik.
[3] Kifogásában a Ve. fentiekben megjelölt szabályain túl a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 87. § (1) bekezdésére, 91. § (1) bekezdésére, valamint a 92. § (1) bekezdésére, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:72. §-ára hivatkozott, amely jogszabályhelyek megítélése szerint a Ve. 208. §-a alapján alkalmazandók a választási eljárásban is.
[4] Beadványozó előadta, hogy a civil szervezetek nyilvántartásába tett betekintése során tudomására jutott, hogy az Egyesületet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7. melléklete szerinti P3 jelű formanyomtatványon bejelentő és aláíró T. Mészáros András „esetlegesen 2019. augusztus 1. napján sem volt már az Egyesület elnöke, mert a 4 éves elnöki mandátuma évek óta letelt.” Előadta, hogy álláspontja szerint jelenleg nincs törvényes képviselője az Egyesületnek, így „sem jelöltek, sem SZSZB tagok bejelentésére nem jogosult.” Állítása alátámasztásaként a birosag.hu oldalról letöltött adatokra hivatkozott, amely szerint a képviselő megbízásának időtartama nincs bejegyezve, annak ellenére, hogy a Cnytv. 92. § (1) bekezdés m) pontja szerint a nyilvántartás szükség szerint tartalmazza a vezető tisztségviselő megbízásának időtartamát.
[5] Álláspontja szerint a TVB az Egyesület nyilvántartásba vételének tárgyában hozott 19/2019. (VIII. 2.) számú határozatát olyan közhiteles nyilvántartásra alapozta, amely hiányos volt, mivel nem tartalmazta a Cnytv. 91. § (1) bekezdés g) és a 92. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adatokat, abból nem volt megállapítható a képviseleti jogosultság időtartama, terjedelme és a joggyakorlás módja.
[6] Megállapította, hogy a TVI „nem végezte el a Ve. 133. § (1) bekezdésének megfelelő ellenőrzést”, mert nem vizsgálta az Egyesület törvényes képviselője megbízásának időtartamát, és a Ve. 43. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem „kért be igazolást az elnöki mandátum igazolása végett, azaz mulasztásával részt vehetett egy ún. intellektuális közokirat hamisításban”.
[7] Kifogásához mellékelte az Egyesület alapszabályát, az Egyesület tagjának nyilatkozatát, amelyben a tag arról nyilatkozik, hogy az Egyesület 2013. január 1-jét követően megtartott közgyűléséről nincs tudomása, illetve mellékelte a birosag.hu oldalról elért, a civil szervezetek névjegyzékének tartalmát az Egyesületre vonatkozóan.
[8] A fentiekre tekintettel arra kérte a TVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a Pest Megyei Területi Választási Irodát és az Egyesületet a további jogszabálysértéstől, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 350. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti bűncselekmény miatt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (1)-(2) bekezdései alapján tegyen feljelentést.
[9] A Pest Megyei Területi Választási Bizottság a 173/2019. (X. 4.) számú határozatával a Ve. 220. §-a alapján a kifogást elutasította.
[10] Rögzítette, hogy az Egyesület 2019. augusztus 1-jén nyújtotta be a P3 jelű nyomtatványt és kérte nyilvántartásba vételét. A TVI a Ve. 133. §-ára hivatkozással megkereste a Budapest Környéki Törvényszéket az egyesület adatainak hitelessége ellenőrzése céljából. A Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) 442-58/2019. iktatószámú levelével megküldte az Egyesület bírósági kivonatát. A kivonat 9. pontja szerint az egyesület képviselőjének neve: T. Mészáros András elnök. A TVB ezek alapján döntött az Egyesület nyilvántartásba vételéről.
[11] A TVB hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 11.Pk.50.007/2019/7. számú végzésére is, amelyben az Ítélőtábla megállapította, hogy „A jelen nemperes és rövid határidejű bírósági eljárásban az Összefogás Egyesület elnöki tisztsége tárgyában bizonyítás nem folytatható le. Az egyesület nyilvántartási lapja szerint a TMA. elnök tisztségének megszűnési időpontja nincs bejegyezve, ezért azt az Ítélőtábla fennállónak tekintette.” Mindezek alapján a TVB megállapította, hogy a TVI és az Egyesület nem követett el jogszabálysértést a jelölő szervezet nyilvántartásba vétele során.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[12] Beadványozó 2019. október 7-én 15 óra 4 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a TVB 173/2019. (X. 4.) határozata ellen.
[13] Fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint a TVB téves mérlegelés alapján hozta határozatát, továbbá megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontját, a 14. § (1) bekezdését, a 32. § (1) bekezdését, a 43. § (1) és (2) bekezdését, illetve a 133. § (1) bekezdését.
[14] Hivatkozott a Ve. 224. § (2) bekezdésére a fellebbezésének határidőben történt benyújtásának alátámasztására. Érintettsége igazolásaként előadta, hogy az Érd Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságának 27/2019. (IX. 5.) számú határozata alapján jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, a 35/2019. (IX. 5.) számú határozatának értelmében pedig jogerősen nyilvántartásba vett kompenzációs listán szereplő jelölt.
[15] Fellebbezésében összefoglalta kifogása tartalmát, valamint előadta, hogy a TVB „jogellenes módon nem vette figyelembe” a Fővárosi Ítélőtábla 11.Pk.50.007/2019/7. számú végzésében a kettősjelöltség fennállása kapcsán a folyamatos jogsértés körében előadottakat.
[16] Rögzítette, hogy a kifogáshoz csatolt bizonyítékok alapján az Egyesület nem rendelkezik törvényes képviselővel, mivel T. Mészáros András 4 évre szóló képviseleti joga évekkel ezelőtt letelt. Előadta, hogy a Törvényszéken folytatott iratbetekintése során nem voltak fellelhetők az új Ptk.-nak megfelelő alapszabály módosítás, közgyűlési jegyzőkönyv, jelenléti ív, változásbejegyzési kérelem, amelyet az Egyesületnek 2016. március 15-ig kellett volna benyújtania a Törvényszékhez.
[17] Sérelmezte, hogy meglátása szerint a TVB nem vette figyelembe a kifogásához mellékelt, az Egyesületre vonatkozó civil szervezetek névjegyzékének másolatát, amelyben látható, hogy a Cnytv. 92. § (1) bekezdés m) pontjában foglaltak ellenére a képviselő megbízásának időtartama nincs bejegyezve. Megítélése szerint a TVB figyelmen kívül hagyta azt, hogy a közhiteles bírósági nyilvántartás hiányos, annak ellenére, hogy bizonyította, hogy T. Mészáros András elnöki megbízatása lejárt.
[18] Kifogásolta, hogy a TVB nem hallgatta meg eljárása során tanúként T. Mészáros Andrást, hogy igazolja elnöki tisztségének fennállását.
[19] Előadta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék által megküldött adatok „nem voltak alkalmasak arra, hogy az Összefogás Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételére vonatkozó törvényi feltételeket igazoltnak tekintsék.” Álláspontja szerint a TVI akkor járt volna el helyesen, „ha a Törvényszékkel egyeztetést folytatott volna le annak érdekében, hogy a tényállást tisztázni lehessen.”
[20] Vitatta a TVB határozatában idézett ítélőtáblai döntés alkalmazhatóságát, arra való hivatkozással, hogy abban az ügyben választási jogorvoslatot bírált el a bíróság, amelyet a három napos jogvesztő határidő jellemez. Megítélése szerint a jelölő szervezet nyilvántartásba vételének eljárása nem ilyen, ha a választási iroda a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételek teljesülését nem találta igazoltnak, a nyilvántartásba vételt el kellett volna utasítani. Ez a döntés „azonban nem jogvesztő”, az elutasított szervezet utóbb, a törvényes feltételek fennállásakor kérheti ismét a nyilvántartásba vételét. Így megítélése szerint az eltérő tényállású ügyben született ítélőtáblai döntés analógiaként nem lett volna figyelembe vehető.
[21] Hangsúlyozta, hogy jogorvoslati kérelmében bizonyította azt, hogy az Egyesület bejelentésekor T. Mészáros Andrásnak nem állt fenn a szervezet tekintetében a képviseleti joga.
[22] A fentiekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a TVB 173/209. (X. 4.) számú határozatát változtassa meg, a kifogásának teljes egészében adjon helyt, illetve tegyen feljelentést is.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[23] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 301. §-a, valamint a 231. § (4) bekezdése alapján másodfokú eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó érintettségeként felhozott érvelését elfogadhatónak tartotta.
[24] A Bizottság elöljáróban rögzíti, hogy a kifogásnak nevezett, 2019. október 3-án benyújtott jogorvoslati kérelem szövegszerűen is tartalmazza, hogy az egyrészt a TVB 19/2019. (VIII. 02.) számú határozatát támadja, másrészt a TVI-vel, illetve az Egyesülettel szembeni jogorvoslati kérelem.
[25] A Ve. jogorvoslati rendszerében a kifogás a jogorvoslati rendszer alapeljárása, az alapján hozza meg a választási bizottság az első fokú határozatát. Az első fokon meghozott bizottsági határozattal szembeni jogorvoslati eszköz a fellebbezés, ezt a Ve. 221. § (1) bekezdése szövegszerűen is rögzíti. A két jogorvoslati eszköz között nincs átjárás, illetve nem egymást helyettesítő eszközök. Abban az esetben, ha már született első fokon döntés, azzal szembeni jogorvoslati eszköz a fellebbezés lehet. Ez alól kivételt a Nemzeti Választási Bizottság határozatai jelentenek, amelyekkel szembeni jogorvoslati eszköz a bírósági felülvizsgálati kérelem. A másodfokú eljárás tekintetében a Ve. szigorú szabályokat állapít meg. Az esetek döntő többségében a jogorvoslat benyújtásának jogvesztő határideje a sérelmezett határozat meghozatalától számított harmadik nap 16.00 óra – kivételt jelent a Ve. 240.§-a szerinti határozat – a Ve. 10. § (1) és (3) bekezdései, valamint a 224. § (2) bekezdése alapján.
[26] Fentiek alapján megállapítható, hogy az első fokú eljárás keretében elbírált jogorvoslati kérelem tartalma alapján részben fellebbezés a TVB 19/2019. (VIII. 2.) számú határozatával szemben, részben kifogás a TVI és az Egyesület tevékenységével szemben. Mindez azt jelenti, hogy Beadványozó 2019. október 3-án „kifogás” címén tartalma szerint két különböző jogorvoslati fórum által elbírálandó kérelmet terjesztett elő. Tekintettel arra, hogy a TVB mindezt nem vette figyelembe és a kérelmet, noha az részben saját korábbi határozatát támadta, egy eljárásban bírálta el, a Nemzeti Választási Bizottságnak is kizárólag a 173/2019. (X. 4.) számú határozat elleni eljárás keretében van lehetősége megvizsgálni a kérelmet. Ennek keretében külön vizsgálta a 19/2019. (VIII. 2.) TVB határozattal szembeni fellebbezést és külön a TVI és az Egyesület tevékenységével szembeni kifogást.
[27] Ahogyan az már rögzítésre került a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a területi választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezés nyújtható be, amelynek elbírálására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eljárásában a Ve. 307/P. § (3) bekezdés b) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezik hatáskörrel. A Ve. 10. § (1) és (3) bekezdései, valamint a 224. § (2) bekezdése alapján a fellebbezés akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a támadott határozat meghozatalától számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezik az azt hozó területi választási bizottsághoz, vagy a fellebbezés elbírálására jogosult Nemzeti Választási Bizottságoz. Mindez a 19/2019. (VIII. 02.) határozat esetében azt jelenti, hogy az azzal szembeni fellebbezés előterjesztésére 2019. augusztus 5-én 16.00 óráig lett volna lehetőség.
[28] A Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett.
[29] Az előzőekben rögzített indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a 2019. október 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmet a TVB 19/2019. (VIII. 2.) számú határozata elleni részében, mint fellebbezést elkésettség okán a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Megerősíti a 423/2019. számú határozatában foglalt azon jogi álláspontját, amely szerint a választási bizottságok jogsértő döntéseivel szemben – mivel azok ellen a Ve. jogvesztő jellegű jogorvoslati határidőt állapít meg – nincs helye folyamatos jogsértésre való hivatkozásnak. Beadványozó ezzel ellentétes érvelése a Ve. tételes szabályába, nevezetesen a 10. § (1) és (3) bekezdéseibe, a 221. § (1) bekezdésébe és a 224. § (2) bekezdésébe ütközik.
[30] Ezt követően a Bizottság a jogorvoslati kérelemnek kifogásként értékelhető részét vizsgálta, amelyben Beadványozó a TVI tevékenységét és az Egyesület működését sérelmezte.
[31] A Ve. 75. § (1) bekezdése nevesíti a választási irodák feladatait, annak c) pontja szerint a választási irodák ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket. A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásba vétele tárgyában hozott választási bizottsági döntések döntés-előkészítése tekintetében a Ve. 133. § (1) bekezdése speciális szabályt tartalmaz, konkrétan meghatározva az előkészítés egyik részmozzanatát. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételének eljárásában ez az, hogy a szervezet bejelentését követően a választási iroda feladata, hogy annak létezését és a bejelentésre szolgáló, miniszteri rendeletben meghatározott formanyomtatványon közölt adatokat a civil szervezetek névjegyzékének adattartalmával összevesse, így ellenőrizve azok helytállóságát.
[32] A választási iroda ezen döntés-előkészítő tevékenysége a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság meghatározott döntéséhez kapcsolódik, és a választási iroda ellenőrzési feladatának időtartamát a szervezet bejelentésének és a választási bizottság döntéshozatalának időpontja konkrétan behatárolja. A Ve. 132. §-a alapján a választási bizottságnak a szervezet bejelentésétől számítva négy naptári nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a nyilvántartásba vétel tárgyában. Ez idő alatt kell lefolytatni a választási irodának a Ve. 133. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzését. Mindez pedig azt jelenti, hogy amennyiben a választási iroda nem vagy nem megfelelően végzi el a Ve. 133. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést, vagyis jogszabálysértően jár el, a vélelmezett jogsértés elkövetésének időpontja egzakt módon meghatározható. A Ve. 210. § (1) bekezdése szerinti kifogást így ezen időponttól számított három napon belül lehet benyújtani.
[33] A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen az elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A vizsgált ügyben ez azt jelent, hogy a TVI 133. § (1) bekezdését sértő magatartása miatti kifogást Beadványozónak 2019. augusztus 5-én 16.00 óráig lehetett volna benyújtania a TVB-hez, mivel a TVI a TVB döntéshozatala érdekében végzett ellenőrzést legkésőbb a bizottsági döntés meghozatalakor, azaz 2019. október 2-án befejezte. A kifogás semmilyen érdemi magyarázatot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy Beadványozó miért közel hatvan nappal a jogvesztő határidőt követően terjesztette elő kifogását. Önmagában a kifogásban hivatkozott, a Fővárosi Ítélőtáblának a kettős jelölés fennállása tárgyában hozott végzésének érvelése a folyamatos jogsértés kapcsán az eltérő tényállás miatt jelen esetben analógiaként nem alkalmazható.
[34] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett.
[35] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem a TVI tevékenysége elleni kifogás tekintetében elkésett, így azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[36] Ezt követően a Bizottság a jogorvoslati kérelemnek az Egyesület működése tekintetében előterjesztett, kifogásként értékelhető részét vizsgálta. Ennek lényege, hogy az Egyesületnek 2019. augusztus 1-jei bejelentésekor és jelenleg sincs törvényes képviselője, T. Mészáros András képviseleti joga már korábban megszűnt.
[37] A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnak, illetve a választási irodának a szervezet nyilvántartásba vételi eljárása során végzendő feladatait a Ve. és a 346. § b) pontja alapján megalkotott miniszteri rendelet pontosan meghatározza. Az eljárás törvényi kereteit a Ve. 3. § 3. pont c) alpontja, a 119. §, a 132-134. §-ok, valamint a 307/D. §-a határozza meg. A Ve. 3. § 3. pont c) alpontja rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jelölő szervezet párt, valamint egyesület lehet, a szakszervezet kivételével, ha a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szerepelt. További feltétel, hogy a szervezetet annak törvényes képviselője jelentse be és, hogy a bejelentésre szolgáló, a Vhr. 7. melléklete szerinti P3 jelű formanyomtatványon feltüntetett adatok egyezést mutassanak a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásával. A P3 nyomtatvány adattartalma konkrétan behatárolja az ellenőrizendő adatok körét, amelyet a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában ellenőrizni kell. Ezek a következők: a szervezet hivatalos neve; ha a nyilvántartásban szerepel, a rövidített neve; a bírósági nyilvántartási száma; székhelye; a törvényes képviselőjének neve, illetve amennyiben a megbízás konkrét időpontja is szerepel a nyilvántartásban, annak vizsgálata. Egyéb adatok ellenőrzésére a választási szerveknek nincs hatáskörük.
[38] A civil szervezetek névjegyzéke a Cnytv. 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles. A Ptk. 3:13. § (2) bekezdése alapján amennyiben „[a] nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.”
[39] A Kúria Kvk.II.37.146/2014/2. számú végzésében rögzítette, hogy „[az] eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők ugyanis csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve 119.§ (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő”.
[40] Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint nem a választási szervek hatáskörébe tartozó feladat a közhiteles nyilvántartás Beadványozó által írt módon „hiányosnak” minősítése és intézkedések foganatosítása az abban nem szereplő adatok pótlása, jelen esetben a megbízás megszűnésének időpontja érdekében. A választási szervek a közhiteles nyilvántartásból ellenőrzést végeznek, annak adattartalma felülvizsgálatára nincs hatáskörük. A Cnytv. 2. §-ának a)-e) pontjai egyértelműen a bíróságokat jelöli ki a civil szervezetek nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező szervként és szintén a bíróságok feladata a nyilvántartásba vett szervezetre vonatkozó adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítása, törlése, így tehát a megbízás időtartamára vonatkozó információk rögzítése is, valamint a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának vezetése.
[41] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a részben hasonló tényállás alapján hozott 415/2019. számú határozatát helyben hagyó kúriai végzés indokolására is. Ebben az ügyben a jogorvoslati kérelem előterjesztője vitatta egy már jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet működését, állítva, hogy annak nincs törvényes képviselője. A Kúria Kvk.VI.38.131/2019/4. számú végzésében rögzítette, hogy „a kérelmezőnek a Ve. szabályainak megsértése körében a választási szabályok megsértését kellett volna bizonyítania. E helyett azonban az Egyesület működésének, illetve képviseletének jogsértő jellegét állította. E kérdések megítélésére azonban az NVB-nek hatásköre nincs, a civil szervezetek választáson kívüli tevékenységét, működése jogszerűségét a választási bizottság nem ellenőrizheti, nem felügyelheti. Ennél fogva azt sem vizsgálhatja, hogy tartott-e az egyesület közgyűlést, adott-e le mérleget, beszámolót, megtörtént-e a tisztújítás, illetve van-e törvényes képviselője.”
[42] A Bizottság megítélése szerint a fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján az Egyesület képviselője megbízása fennállásának Beadványozó kifogásában írtak szerinti vizsgálata nem a választási szervek hatáskörébe tartozó kérdés.
[43] A Ve. 215. § d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, ezért a Bizottság mellőzte a kifogáshoz benyújtott bizonyítékok értékelését.
[44] Fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozónak az Egyesület tevékenysége tekintetében benyújtott kifogása érdemi vizsgálatra nem alkalmas, így azt a Ve. 215. § d) pontja alapján elutasította.
[45] Mindezen indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[46] A határozat a Ve. 3. § 3. c) pontján, a 10. § (1) és (3) bekezdésén, a 75. § (1) bekezdés c) pontján, a 119. §-án, a 132. §-án, a 133. § (1) bekezdésén, a 208. §-án, 209. § (1) bekezdésén, a 215. § c) és d) pontján, a 221. §-án, a 224. § (1), (2) és (3) bekezdésein, a 225. §-án, a 231. § (1) és (4)-(5) bekezdésein, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, Cnytv. 2. §-án és 86. §-án, a Ptk. 3:13. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 9.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke