Az Országos Választási Bizottság
421/2009. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 21-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. G. K. és a dr. F. J. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozók 2009. szeptember 28-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvény arról, hogy az Alkotmánybíróságnak – a törvényben meghatározott feltételek szerint – minden évben a Magyar Közlönyben jelentést kell közzé tennie a megelőző évben általa befejezett és folyamatban levő ügyek számáról?”.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványban megfogalmazott kérdés ellentétben áll a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. § (1) bekezdésében megfogalmazottakkal, mely szerint „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”. A Bizottság megítélése szerint a kezdeményezés érinti a fenti alkotmányos rendelkezésből levezethető hatalommegosztás elvét. A kérdésben tartott eredményes népszavazás olyan törvényhozási kötelezettséget róna az Országgyűlésre, mely a jelentéstételi kötelezettség miatt eltolná a hatalmi ágak közötti egyensúlyt az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés viszonylatában.
A Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés a hatalommegosztás alkotmányos alapelvét érinti, így a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását eredményezné. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján azonban az Alkotmány módosítására csak az Országgyűlés jogosult, népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok].
A Bizottság álláspontja szerint a kérdés továbbá nem felel meg az Nsztv 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműség követelményének. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek mind a jogalkotó, mind az állampolgár számára világosnak, egyféleképpen értelmezhetőnek kell lennie. Szükséges a feltenni kívánt kérdés esetében, hogy arra egyértelműen igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.
A Bizottság megítélése szerint a kérdés megtévesztő, ugyanis azt a látszatot kelti, mintha az Alkotmánybíróságnak jelenleg nem lenne a tevékenységével kapcsolatos közzétételi kötelezettsége. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban Eitv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a törvény 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait az Alkotmánybíróság Hivatala saját honlapján - ha törvény másként nem rendelkezik – közzéteszi. A fentiekre való tekintettel a kérdés megfogalmazása nem felel meg az egyértelműség követelményének, ugyanis az megtévesztő a választópolgár számára.
Az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai szerint az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint ha annak megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezés az Alkotmány burkolt módosítására irányulna, valamint nem felel meg az egyértelműség követelményének, az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
II.
A határozat az Alkotmány 2. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, az Eitv. 3. § (1) bekezdés a) pontján, 6. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke