42/2020. NVB határozat - Váradi Barna magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

42/2020. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Váradi Barna magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az Egészségügyi Világszervezet által 2020 március 11-én világjárványnak nyilvánított új koronavírus okozta járvány nem minősül a Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) szerinti élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapásnak, ezért rá hivatkozva a Kormány nem hirdethet veszélyhelyzetet?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. szeptember 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező első alkalommal 2020. július 24-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.

[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Az előzetes formai vizsgálat során megállapításra került, hogy a Szervező által postai úton benyújtott aláírásgyűjtő íveken a támogató polgárokra vonatkozóan az alábbi adatok szerepeltek: olvasható családi és utónév, személyi azonosító, anyja születési családi és utóneve, saját kezű aláírás. Tekintettel arra, hogy a megküldött aláírásgyűjtő ívek nem tartalmazták a támogató polgárok lakcímét, a támogató aláírások érvényessége az Nsztv. 4. § (3) és (4) bekezdése alapján nem volt vizsgálható. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Iroda elnöke megállapította, hogy a kezdeményezés nem teljesítette az Nsztv. 4. § (1) bekezdésének azon előírását, hogy a kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátva kell benyújtani és nem felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdése által alkalmazni rendelt 15. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek sem.

[3] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Iroda elnöke az 5/2020. NSz. számú határozatával a kérdést elutasította.

[4] Szervező a népszavazási kérdést 2020. augusztus 18-án postai úton ismételten benyújtotta. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 32 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 31 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek. Arra való tekintettel, hogy az ismételten benyújtott népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

[5] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.

[6] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

[7] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

 

III.

[Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozás vizsgálata]

[8] A jelen eljárásban tárgyalt kérdés a veszélyhelyzet szabályozása tekintetében kíván változást eszközölni országos népszavazás útján. A kezdeményezés hitelesíthetőségének vizsgálata során elsősorban a veszélyhelyzet, mint jogintézmény jogrendszeren belüli elhelyezkedésének vizsgálata szükséges.

[9] A veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat ahogyan arra a kérdés is utal, az Alaptörvény tartalmazza, az államszervezetre vonatkozó részében, a Különleges Jogrend cím alatt.

[10] Az itt található szabályok azokra a rendkívüli esetekre vonatkoznak, amikor a normál időszaki jogrendtől eltérő államszervezeti és működési rend alkalmazása szükséges, annak érdekében, hogy a társadalom életét, az állam működését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fenyegető természeti, vagy társadalmi eredetű veszélyek elhárításra kerüljenek. A különleges jogrend szabályainak alkalmazására tehát olyan veszély esetén kerül sor, amikor az adott jelenség egy meghatározott védett célt (élet, vagyon, állam, alkotmányos rend) olyan mértékben sért vagy veszélyeztet, hogy szükség van az általánostól eltérő állami beavatkozásra. A különleges jogrendre vonatkozó szabályok közös jellemzője, hogy egy-egy kijelölt szerv részére a normál időszakhoz képest időlegesen többletjogosítványokat biztosítanak a veszély elhárítása érdekében. (Lakatos László: A különleges jogrend és a honvédelem szabályzása 1-3. o., https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2014_49_Lakatos.pdf, Csink Lóránt: Mikor legyen a jogrend különleges? 9. o. http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20174sz/01b_Csink_IAS_2017_4.pdf)

[11] Az Alaptörvény a Különleges Jogrend cím alatt öt időszakot nevesít: a rendkívüli állapotot, a szükségállapotot, a megelőző védelmi helyzetet, a terrorveszélyhelyzetet, a váratlan támadást és a veszélyhelyzetet. Az első három esetben a kihirdető az Országgyűlés, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet esetében a Kormány. Ezen túl az úgynevezett hatalmi vagy döntési centrum rendkívüli állapot esetében a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet esetén pedig a Kormány.

[12] Valamennyi különleges jogrendi időszakra jellemző, hogy a kihirdetést követően rendeleti kormányzás valósul meg, azaz a rendkívüli intézkedéseket az arra jogosult szerv rendeletben határozza meg. Az Alaptörvény 54. cikke rögzíti, hogy különleges jogrend idején az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, illetve az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. Garanciális szabály azonban, hogy az Alaptörvény alkalmazása ekkor sem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható, és bár rendeletben előírható az alapvető jogok gyakorlásának a rendes szabályoktól eltérő mértékben való korlátozása vagy felfüggesztése, ugyanakkor egyes alapvető jogok (például az élet vagy az emberi méltóság) ezekben az esetekben is érinthetetlenek.

[13] A veszélyhelyzetnek, mint különleges jogrendi időszaknak az alkotmányos szabályait az Alaptörvény 53. cikke tartalmazza. Ennek megfelelően az, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény fennáll-e, vagyis a veszélyhelyzet tényállásának megállapítása, és a veszélyhelyzet kihirdetése, valamint rendkívüli intézkedések bevezetése és azok végrehajtásának irányítása a Kormány hatáskörébe tartozik. (Lakatos László: A különleges jogrend és a honvédelem szabályzása 6. o., https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2014_49_Lakatos.pdf)

[14] A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 44. §-a szerint az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet olyan helyzet, amit elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, vagy ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, továbbá egyéb eredetű (tulajdonképpen az előzőek bármelyikéből, vagy együtteséből is származtatható) veszélyek váltanak ki. Ez utóbbi körébe tartozik a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély.

[15] Az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése egyrészt kijelöli a Kormánynak az államszervezeten belüli pozícióját és funkcióját, másrészt feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályt is rögzít, mikor kimondja, hogy „feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe”. A Kormány Alaptörvényben, nevezetesen az 53. cikkben rögzített feladat- és hatáskörébe tartozik a veszélyhelyzet tényállásának megállapítása és kihirdetése, valamint az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fenyegető veszély elhárítása, illetve bekövetkezés esetén a következmények felszámolása érdekében rendkívüli intézkedések bevezetése.

[16] A Kormány a rendszerváltás óta már több ízben hirdetett veszélyhelyzetet, 2010-ben a kolontári vörösiszap szerencsétlenséggel összefüggésben a 245/2010. (X. 6.) Korm. rendelettel, árvízveszély miatt a 171/2013. (VI. 4.) és a 191/2013. (VI. 10.) Korm. rendelettel, legutóbb pedig a humánjárvány okozta tömeges megbetegedés miatt pedig a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet).

[17] A legutóbb elrendelt veszélyhelyzet és a jelen eljárásban vizsgált kérdés szempontjából kiemelendő, hogy az elrendelés szerves előzménye volt az a körülmény, hogy 2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) nemzetközi horderejű járványügyi szükséghelyzetet hirdetett ki az új koronavírus járvány miatt, majd 2020. március 11-én a WHO több kontinensre kiterjedő világjárványnak, tehát pandémiának minősítette a COVID-19 koronavírus-fertőzést. Ugyanezen a napon a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében a Korm. rendelettel veszélyhelyzetet hirdetett ki Magyarország egész területére az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása és a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében. Vagyis az a humánjárvány, amely miatt a Kormány 2020. március 11-i hatállyal veszélyhelyzetet hirdetett, a kezdeményezésben említett koronavírus járvány volt. A veszélyhelyzetet a Kormány a 282/2020. kormányrendelettel, 2020. június 18-i hatállyal szüntette meg.

[18] A jelen eljárásban vizsgált kezdeményezés abban a jogkérdésben kéri a választópolgárok döntését, hogy egy konkrét megbetegedés okozta világjárvány nem minősíthető az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése szerinti elemi csapásnak, ezért ennek kapcsán a Kormány ne hirdethessen veszélyhelyzetet. A kérdés megfogalmazása alapján ez a megállapítás, illetve tilalom értelmezhető a jövőre vonatkozóan, de tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet éppen a kérdésben foglalt járvány kapcsán 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely június 17-ig állt fenn, a népszavazási kezdeményezés burkoltan arra is irányul, hogy a népszavazás állapítsa meg a korábban elrendelt veszélyhelyzet Alaptörvénybe ütköző jellegét.

[19] A veszélyhelyzet kihirdetése során a Kormány teljesen autonóm módon jogosult eljárni, és elsősorban az Alaptörvény rendelkezéseire kell figyelemmel lennie. Az Alaptörvény az elemi csapás, illetve az ipari szerencsétlenség fogalmát nem határozza meg. A Kat. már említett 44. §-a – az Alaptörvény 53. cikkére hivatkozva – ugyan tartalmaz egy felsorolást, de az csak példálózó jellegű, az Alaptörvény keretei között a veszélyhelyzet kihirdetésére alapot adó konkrét események köre elvileg ennél bővebb is lehet, és a Kormány erre való hivatkozással veszélyhelyzetet hirdethet ki. A veszélyhelyzet kihirdetése, megszűntetése, illetve ezek jogszerűségének megítélése tekintetében az Országgyűlésnek semmilyen hatásköre nincs. A veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet Alaptörvénnyel való összhangját csak az Alkotmánybíróság vizsgálhatja és állapíthatja meg annak alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény 24. cikk (2) és (3) bekezdése alapján.

[20] A népszavazási kérdés tehát egyrészt a Kormánynak a veszélyhelyzeti feltételek fennállására vonatkozó, Alaptörvényben biztosított szabad mérlegelési hatáskörét kívánja korlátozni. Másrészt ezt úgy kívánja elérni, hogy az Országgyűlés törvénnyel értelmezze az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdését úgy, miszerint a koronavírus világjárvány nem minősül elemi csapásnak. A jogalkalmazók működésük során az Alaptörvényt is értelmezik, ugyanakkor annak autentikus értelmezésére az Alkotmánybíróság jogosult. Az Országgyűlés törvénnyel nem értelmezheti az Alaptörvény valamely rendelkezését, erre nincs hatásköre, legfeljebb kezdeményezheti az alaptörvény-értelmezést az Alkotmánybíróságnál, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a alapján.

[21] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazás csak olyan tárgykörben kezdeményezhető, amely az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. A népszavazás, mint a közvetlen hatalomgyakorlás kivételes formája „komplementer jellegű, a képviseleti hatalomgyakorlást egészíti ki” (Knk.IV.37.484/2013/2., Knk.IV.37.485/2013/2. számú határozatok). Éppen ezért a választópolgárok népszavazás útján csak azokban a szabályozási tárgykörökben működhetnek közre a hatalomgyakorlásban, amely tárgykörök vonatkozásában a szabályozás hatásköre a törvényhozóé, vagy azért, mert az Alaptörvény kifejezetten így rendelkezik (mint a kizárólagos törvényhozási tárgyak esetében) vagy azért, mert az adott tárgykört az Országgyűlés a maga számára fenntartotta.

[22] A Nemzeti Választási Bizottság elé sok esetben kerül előterjesztésre olyan népszavazási kérdés hitelesítésre, amelyre vonatkozó tárgykör szabályozásáról az Országgyűlés törvényben lemondott, és azt a Kormányra, annak tagjára, esetleg a helyi önkormányzatokra delegálta. Ebben a szerepében az Országgyűlés mint törvényhozó döntött úgy, hogy az adott jogintézménnyel kapcsolatos szabályok megalkotásának jogát nem kívánja fenntartani magának.

[23] Ettől a helyzettől élesen elkülönül azonban a jelen eljárásban vizsgált kérdés, mivel annak szabályozásáról az Országgyűlés nem törvényalkotói minőségében, hanem alkotmányozó szerepében döntött. Az Alaptörvényben rögzítette azt, hogy a Kormányt ruházza fel azzal a jogkörrel, hogy ítélje meg, fennáll-e olyan helyzet, vagy esemény, amely által okozott veszély elhárítása, vagy következményeinek felszámolása érdekében szükséges a veszélyhelyzet kihirdetése. Az Abtv. 38. §-a alapján az Alaptörvényt erre vonatkozó indítvány alapján az Alkotmánybíróság értelmezheti. Ennél fogva olyan népszavazási kérdés, amely a Kormánynak a veszélyhelyzeti tényállás megállapítására és kihirdetésére vonatkozó jogköre korlátozására irányul, illetve az Alaptörvény mikénti értelmezése tekintetében kér döntést a választópolgároktól az Alaptörvényben, illetve az Abtv.-ben konkrétan rögzített hatásköri szabály alapján nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt előírásnak.

[24] A fentiek alapján megállapítható, hogy a kérdés olyan tárgykörben kezdeményezi a választópolgárok véleményalkotását, amelyben való döntéshozatalra alkotmányos felhatalmazása alapján a Kormány jogosult, s ezt olyan eszközzel – alaptörvény-értelmezés – kívánja elérni, amelynek alkalmazása pedig az Alkotmánybíróság hatásköre, ezért a kezdeményezés tárgya kívül esik az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdések körén.

IV.

[Az Alaptörvény módosítása, mint tiltott tárgykör vizsgálata]

[25] Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése, a Kormány számára két jogkört nevesít. Egyrészt a veszélyhelyzeti tényállás megállapítását és kihirdetését, másrészt a rendkívüli intézkedések bevezetésének jogkörét, amelyeket sarkalatos törvény, a Kat. határoz meg. A különleges jogrend ezen eszközének igénybevételét indokolhatja az, hogy a normál időben alkalmazott szabályozás nem elégséges a veszély elhárítására vagy a következmények felszámolására, vagy hogy az igénybevétel túlzott időveszteséggel járna. A szükséges intézkedéseket rendeleti formában írja elő a Kormány, amelyben a leírt indokok alapján lehetősége van egyes törvények alkalmazásának felfüggesztésre, törvényi rendelkezésektől eltérésre, valamint egyéb rendkívüli intézkedések meghozatalára.

[26] Azt, hogy melyek azok a konkrét területek, amelyek törvényi szabályozásától a Kormány rendeletben eltérhet, szintén a Kat. határozza meg. Főszabály szerint az államháztartásra vonatkozó szabályoktól, illetve a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény szabályaitól megengedett veszélyhelyzet idején az eltérés, továbbá beszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szerződéskötési kötelezettség írható elő. A veszélyhelyzet súlyosbodása esetén pedig bizonyos gazdálkodó szervezetek működése a Magyar Állam felügyelete alá vonható. Arra is van továbbá lehetőség, hogy a Kormány rendeletben más rendkívüli intézkedéseket vezessenek be.

[27] A Kat. 49. §-a szerint veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedéseinek körébe tartozik, hogy

- a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható,

- korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását,

- elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa,

- elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia,

- elrendelhető továbbá az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad, valamint hogy az ország meghatározott területéről történő kilépés csak a mentesítést követően engedélyezhető.

[28] Ezen túl a Kat. 51/A. §-a biztosítja a Kormány számára, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben a Kat. 21-24. alcímben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl is jogosult rendeletével az egyes törvények alkalmazásának felfüggesztésére, törvényi rendelkezésektől eltérésre, és egyéb rendkívüli intézkedések meghozatalára. Ezen rendkívüli intézkedések alkalmazására pedig kizárólag az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében kerülhet sor.

[29] A kétharmados törvényben rögzített garanciális szabály, hogy a Kormány a Kat. 51/A. § (1) bekezdése szerinti jogkörét - a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – kizárólag a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.

[30] A jelen népszavazási kérdés mindamellett, hogy a Kormány hatáskörébe tartozó kérdésben, az Alkotmánybíróságnak biztosított eszköz alkalmazásával kívánja állásfoglalásra késztetni a választópolgárokat, egyben ennek a hatáskörnek a korlátozására is irányul. A Kormány a Korm. rendelet értelmében a koronavírus járványt olyan eseménynek minősítette, amely eleget tesz az Alaptörvény 53. cikkében megfogalmazott veszélyhelyzeti feltételeknek. A Korm. rendelet alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság nem állapította meg. A népszavazási kérdés hitelesítési eljárása során eljáró választási szervek valamely hatályos, vagy különösen korábban hatályban volt szabályozás Alaptörvénnyel való összhangját nem vizsgálhatják. A Nemzeti Választási Bizottság ismét utal arra, hogy a Kat. 44. §-a csak példálózva sorol fel az Alaptörvény 53. cikke alá tartozó, veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseményeket és a feltételek fennállásának megítélése során elsősorban az Alaptörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdését módosítani kellene akként, hogy a koronavírus okozta világjárvány esetén a Kormánynak nincs lehetősége a veszélyhelyzet elrendelésére.

[31] A közvetlen hatalomgyakorlásra irányuló kezdeményezésnek nem pusztán annak a szabálynak kell megfelelnie, hogy tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozzon, hanem, hogy ne érintse azokat a tárgyköröket, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. Ezek teljes körű felsorolását az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tartalmazza, amelyek közül a legjelentősebb korlát, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló vagy azt eredményező népszavazás kezdeményezésére nem kerülhet sor. E tilalmat már a 2/1993. (I. 22.) AB határozatban megfogalmazta az Alkotmánybíróság, amikor kimondta, hogy népszavazással nem lehet az Alkotmányt módosítani. Ennek oka – ahogy arra az Alkotmánybíróság rámutatott –, hogy az Alkotmány, mint alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza. Ezért csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alkotmány az Országgyűlés hatáskörén belül megkülönböztetetten szabályozza az alkotmányozást. Az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik, és az Országgyűlés e jogkörében alkotmányosan az alkotmánymódosításra irányadó eljárási és határozathozatali követelmények betartásával, alkotmánymódosításra irányuló közvetlen és kifejezett alkotmányozó hatalmi rendelkezés alapján járhat el.

[32] A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben tartott érvényes és eredményes népszavazás eredménye azáltal, hogy megtiltaná a Kormány számára a koronavírus járvány esetében a veszélyhelyzet kihirdetését, ennek következtében elvonná a Kormánynak az Alaptörvény 53. cikkében biztosított –, a járvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, és a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében alkalmazandó – rendkívüli intézkedések gyakorlásának jogát.

[33] Mindezek alapján megállapítható, hogy a kezdeményezés az Alaptörvény burkolt módosításra irányul, mivel annak okszerű következménye, hogy a koronavírus járvány esetén a Kormány az Alaptörvény 53. cikkében foglalt hatáskörét nem gyakorolhatná. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja azonban kizárja az Alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezésben az országos népszavazás tartását.

[34] A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja rögzíteni, hogy Szervező népszavazási kérdése arra irányul, hogy a 2019 végén Kínában azonosított új koronavírus által okozott betegség (COVID-19) és annak következményei kezelésében korlátozza a Kormány alkotmányos jogköreit. Mindezt annak tudatában, hogy a járványt a WHO világjárványnak minősítette, a fertőzöttek száma világszerte meghaladja a 25 millió főt, az elhunytak száma pedig a 850 ezret. Európában és Magyarországon is megindult a járvány második hulláma, és bár hazánk enyhén fertőzött országnak számít, jelentős az a szám, amellyel napi szinten a beazonosított fertőzöttek száma nő, a betegségben elhunytak száma pedig már meghaladta a 600 főt. Fontos kiemelni azt is, hogy nemcsak az egyes országoknak, de az Európai Uniónak és a nemzetközi szervezeteknek is kihívást jelent az új koronavírus okozta válsággal szembeni hatékony fellépés az egészségügy és a gazdaság terén egyaránt.

V.

[A határozat indokolásának összegzése]

[35] Mivel Szervező népszavazási kérdése az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésébe és a 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközik, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.

VI.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[36] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, a (3) bekezdés a) pontján, a 15. cikk (1) bekezdésén, az 53. és 54. cikkén, a Kat. 3. § 3. pontján, a 44. §-án, a 47. §-án, a 49. §-án és az 51/A. §-án, az Abtv. 38. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2020. szeptember 10.

 

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke