A Nemzeti Választási Bizottság
419/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az annak részeként működő Magyar Távirati Iroda ellen benyújtott kifogást a 2019. szeptember 13-án, a 2019. szeptember 16-án és a 2019. szeptember 23-án visszautasított közleményekkel kapcsolatban érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság a 2019. október 1-jén visszautasított közlemény tekintetében a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 2-án 15 óra 42 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Szolgáltató) és az annak részeként működő Magyar Távirati Iroda (a továbbiakban: MTI) ellen.
[2] Kifejtette, hogy Szolgáltató 2019. október 1-jén megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a Ve. 208. §-a alapján alkalmazni rendelt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (1) bekezdése és 101. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt hírek és tudósítások szolgáltatásával és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos kötelezettségét, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában rögzített, kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget.
[3] Beadványozó jogorvoslati kérelmében hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottságnak a hasonló tényállás mellett hozott 402/2019. számú határozatára, amelyet a Kúria a Kvk.VI.38.048/2019/5. számú határozatával megváltoztatott. Kiemelte, hogy a bírósági döntés értelmében „a kérelmező kifogására a Ve. szabályai alkalmazandók, annak elbírálására a Ve. 151. § (1) bekezdésére alapítottan fennáll az NVB hatásköre. Ezért az NVB a kifogást nem utasíthatta volna vissza a Ve. 215. § d) pontjára hivatkozással, azt érdemben kellett volna elbírálnia.”
[4] Előadta, hogy Szolgáltató folyamatos jogsértést követett el azzal, hogy a Magyar Szocialista Párt 2019. szeptember 13. és október 1. közötti közleményeinek megjelentetését megtagadta az Országos Sajtószolgálat Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) 14.3 pontjára hivatkozással. Bizonyítékként csatolta Szolgáltató által 2019. szeptember 13-án, szeptember 16-án és szeptember 23-án megküldött leveleket.
[5] A megtagadott közlemények szövegét az alábbiak szerint jelölte meg:
„Budapest, 2019. szeptember 13., péntek (OS) - Reagálás Orbán Viktor rádiós nyilatkozatára
Miniszterelnök úr, ön is osztja a zuglói párttársa véleményét miszerint egy politikus akkor alkalmas bármilyen poszt betöltésére, ha "egyéni vagyonosodás célját szolgáló tevékenységet" végez?
Kiadó: MSZP Országos Központ”, valamint
„Budapest, 2019. szeptember 16., hétfő (OS) - Csak Kövér László fejében dúl háború
Kövér László ismét jó ritmusérzékkel kezdett el olyan ostoba dolgokról beszélni, mint hogy az ellenzék felfordulást és polgárháborút akar. Mindezt ugyanis az a házelnök mondja, akinek a pártja hatósági eszközöket vet be az ellenzékiekkel szemben, politikai nyomással rendelte ki a rendőrséget a VIII. kerületi ellenzéki kampányközpontba, és akinek a párttársa, Gulyás Gergely képes volt megfenyegetni valamennyi budapestit.
Ha valaki felfordulást akar, az csakis a Fidesz, hiszen azért fenyegeti folyamatosan az ellenzéket és a választókat, mert félti a hatalmát. Vele szemben az ellenzék viszont szabad városokat akar, olyan vezetéssel, amely a félelemkeltés és a fenyegetések helyett az együttműködésben hisz.
Kövér Lászlónak az alaptalan vádaskodás helyett inkább arra a kérdésre kellene felelnie, hogy egyetért-e a zuglói párttársával, aki szerint egy politikus akkor alkalmas bármilyen poszt betöltésére, ha "egyéni vagyonosodás célját szolgáló tevékenységet" végez?
Kiadó: MSZP Országos Központ”, illetve
„Budapest, 2019. szeptember 23., hétfő (OS) - A "Viktorjugendnek" a kampányban mindent megenged a rendőrség?
Miután a Fidelitas az autójával feltartotta a forgalomban közlekedőket, köztük egy mentőautót is, vasárnap újabb akcióba kezdett, ezúttal a Dunán. Fekete kapucniban, a motorcsónakjuk lajstromszámát letakarva próbálták megzavarni Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt rendezvényét.
A Fidelitas ismét szabályt sértett, de rendőrségi eljárás nem követte egyik esetet sem annak ellenére sem, hogy a Magyar Nemzet is beszámolt az eseményekről. Arról pedig már biztos megfeledkeztek a rendőrök, hogy tavaly az ellenzéki tüntetők már azért is fel lettek jelentve, ha a járdáról az úttestre léptek.
Mindenki tudja, hogy a Dunán való közlekedés veszélyes üzemnek számít, ennek ellenére letakart lajstromszámmal a szabályokra magasról téve parádézhatnak a Fidesz trolljai.
Mi jöhet még? Legközelebb az utakon letakart rendszámtáblával, kapucniban száguldozó "Viktorjugendesek" még rendőrségi felvezetést is kapnak?
Az, hogy az ilyen esetek után nem indul semmilyen eljárás, egyértelműen minősíti a rendőrséget és Pintér Sándort is. Szabad utat adtak a Fidelitasnak, rájuk nem vonatkoznak azok a szabályok, amelyek mindenki másra igen, még akkor sem, ha ezzel másokat veszélyeztetnek.
Ha a rendőrség bizonyítani akarná, hogy nem politikai nyomásra cselekszik, akkor már megindította volna a nyomozást a letakart lajstromszámmal közlekedő motorcsónakos brigád után. (A "Viktorjugend" kifejezés G. Fodor Gábortól származik.)
Kiadó: MSZP Országos Központ”, továbbá
„Budapest, 2019. október 1., kedd (OS) - Orbán esete a Tiborczcal és egy becsületbeli üggyel
Tegnap újabb szintet lépett a szemrebbenés nélküli hazudozás világbajnoka.
Ha ugyanis Orbánnak a jogállamiság becsületbeli ügy, akkor elég "rosszul" áll becsület dolgában, és ha letagadja a nyilvánvalót, miszerint a kedves veje az Elios-botrányban uniós pénzekkel állt a saját lábára, akkor inkább becstelennek lehet nevezni.
Kiadó: MSZP Országos Központ.”
[6] Beadványozó álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy „a fenti közlemények gyakorlatilag saját szavaival szembesítik az érintetteket, így személyhez fűződő jogok megsértése nem történik meg, arra a szövegek teljességgel alkalmatlanok”.
[7] Indokolása szerint a szövegekből egyértelműen kitűnik, hogy azok az érintettek személyiségi jogait a józan ész szabályai szerint sem érintik, ezért a közlemények kiadásának megtagadása alaptalan, jogellenes volt, így a megtagadások a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), valamint e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmével járt.
[8] Megítélése szerint Szolgáltató egyoldalúan, objektíve indokolatlan módon, tisztességtelenül szelektál, „cenzúráz” az ellenzéki forrásból származó hírek kapcsán. „Csak így kerülhetett sor arra, hogy a Magyar Szocialista Párt kormánypártokkal szemben kritikus hangvételű közleményeinek kiadása alaptalan indokra való hivatkozással a mindössze 50 napos kampányidőszakban immáron négy alkalommal megtagadásra került, azaz megállapítható MSZP-vel kapcsolatos folyamatos jogsértő gyakorlata.”
[9] Álláspontja szerint Szolgáltató, mint közösségi médiaszolgáltató számára törvény teszi feladattá a hírszolgáltatást és a hírekhez történő hozzáférés biztosítását. Ennek ellenére éppen a választási kampányidőszak idején nem jeleníti meg egy ellenzéki párt érdeklődésre számot tartó közleményeit.
[10] Előadta, hogy „a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével kapcsolatban a Kúria több határozatában [Kvk.IV.37.359/2014/2.; Kvk.I.37.394/2014/2.] is megjegyzi, hogy arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 1:5. § alapján kialakult gyakorlat is irányadó, hiszen a joggal való visszaélés tilalma egy, az egész jogrendszerre hatást gyakorló alapelv”. Hozzátette, hogy „[a] vonatkozó kommentár-irodalom szerint (Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez - Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter), "joggal való visszaélésnek minősül az alanyi jog olyan gyakorlása, amely kifejezetten ellentétben áll az adott alanyi jog rendeltetésével. Joggal való visszaélés esetén az elvi kiindulása alapján jogos magatartás - az alanyi jog adott konkrét módon történő gyakorlása miatt - jogellenes magatartássá válik."
[11] Kifejtette továbbá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjainak sérelme abban is megvalósult, hogy „az MTI az MSZP közlemény kiadásának megtagadásait egy jogszabálynak nem minősülő MTI Szabályzatra alapította, amit egyoldalúan és önkényesen értelmez és alkalmaz”.
[12] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el Szolgáltatót a további jogszabálysértéstől és a szándékos, ismétlődő jogsértés miatt szabjon ki bírságot.
[13] A Nemzeti Választási Iroda értesítette Szolgáltatót a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[14] Szolgáltató a számára kijelölt határidőben Beadványozó kifogásával kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette.
[15] Előadta, hogy Beadványozó 2019. szeptember 13-ai, 16-ai, 23-ai és október 1-jei döntéseivel kapcsolatban terjesztette elő kifogását, azonban a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján – amely szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz – a kifogást kizárólag az október 1-jei, a Beadványozó által benyújtott OS közlemény továbbításának visszautasításával kapcsolatos médiaszolgáltatói döntés vonatkozásában lehet érdemben vizsgálni, az előzőleg felsorolt közlemények visszautasítása vonatkozásában a határidő elmulasztásra került.
[16] Kifejtette, hogy a 2019. szeptember 13-ai és 16-ai OS közlemény továbbítását visszautasító médiaszolgáltatói döntések ellen Beadványozó már élt kifogással, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság a 402/2019. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasított, majd a benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria Kvk.VI.38.048/2019/5. számú határozatával az NVB határozatának megváltoztatása mellett a kifogást érdemi vizsgálatot követően elutasította. Álláspontja szerint ennek megfelelően az említett két médiaszolgáltatói döntés ellen – tekintettel arra, hogy azok már jogerősen elbírálásra kerültek – ismételten nem terjeszthető elő kifogás.
[17] Szolgáltató előadta, hogy meglátása szerint a kifogás nem tekinthető alaposnak, ugyanis Beadványozó megismételte a korábbi két OS közleménye visszautasítására vonatkozó kifogását, ugyanazon érvelés alapján terjesztette azt ki további két közleménye továbbításának visszautasítására, és jelen kifogásában sem adott elő érdemben semmilyen további tényt, érdemi hivatkozást, mely szerint kifogását az általa hivatkozott Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjaira alapítva alaposnak lehetne tekinteni.
[18] Szolgáltató hivatkozott a vezérigazgató által kiadott Szabályzatra, amely meghatározza az OS közleményekkel szemben támasztott formai- és tartalmi követelményeket, és idézte annak „A” pontját, amely a közlemény tartalmi követelményeit állapítja meg.
[19] Előadta továbbá, hogy az Országos Sajtószolgálaton megjelentett közleményekért az Smtv. és a Ptk. szerint a Médiaszolgáltató felelősséggel tartozik, ezért minden egyes beadott közleményt megvizsgál. Ennek következményeként saját jogszerű magatartásának elősegítésére szabályozza az OS Szolgáltatás működését akként, hogy ne kerüljön általa kiadásra olyan tartalmú közlemény, amely alkalmas lehet más személyiségi jogának megsértésre.
[20] Szolgáltató rögzítette, hogy saját polgári jogi felelőssége miatt él rendeltetésszerűen azon jogával, hogy a Szabályzatba ütköző OS közlemények kiadását megtagadja. Kifejtette, hogy 2019. szeptember 13. - október 1. közötti időszakban a Beadványozó által beadott 23 OS közleményből 19 OS közleményét kiadta, és 4 került az OS Szabályzatba ütközés miatt visszautasításra. Álláspontja szerint e statisztikából levonható az a következtetés, hogy a Szolgáltató kizárólag akkor tagadja meg egy adott közlemény továbbítását, amennyiben az a Szabályzatba ütközik.
[21] Fentiekben kifejtett indokok alapján úgy foglalt állást, hogy a kifogás alaptalan, ezért kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást utasítsa el.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[22] A kifogás tárgya jelen ügyben az alábbi négy közlemény megjelentetésének visszautasítása volt Szolgáltató részéről:
1. „Budapest, 2019. szeptember 13., péntek (OS) - Reagálás Orbán Viktor rádiós nyilatkozatára”
2. „Budapest, 2019. szeptember 16., hétfő (OS) - Csak Kövér László fejében dúl háború”
3. „Budapest, 2019. szeptember 23., hétfő (OS) - A "Viktorjugendnek" a kampányban mindent megenged a rendőrség?”
4. „Budapest, 2019. október 1., kedd (OS) - Orbán esete a Tiborczcal és egy becsületbeli üggyel”
[23] A kifogáshoz csatolt bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a sérelmezett közlemények megtagadása Szolgáltató részéről minden esetben a hozzá történő eljuttatás napján, azaz az 1. sorszámmal jelölt közlemény esetében 2019. szeptember 13-án 12:41 perckor küldött elektronikus levéllel, a 2. sorszámmal jelölt közlemény esetében 2019. szeptember 16-án 13:58 perckor küldött elektronikus levéllel, a 3. sorszámmal jelölt közlemény esetében 2019. szeptember 23-án 12:06 perckor küldött elektronikus levéllel, míg a 4. sorszámmal jelölt közlemény esetében 2019. október 1-jén 13:59 perckor küldött elektronikus levéllel történt.
[24] A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[25] A 209. § (2) bekezdése szerint a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[26] A fentieken túl a Ve. 10. § (1) és (3) bekezdése rögzíti, hogy a Ve.-ben megállapított határidők, így a jogorvoslati kérelmek benyújtására a Ve. 209. §-ában szabottak is jogvesztők, és azok az utolsó napon 16.00 órakor járnak le.
[27] Beadványozó álláspontja szerint Szolgáltató részéről folyamatos jogsértés történt, így a kifogás benyújtásának határidejére vonatkozóan a Ve. 209. § (2) bekezdésének szabálya alkalmazandó.
[28] A Bizottság nem osztja a fentiekben rögzített beadványozói érvelést az alábbiak miatt. Szolgáltató a kifogásban jelzett négy közlemény közzétételének megtagadását, külön-külön, egyedi aktusokkal tagadta meg, vagyis Szolgáltatónak a [23] bekezdésében rögzített cselekménye az egyes közleményekkel kapcsolatban egyszeri, az e-mail megküldésével befejezetté vált és nem állapotszerű, folyamatosan fennálló tevékenység.
[29] Mivel a kifogásban vélelmezett jogsértés abban áll, hogy Szolgáltató megtagadta Beadványozó négy közleményének közzétételét, a megtagadások pedig egyedi aktusokkal történtek, ami miatt azok egy-egy önálló, egyszeri cselekményeknek minősülnek, azokkal szemben a kifogás benyújtási határidejére vonatkozóan a Ve. 209. § (1) bekezdése alkalmazandó.
[30] Mindez azt jelenti, hogy Szolgáltató 2019. szeptember 13-án 12:41 perckor elkövetett magatartásával szembeni kifogást – Reagálás Orbán Viktor rádiós nyilatkozatára című közlemény kiadásának megtagadása – 2019. szeptember 16-án 16.00 óráig; a 2019. szeptember 16-án 13:58 perckor elkövetett magatartással szemben a kifogást – Csak Kövér László fejében dúl háború című közlemény kiadásának megtagadása – 2019. szeptember 19-én 16.00 óráig; a 2019. szeptember 23-án 12:06 perckor elkövetett magatartással szembeni kifogást – A "Viktorjugendnek" a kampányban mindent megenged a rendőrség? című közlemény kiadásának megtagadása – 2019. szeptember 26-án 16.00 óráig; a 2019. október 1-jén 13:59 perckor elkövetett magatartással szembeni kifogást – Orbán esete a Tiborczcal és egy becsületbeli üggyel című közlemény kiadásának megtagadása – 2019. október 4-én 16.00 óráig lehetett benyújtani.
[31] Beadványozó kifogását 2019. október 2-án 15:42 perckor küldte meg a Nemzeti Választási Bizottságnak, amely alapján megállapítható, hogy az a 2019. szeptember 13-án, a 2019. szeptember 16-án és a 2019. szeptember 23-án visszautasított közleményekkel kapcsolatban elkésett, míg a 2019. október 1-jén megtagadott közleménnyel kapcsolatban határidőben érkezett.
[32] A Ve. 215. § b) pontja az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogkövetkezményét fűzi a kifogás határidőn túl való előterjesztéséhez. Elkésettség esetén a határidő jogvesztő jellegénél fogva kimentésre és bármilyen egyedi körülmény figyelembe vételére nincs mód, a választási bizottság nem mérlegelhet, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Mindezek alapján a Bizottság érdemben nem vizsgálta a kifogásnak azt a részét, amelyben Szolgáltató 2019. szeptember 13-ai, a 2019. szeptember 16-ai és a 2019. szeptember 23-ai magatartásának jogsértő jellegét állítja, azok tekintetében a kifogást a Ve. 215. § b) pontja alapján, az elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[33] A Bizottság ezt követően a kifogásnak kizárólag azt a részét vizsgálta, amelyben Szolgáltató 2019. október 1-jei magatartásával kapcsolatban állította Beadványozó a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak, valamint az Mttv. 12. § (1) bekezdés, a 101. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az Smtv. 13. §-ában foglaltak megsértését.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság az érdemi döntés meghozatala során a Kúria Kvk.VI.38.048/2019/5. számú végzését, kiemelten annak [36] bekezdésében megfogalmazottakat vette figyelembe.
[35] A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[36] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.
[37] A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy annak megkísérlésére. A 141. § szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[38] Az Mttv. 2015. január 1-től hatályos 215/A. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában álló Magyar Rádió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, Magyar Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint közszolgálati médiaszolgáltatók a Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársasággal történő egyesüléssel megszűnnek. A Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság neve az egyesülést követően Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörű Részvénytársaságra módosul.
[39] A kifogásban megnevezett MTI tehát valóban Szolgáltató keretében működik, így a kifogás annak közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét támadja.
[40] Az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontja szerint a közszolgálati médiaszolgáltató a 83. §-ban meghatározott célok érvényre juttatásán túl hírügynökségi feladatokat lát, amelynek keretében közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában.
[41] Az Mttv. 203. § 31. pontja szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatás, hírügynökségi szolgáltatás, valamint internetes úton elérhetővé tett médiatartalmak szolgáltatása.
[42] A kifogásban hivatkozott közlemények közzétételének megtagadását Szolgáltató a Szabályzat 14. 3. pontjára alapozta. A Szabályzat I. A szolgáltatás célja alcímében rögzíti, hogy Szolgáltató MTI Országos Sajtószolgálat (OS) elnevezésű szolgáltatása az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített közszolgálati feladat ellátására jött létre az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű, a nyilvánosság számára jelentőséggel bíró közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbítása céljából.
[43] A Szabályzat III. A szolgáltatás igénybevételének feltételei alcíme alatti 5. pont szerint az OS szolgáltatásait a 3. pontban meghatározott jogosultak előzetes szerződéskötést követően vehetik igénybe. Ugyanezen alcím 9. pontja szerint az OS Szolgáltatás kizárólag az OS Szabályzat, mint általános szerződési feltételek szerint vehető igénybe.
[44] A Bizottság megítélése szerint Szolgáltató az OS-hez kapcsolódó tevékenysége során nem végez klasszikus kampánytevékenységet, azonban működése alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására.
[45] Ahogyan azt a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglalója is rögzíti, a választási jogorvoslatok során – a rövid határidőkre tekintettel – bizonyítási eljárás lefolytatására csak nagyon szűk körben van lehetőség, lényegében arra korlátozódik a bizonyítás terjedelme, amit a kérelmező rendelkezésre bocsát a jogorvoslati kérelme keretében. Kifogás esetén a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a benyújtott kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysertés bizonyítékait. A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[46] A kifogás tárgyában a választási szerv a Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagyis további bizonyítékok felvételére nincs lehetőség. A bizonyítási kötelezettség tehát a kérelmezőre esik, és a sikertelen bizonyítás következményei is őt terhelik.
[47] A Kúria végzése [36] bekezdésében kifejtette, hogy „[k]ülön kiemelendő, hogy az esélyegyenlőségi alapelv megsértésének igazolásához szükséges annak pontos kimutatása, hogy az adott választási kampányidőszak alatt a kérelmezőhöz képest más jelölő szervezetek közleményeit a Médiaszolgáltató annak ellenére közölte az OS szolgáltatás keretében, hogy azok közlését tartalmuk szerint szintén meg kellett volna tagadni a Szabályzat 14. pontjában foglalt valamely okból.”
[48] A kifogásban hivatkozott Ve. eljárási alapelvek megsértését Beadványozó arra alapozta, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató választási kampányidőszak alatt nem tette közzé közleményét (a Szabályzatot önkényesen értelmezve és alkalmazva) az OS szolgáltatás körében, de arra vonatkozóan adatot nem szolgáltatott, hogy a közlemények közzétételének megtagadásával Szolgáltató miként sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelveket.
[49] Beadványozó által csatolt bizonyíték kizárólag azt támasztja alá, hogy Szolgáltató 2019. október 1-jén megtagadta közleményének közzétételét, azt azonban, hogy ezzel egyidejűleg, a választási eljárásban részt vevő más jelölő szervezet hasonló tartalmú közleményét közzétette, noha a jelölő szervezetekkel szemben alkalmazandó azonos feltételek ellenére azt is meg kellett volna tagadnia, és így Beadványozót hátrányos helyzetbe hozta egy másik jelölő szervezethez képest, semmilyen módon nem igazolta. Beadványozó által hivatkozott és ismert kúriai végzés azonban éppen ezt a feltételt szabta a jogsértés megállapíthatóságához. Ennél fogva Beadványozó által felhozott és az érdemi eljárás során értékelt bizonyíték nem alkalmas a kifogásban állított, Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja Szolgáltató általi megsértésének alátámasztására.
[50] Ezt követően a Bizottság kifogásban említett további két eljárási alapelv, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztasága, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek, továbbá az Mttv. 12. § (1) bekezdésének, 101. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az Smtv. 13. §-ának megsértésére vonatkozó beadványozói érvelést vizsgálta. Ez utóbbi jogszabálysértések tekintetében a Bizottság és a Kúria irányadó joggyakorlata az, hogy azoknak a választási eljárásban való értékelése kizárólag a Ve. alapelvei tükrében lehetséges.
[51] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelnie ennek az alapelvnek. A választás tisztasága nemcsak választási eljárási alapelvekkel, hanem az anyagi alapelvekkel is összefüggésben van. Ahogyan azt a Kúria választási ügyeket vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye is rögzíti, a joggyakorlatból az tűnik ki, hogy a választások tisztasága elvének megsértése többnyire nem önmagában kerül felhívásra, hanem más alapelvvel is összefüggésben, ahogyan az például a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzésében is történt.
[52] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával kapcsolatban a következetes bírósági gyakorlat az, hogy valamely magatartás akkor minősülhet rendeltetésellenes joggyakorlásnak, ha abban felismerhetően megnyilvánul az a szándék, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, és ennek valamilyen hátrányos jogkövetkezménye van (mások jogainak korlátozása, csorbítása).
[53] A Bizottság álláspontja szerint a kifogás sem a választás tisztasága, sem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megsértése körében nem hoz fel érdemi érvelést. Önmagában az, hogy a közleményben az ott megnevezett személyek „saját szavaival szembesítik az érintetteket” választójogi szempontból nem értékelhető.
[54] Ezzel szemben Szolgáltató észrevételéből kitűnik, hogy magatartása nem irányul Beadványozó kampányhoz fűződő joga csorbításához vagy korlátozásához, hiszen ahogy kifejtette 2019. szeptember 13. - október 1. közötti időszakban Beadványozó által beadott 23 OS közleményből 19 OS közleményét kiadott. Mindez pedig éppen azt támasztja alá, hogy Szolgáltató az Mttv. és az Smtv.-ben rögzített feladatának a választási kampány időszakában a Ve. rendelkezéseivel összhangban tesz eleget. Ennél fogva a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának sérelme sem állapítható meg vele szemben, ami miatt Beadványozónak az Mttv. 12. § (1) bekezdésének, a 101. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az Smtv. 13. §-ának megsértésére vonatkozó állítása sem alapos.
[55] Fentiekben kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó kifogását Szolgáltató 2019. október 1-jei megatartásával kapcsolatban a Ve. 220. §-a alapján elutasította. A jogsértés megállapításának hiányában a bírság kiszabását mellőzte.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[56] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 10. §-án, a 43. §-án, a 139. §-án, a 140-141. §-án, a 151. §-án, a 209. §-án, a 215. § b) pontján, a 220. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontján, a 203. § 31. pontján, a 215/A. §-án, az IM rendelet 25. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 4.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke