A Nemzeti Választási Bizottság
418/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az A.-né S. Sz. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Mezőcsát Helyi Választási Bizottság 55/2019. (IX. 30.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 27-én 15 óra 33 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Mezőcsát Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a) pontjának, valamint az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdésének megsértésére hivatkozással a Mezőcsáti Református Egyházközösség körlevelének tartalma miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy „a Mezőcsáti Református Egyházközösség az állami irányításra befolyásolást tett és tesz, továbbá a kifejezéseivel a választás tisztaságát megsérti, hiszen megkülönbözteti azon induló jelölteket, akik még nem vettek részt a városvezetésben azoktól, akik már részt vettek a város irányításában.” Kérte annak figyelembevételét, hogy az Egyházközösség nyilatkozatában feltüntetett egyházi képviseletet ellátók egyházi önkormányzati tisztséget töltenek be, amely Beadványozó meglátása szerint összeférhetetlen az állami önkormányzati tisztséggel. Kifogásához mellékelte a Mezőcsáti Református Egyházközség Választási Körlevelét.
[3] Fentiekre tekintettel kérte, hogy a HVB vizsgálja ki a jogsértést, és tiltsa el a jogsértőket a további jogsértéstől. Kérte továbbá, hogy kötelezze a Mezőcsáti Református Egyházközséget „bocsánatkérő és a választástól magát távol tartó cselekedetek megtételére.”
[4] A HVB az 55/2019. (IX.30). számú határozatával a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert az nem tartalmazta Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, Beadványozó személyi azonosítóját.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó 2019. október 1-jén 14 óra 32 perckor elektronikus úton a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be a HVB határozatával szemben.
[6] Fellebbezésében előadta, hogy a HVB azért utasította el kifogását, mert a személyi azonosító számát nem jelölte meg. Hivatkozott a Ve. 212. § (1) d) pontjára, illetve a 2018. évi CXIII. törvény 18. § j) bekezdésére. Előadta továbbá, hogy ezen jogszabályi rendelkezések alatt „én a személyi igazolványom számát értettem.”
[7] Álláspontja szerint a személyi igazolványának száma elég igazolás arra, hogy személyét igazolja „ezért nem tudom elfogadni a helyi választási bizottság elutasítását.” Előadta, hogy mivel telefonszámát megadta, a választási szervek rövid úton figyelmeztethették volna személyi azonosító számának megadására.
[8] A fentiekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az elsőfokú helyi választási bizottság határozatát utasítsa el, és utasítsa új eljárásra, illetve kérte a kifogásában foglaltak megvizsgálását. Fellebbezésében ismételten megadta személyes adatait.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy 2018-ban módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.
[11] Az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán a választási eljárásokban már több esetben vizsgálta magánszemélyek fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[12] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[13] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései].
[14] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, azzal kapcsolatban fellebbezése semmilyen érvelést nem tartalmaz.
[15] A Ve. 307/P. § kifejezetten a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása tekintetében határozza meg a választáson működő és jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok hatásköri szabályait. A 307/P. § (2) bekezdés a) pontja szerint a területi választási bizottság jogosult dönteni a helyi választási bizottság határozatával szembeni elleni fellebbezésről, ugyanezen szakasz (3) bekezdésének b) pontja szerint a Nemzeti Választási Bizottság döntési jogkörébe a másodfokú eljárás során kizárólag a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezés elbírálása tartozik.
[16] A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható – egyezően a HVB határozatának a jogorvoslat benyújtására vonatkozó kioktatásában írtakkal –, hogy a HVB Beadványozó által támadott 55/2019. (IX.30.) számú határozata elleni fellebbezést a HVB-nél a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnak (a továbbiakban: TVB) címezve, vagy közvetlenül a TVB-nek megküldve lehetett volna benyújtani.
[17] A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha azt nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be.
[18] Tekintettel arra, hogy Beadványozó 2019. október 1-jén benyújtott fellebbezése nem tartalmazta az érintettsége igazolására szolgáló érvelést, továbbá az nem HVB-hez, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult TVB-hez került benyújtásra, a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Ve. 46. § cb) pontján, a 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (3) bekezdésén, a 231. § (1) és (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 307/P. §-án az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 4.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke