A Nemzeti Választási Bizottság
416/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. László Imre (a továbbiakban: Beadványozó) polgármesterjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 207/2019. (IX. 26.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
{C}[1] {C} Magánszemélyként eljáró Kifogástevő 2019. szeptember 26-án 13 óra 18 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a választási eljárásáról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára és 151. § (1) bekezdésére hivatkozással az „Újbuda” elnevezésű sajtótermék kiadója (a továbbiakban: Kiadó) ellen a 2019. szeptember 25-én megjelent XXIX. évfolyam 18. számában elkövetett jogsértés miatt. Álláspontja szerint a hivatkozott lapszám sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét, valamint a 148. § (4) bekezdését. Kifogástevő jogorvoslati kérelmében megjelölte, illetve ahhoz csatolta az Újbuda elnevezésű sajtótermék sérelmezett és az azt megelőző, 2019. szeptember 11-én megjelent XXIX. évfolyam 17. lapszámát is.
{C}[2] {C} Kifejtette, hogy a sajtótermék csak a Fidesz-KDNP pártszövetség Budapest XI. kerületi polgármesterjelöltjének kampánytevékenységéről számolt be, a többi jelölő szervezet és jelölt kampánytevékenységét elhallgatta, továbbá a szeptember 25-i lapszámnak részét képezte egy „politikai hirdetésnek minősülő” szórólap is, annak ellenére, hogy a „Kiadó az Állami Számvevőszékhez nem juttatta el a 2019. évi önkormányzati választás kampányidőszakában megjelenő politikai hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét.”
{C}[3] {C} A tényállás és a jogi érvelés körében kifejtette azt is, hogy „az Újbuda nevű sajtótermék mind neve, mind tartalma alapján a Főváros XI. kerület lapja. Kéthetente jelenik meg. Az elmúlt két lapszámnak részét képezte egy-egy választási szórólap. Mivel a Kiadónak a cégnyilvántartás alapján a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a kizárólagos tulajdonosa, így a tárgybeli sajtótermék egy önkormányzati újság, bár tartalmaz hirdetést, nem kereskedelmi alapon működik. Az önkormányzati tulajdonban álló Kiadónak, mint médiatartalom-szolgáltatónak választási időszakban kifejezetten kötelezettsége a közéleti eseményekről való kiegyensúlyozott tájékoztatás.” Hozzátette, hogy „Az önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. A kialakult joggyakorlat alapján a Ve. rendelkezéseiből az következik, hogy a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetés a Ve. 148. §-ában meghatározott szigorú – és egyenlő megjelenési esélyeket biztosító – feltételei közötti közzétételén túlmenő választási kampánytevékenységet helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat. (…) A kiadó a szórólapok kiadásával a lapszám megjelentetésétől elkülönült választási kampánytevékenységet folytatott.”
{C}[4] {C} Megítélése szerint „a szórólapot nem vitatható módon a Kiadó adta ki, szerepelnek az impresszumban a Kiadó adatai. A tárgybeli szórólap elhelyezésre került a Kiadó által kiadott Újbuda nevű sajtótermékben.”
{C}[5] {C} Hangsúlyozta, hogy „[a] tényállás jogi megítélése körében kiemelt jelentősége van annak, hogy a Kiadó tulajdonosa a kerületi önkormányzat, és annak is, hogy az impresszum szerint a kerületi önkormányzat megbízásából jelent meg a tárgybeli szórólap, azaz közpénzből finanszírozták.” Álláspontja szerint „[a] hirdetésnek minősülő szórólap egyértelműen összefüggésbe hozható a 2019. október 13-i önkormányzati választással, mivel a jogerősen nyilvántartásba vett polgármesterjelöltre való szavazásra ösztönöz, így az a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek minősül.” A sérelmezett szórólapok másolatát mellékletként csatolta, továbbá annak bizonyítására, hogy azok valóban a fenti lapok részét képezték, egy kerületben élő választópolgár nyilatkozatát is csatolta.
{C}[6] {C} A nem kiegyensúlyozott tájékoztatás vonatkozásában az alábbiakra hivatkozott: „1. Újbuda a XI. kerület közéleti lapja XXIX. évfolyam 17. szám (megjelent 2019. szeptember 11-én.):
{C}a) {C} Az 1. oldalon a Közösen a Közösségért c. cikk összefoglalójának második bekezdésében Hoffmann Tamás a kampányszlogenjüket használja: „Az „Újbuda veled épül” nem csak szlogen – hangsúlyozta Hoffmann Tamás-, hanem azt jelenti, hogy ez a városrész a közösségről és az együttműködésről szól.”
{C}b) {C} A 4. oldalon a Közösen a Közösségért c. cikkben Hoffmann Tamással készített interjú olvasható, melyben az első kérdésnél ismét megjelenik a polgármesterjelölt kampányszövege „Az „Újbuda veled épül” nem csak egy üres szlogen, hanem azt jelenti, hogy ez a városrész a közösségről és az együttműködésről szól.”
{C}c) {C} Az 5. oldalon a Közösen a Közösségért c. cikk utolsó kérdésénél Hoffmann Tamás hangsúlyozza, hogy mi az, amit a kerületben jól csinálnak, majd szavaival azt sugallja, hogy amennyiben újra polgármester lesz, a következő időszakban a nyugdíjasoknak szóló kedvezménykártya kedvezményeinek bővítésére is sor kerül majd.
{C}d) {C} A 9. oldal alsó felén kedvezményes burgonyavásárt hirdető önkormányzati reklám olvasható, melyen a polgármester szlogenje és az arcképe is feltüntetésre került. A hirdetés így azt a látszatot kelti, hogy az akciót a polgármesterjelölt és nem pedig az önkormányzat biztosítja, mely a választók tudatos és szándékos befolyásolására utal.
{C}e) {C} Az újságba rakva megtalálható volt egy szórólap Újbudán óvjuk egymást! elnevezéssel, Hoffmann Tamás arcképével, melyben az eddigi önkormányzati eredményeket sorolják fel, az első oldalon „önkormányzatunk” kifejezéssel. Ez a választókban azt a hatást keltheti, hogy az önkormányzat Hoffmann Tamásé, és minden eredményt neki köszönhet a kerület.
2. Újbuda a XI. kerület közéleti lapja XXIX. évfolyam 18. szám (megjelent 2019. szeptember 25-én):
{C}a) {C} A 3. oldalon az Együtt a családokért c. cikkben Hoffmann Tamás polgármester és egyben polgármesterjelölt kampányszövege olvasható, melyben egyedül az utolsó előtti mondat utal arra, hogy az önkormányzat tevékenységéről van szó. A vélemény, az arcképének megjelenítése valamint az utolsó mondatként szereplő „ A jövőben is számítunk Önökre!” a választók befolyásolását szolgálja.
{C}b) {C} Az 5. oldalon a Családi együttlét Őrmező Ünnepén c. cikkben Hoffmann Tamás polgármester, valamint Junghausz Rajmund önkormányzati képviselő nyilatkozik a programról. Miközben a lap egyoldalúan csak a Fidesz-KDNP által támogatott képviselőjelölteket szólaltatja meg, a többi önkormányzati képviselőt, akik szintén jelöltek és szintén részt vettek a rendezvényen, sőt, a főzőversenyen II. helyezést is elértek, nem.
{C}c) {C} Az újságban ismét megtalálható volt egy szórólap, ezúttal A fiatalok a fejlődés zálogai címmel. A szórólap elején ismét Hoffmann Tamás arcképe szerepel. A szórólap elején többes szám első személyben szerepelnek az elért eredmények, miközben az önkormányzat, mint az elért eredményekben közreműködő, csak a második oldalon kerül feltüntetésre. A szórólap első oldala azt a látszatot kelti, hogy az első oldalon elért eredmények mind a polgármesterjelölt eredményei, ez pedig ismét a választók befolyásolását szolgálja.
{C}[7] {C} Kifogástevő véleménye szerint a hivatkozott cikkek és szórólapok összefüggésbe hozhatók a 2019. október 13-i önkormányzati választással, mivel a jogerősen nyilvántartásba vett polgármesterjelölt melletti választási kampányban történő részvételre, továbbá a rá való szavazásra ösztönöznek. Közpénzből működő szerkesztőségnek kifejezetten feladata megosztani olvasóival a helyi közélet eseményeit. Az a tény, hogy tárgybeli lapszámban a választásokról a 12. oldaltól hivatalos tájékoztatás olvasható, tehát a jelöltek fel vannak sorolva, a polgármesterjelöltek bemutatkoznak, szerepelnek a listák, ez még nem teszi kiegyensúlyozottá a közéleti eseményekről, így a választási kampányidőszakról való tájékoztatást. Kérte az FVB-t, hogy éljen a nyilatkoztatás jogával, keresse meg a Kiadót.
{C}[8] {C} Kifogástevő több kúriai döntésre is hivatkozik, amelyek szerint, ha az alapelvek nyilvánvaló sérelme megállapítható, ezzel szemben kimentésként a szerkesztői szabadságra való hivatkozás téves értelmezés lenne (Kvk.III.37.465/2014/2.; Kvk.VI.37.432/2018/2.; Kvk.VI.37.484/2019/2.). Idézte továbbá a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.I.37.394/2014/2. és a Kvk.I.37.416/2018/3. számú határozatában foglaltakat.
{C}[9] {C} Annak alátámasztásául, hogy más jelölő szervezetek és jelöltek is végeztek kampánytevékenységet 2019. szeptember 11. és 22. között, előadta, hogy „[a] kiadó nem számolt be a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP által támogatott jelöltek 2019. szeptember 20-ára szervezett Utcafórum elnevezésű rendezvényéről, ugyanakkor a szeptember 20-i Utcafórumot megtartották.”
{C}[10] {C} Fentiekben előadottak alapján kérte az FVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg, hogy az Újbuda elnevezésű sajtótermék kiadója, a KözPont Újbudai Kulturális, Pedagógiai és Média Kft. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet, kérte továbbá, hogy az FVB állapítsa meg a Ve. 148. § (4) bekezdésében foglaltak sérelmét, valamint kérte, hogy az FVB a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a kiadót, hogy a határozat rendelkező részét a határozat közlését követően a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
{C}[11] {C} Az FVB 207/2019. (IX. 26.) számú határozatával a kifogást elutasította. A lapszámban megjelenő cikkek és szórólapok vizsgálata után arra a megállapításra jutott, hogy az Önkormányzat szórólapja a Ve. 140. §-ában meghatározott kampányeszköznek nem tekinthető, mivel az az elmúlt ciklus önkormányzati eredményeit mutatja be. A határozat indokolása szerint a szórólapon a polgármester az Önkormányzat képviselőjeként jelenik meg. Az Újbuda becsatolt lapszámaival kapcsolatban rögzítette, hogy a Ve. 2. § c) pontjában megjelölt, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét kimondó alapelv sérelmét a Kifogástevő által csatolt kiadványok tekintetben megállapítani nem lehetett, mivel a kifogásolt lapszámokban a polgármester valóban több esetben szerepel, azonban mindenkor az Önkormányzat által szervezett hivatalos rendezvényeken, programokon, az Önkormányzat képviseletében. Rögzítette továbbá, hogy a 2019. szeptember 25-i lapszám valamennyi, az önkormányzati és a nemzetiségi választásokon induló jelöltet és jelölő szervezetet bemutatja, tehát az esélyegyenlőség sérelmét a két egymást követő lapszám vizsgálata kapcsán nem lehetett megállapítani.
II.
[A fellebbezés tartalma]
{C}[12] {C} Beadványozó 2019. szeptember 29-én 15 óra 16 perckor, elektronikus úton nyújtott be fellebbezést az FVB határozata ellen a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján. Érintettségének igazolására előadta, hogy a Budapest XI. kerület jogerősen nyilvántartásba vett polgármesterjelöltje, akinek az Újbuda nevű időszaki kiadvány kiadója érdeksérelmet okozott azzal, hogy kampánytevékenységéről, programjáról nem számolt be a sérelmezett lapszámokban.
{C}[13] {C} A választási kifogás és a támadott FVB határozat tényállási részét az alábbiakkal egészítette ki: „Annak igazolására, hogy magam is számos eseményen vettem részt jelöltként, az alábbiakra is hivatkozom:
{C}1. {C} Szeptember 12-én a Heti TV Pirkadat adásában az önkormányzatiság és az ezzel kapcsolatos feladatokról beszéltem.
{C}2. {C} Szeptember 12-én a XVI. kerület polgármesterjelöltjével közösen tartottam lakossági fórumot.
{C}3. {C} Szeptember 13-án sajtótájékoztatót tartottam, aminek témája az önkormányzat közvetlen EU-s támogatásból történő pályázati lehetőségei, annak konkrét területei.
{C}4. {C} Szeptember 13-án a XXII. kerület polgármesterjelöltjével közös lakossági fórumon vettem részt.
{C}5. {C} Szeptember 20-án lakossági fórum a Gazdagréten.
{C}6. {C} Szeptember 22-én sajtótájékoztató az egészségügyi intézmények háttérdolgozóinak béremelése érdekében.”
{C}[14] {C} A fenti sajtóesemények megtörténtének igazolására Beadványozó képernyőfelvételeket is csatolt.
{C}[15] {C} Kifejtette, hogy „az Újbuda nevű tárgybeli sajtótermék, mivel annak tartalmát szerkesztik, szerkesztőséggel is rendelkezik. A szerkesztési feladatok közé tartozik a kerületben, adott időszakban történő hírek, események szemlézése, valamint az ezekről való tájékozódás.” Hozzátette, hogy „[k]özpénzből működő szerkesztőségnek kifejezetten feladta megosztani olvasóival a helyi közélet eseményeit.”
{C}[16] {C} Álláspontja szerint „az eljárt választási bizottság indokolási kötelezettségének nem tett elégséges módon eleget”. Az FVB tárgybeli határozata okszerűtlen, megalapozatlan és sérti a Ve. 43. § (1) és (4) és (5) bekezdését.
{C}[17] {C} Kifejtette továbbá, hogy „[n]em vitatottan joga van az önkormányzatnak ahhoz, hogy tájékoztassa a választókat az eredményekről, a fejlesztésekről. Erre a Budapest XI. kerületi önkormányzatnak is volt 5 éve egészen 2019. augusztus 24. napig, azaz a választási kampányidőszak kezdetéig. Ezt követően az önkormányzatnak tartózkodnia kell attól, hogy közpénzből egy polgármesterjelölthöz kötve mutassa be a választóknak az elért eredményeket. A tárgybeli szórólapon nem vitatható módon a polgármester jelenik meg, hozzá kötik az eredményeket, azonban a polgármester egyben polgármesterjelölt is. A tárgybeli szórólap pont azért lett közölve a két és fél héttel a választás előtt, hogy ezzel az önkormányzat közpénzből a polgármesterjelölt mellett kampányoljon. A polgármesterjelölt a saját forrásból, vagy a jelölő szervezetei forrásából is meg tudott volna jelentetni egy szórólapot azzal a tartalommal, amit a tárgybeli szórólap tartalmaz. Ehelyett az önkormányzat tulajdonában álló Kiadó az önkormányzat megbízásából közölte a szórólapon keresztül a sérelmezett tartalmat. A szórólap az újság részét képezte, így a lapszámtól, a kiadói tevékenységtől nem választható el.”
{C}[18] {C} Megítélése szerint „[a] szórólap a tartalma szerint politikai hirdetés. A Fidesz-KDNP jelölő szervezetek polgármesterjelöltjének alkalmasságát mutatja be a választóknak kampányidőszakban azzal, hogy polgármesterként a jelölt a szórólap szerkesztői szerint menyire eredményes volt. A hirdetésnek minősülő szórólap egyértelműen összefüggésbe hozható a 2019. október 13-i önkormányzati választással, mivel a jogerősen nyilvántartásba vett polgármesterjelöltre való szavazásra ösztönöz, így az a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek minősül.” Mivel „az Újbuda elnevezésű helyi terjesztésű sajtótermék 2019. szeptember 25. lapszámában elhelyezésre került egy kampányeszköznek, így politikai hirdetésnek minősülő szórólap úgy, hogy Állami Számvevőszék a Kiadó 2019. évi önkormányzati választás kampányidőszakában megjelenő politikai hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét nyilvántartásba nem vette, ezért a Kiadó nem volt jogosult ezt a politikai hirdetést közölni, eljárása a Ve. 148. § (4) bekezdésébe ütközik.”
{C}[19] {C} Összegzésében rögzítette, hogy „[a] tényállást jogsértő módon állapította meg az első fokon eljárt választási bizottság, ugyanis az, hogy tárgybeli lapszámban a választásokról a 12. oldaltól hivatalos tájékoztatás olvasható, tehát a jelöltek fel vannak sorolva, a polgármesterjelöltek bemutatkoznak, szerepelnek a listák, ez még nem teszi kiegyensúlyozottá a közéleti eseményekről, így a választási kampányidőszakról szóló tájékoztatást.” Kiemelte, hogy „polgármesterjelöltek bemutatkozása, ahol a Fidesz-KDNP jelölő szervek polgármesterjelöltje is bemutatkozott, nem elégséges az első 11 oldalon megjelentek ellensúlyozására, a korábbi lapszámban és a két szórólapon megjelentek kiegyensúlyozására.” Mindezek okán a Kiadó kifogásolt eljárása a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába ütközik.
{C}[20] {C} Mindezek alapján és a Ve. 218. § (1) bekezdésére hivatkozással kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az FVB 207/2019. (IX. 26.) számú határozatát változtassa meg, és a kifogásnak – a fellebbezésben foglaltakra is tekintettel – adjon helyt.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
{C}[21] {C} A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben alapos, az ügy érdemében alaptalan.
{C}[22] {C} A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
{C}[23] {C} A fellebbezés alapján a Bizottságnak elsőként azt kellett megvizsgálnia, hogy az FVB határozata megfelelt-e a Ve. 46. § d) pontjában rögzített indokolási kötelezettségnek, amelynek során az FVB eljárásával szemben felhozott érvelést vizsgálta meg.
{C}[24] {C} A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
{C}[25] {C} A Ve. 46. § d) pontja alapján a határozat indokolása tartalmazza:
„da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
db) a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,
dd) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta”.
{C}[26] {C} A sajtó választási kampányban való részvételének Ve. 151. §-a alapján történő vizsgálata során az NVB, a Kúria döntéseivel megerősített gyakorlata szerint akkor teljesülnek a Ve. 43. §-ában és 46. §-ában foglalt követelmények, ha az alapelvi sérelem megállapítására irányuló jogorvoslati kérelem elbírálásakor megtörténik a sérelmezett lapszámok tartalmi vizsgálata és az a határozat indokolásában rögzítésre kerül, legalább a tényállás tisztázásához szükséges mértékig.
{C}[27] {C} Az FVB határozatában rögzített érvelés ezt a szükséges részletességet nem éri el, továbbá nem indokolja kellő alapossággal a kifogásban felhozott érvelés elutasításának okait.
{C}[28] {C} Mindezek alapján a fellebbezés eljárásjogi oldalról helytállóan sérelmezi az FVB határozatának hiányosságait.
{C}[29] {C} A Bizottság megállapította, hogy jelen eljárásban vizsgált jogorvoslati kérelem az Újbuda elnevezésű nyomtatott sajtótermék kiadója a KözPont Újbudai Kulturális, Pedagógiai és Média Kft. ellen került benyújtásra, a sajtótermék 2019. szeptember 11-én és 25-én megjelent lapszámaiban közölt tartalmak és a sajtótermékben elhelyezett „szórólapok” kapcsán.
{C}[30] {C} Beadványozó valamint Kifogástevő jogorvoslati kérelmében jogszabálysértésként egyaránt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között választási alapelvet, valamint a Ve. 148. § (4) bekezdésében foglalt, politikai hirdetésekre vonatkozó követelmények megsértését jelölte meg.
{C}[31] {C} A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.
{C}[32] {C} A Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása, és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása, vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a politikai reklám és politikai hirdetés.
{C}[33] {C} A politikai hirdetés fogalmát a Ve. 146. § b) pontja rögzíti, amely szerint „politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom”. Sajtóterméknek minősül a nyomtatott és az internetes sajtótermék is.
{C}[34] {C} A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a kifogásolt „szórólapok” politikai hirdetésként értékelhetők-e.
{C}[35] {C} A Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia, jelen esetben megjelölnie. A hibásan megjelölt bizonyíték fellelésére az eljáró választási bizottság nem kötelezhető, amennyiben ez elmarad, abból nem következik a határozat törvénysértő volta.
{C}[36] {C} A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. és a Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntésében is kifejtette, hogy „[a] felülvizsgálati kérelemmel érintett cikk, és a bizonyítékként megjelölt további írások megjelenítése nem feleltethető meg sem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 55/ pontjában meghatározott politikai reklámnak, sem az 59/ pont szerinti reklámnak. További speciális, a Ve.146.§ b) által támasztott követelmény, hogy a sajtótermékben megjelenő közlés „politikai hirdetés” jellege csak akkor állapítható meg, ha azt rendelésre, ellenérték fejében közlik.” Tehát csak abban az esetben állapítható meg, hogy a közzétett tartalom politikai hirdetés, ha a Ve. 146. § b) pontjában foglalt meghatározás minden tartalmi eleme együttesen teljesül. Ha az írás tartalmazza ugyan a jelölő szervezetek megnevezését, ám nem bizonyított, hogy a sajtótermék megrendelésre, ellenérték fejében jelentette meg azokat, a tartalom nem minősíthető politikai hirdetésnek. Ezekben az esetekben bizonyítás hiányában a Kúria nem látta igazoltnak sem a hirdetési, sem a politikai hirdetési jelleget.
{C}[37] {C} Fentiekkel összhangban és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság megállapította, hogy Beadványozó által megjelölt bizonyítékok csak arra a következtetésre elegendők, hogy a Kiadó nincs felhatalmazva a Ve. szerinti politikai hirdetés megjelentetésére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásának kampányában. Annak bizonyítására azonban nem alkalmasak, hogy alátámasszák annak tényét, hogy a megjelentetett polgármesterjelölt vagy jelölő szervezete(i) fizetett volna a megjelenési lehetőségért, azaz a választási tartalom ellenérték fejében jelent meg. Amennyiben nem bizonyítható annak ténye, hogy a kifogásolt tartalom politikai hirdetésként került közzétételre, nem állapítható meg a Ve. 148. § (1)-(4) bekezdésének megsértése sem.
{C}[38] {C} Ezt követően a Bizottság a fellebbezésben foglalt érvekre is tekintettel megvizsgálta az alapügyként szolgáló kifogás tartalmát, ennek keretében elvégezte a jogorvoslattal érintett két lapszám és az azokhoz csatolt „szórólapok” részletes elemzését.
{C}[39] {C} Az Újbuda 2019. szeptember 11-én megjelent XXIX. évfolyam 17. számának címlapján megjelent „Közösen a közösségért” című cikk a lap 4-5. oldalán található hosszabb hangvételű írás összefoglalója. Tartalma alapján az az „Újbudai Konzultációra” adott lakossági válaszoknak a kerület polgármestere, dr. Hoffmann Tamás általi összefoglalása, eredményének részletes bemutatása és a lakossági igények által az Önkormányzat számára kijelölt cselekvési irányvonal ismertetése. A cikkben a polgármester többes számban, az önkormányzat nevében beszél a jövőbeli lépések lehetséges irányairól („figyelembe vesszük”, „számítunk” stb.).
{C}[40] {C} A Bizottság rögzítette továbbá, hogy a fenti cikk és annak címlapon közölt összefoglalója valóban tartalmazza a kifogásolt „Újbuda veled épül” szlogent, amely a sérelmezett lapszámban több helyen, így a 8. oldalon megjelent „A Kopaszi-gát közösségi közlekedésének fejlesztése” című cikkhez, valamint a 12. oldalon megjelent „Új közösségi rendezvény mutatkozott be Gazdagréten” című cikkhez fűzött képi tartalmon, de az Önkormányzat hivatalos honlapja szerint is, az önkormányzat hivatalosan használt jelmondata. A Bizottság megítélése szerint, annak az önkormányzati lapban történő szerepeltetése nem értékelhető kampányeszközként.
{C}[41] {C} A fenti lapszám 9. oldalán megjelent felhívás, amely a „kedvezményes burgonyavásárról” tudósít, szintén az Önkormányzat nevében, a polgármester aláírásával került megjelenítésre.
{C}[42] {C} Az Újbuda 2019. szeptember 25-én megjelent XXIX. évfolyam 18. számának 3. oldalán megjelent „Együtt a családokért” című cikkben a polgármester szintén az Önkormányzat nevében szólal meg a családtámogatás keretében. Ebben az esetben is megjelenik a többes szám használata, amely egyértelműen az „önkormányzati tisztviselőkre” utal, ezért e tartalmon sem értékelhető polgármesterjelölti program bemutatásaként, különös tekintettel arra, hogy a cikk alatt a „Hoffmann Tamás polgármester” megjelölés olvasható.
{C}[43] {C} Kifogástevő által megjelölt 5. oldalon található „Családi együttlét Őrmező Ünnepén” című írás a 2019. szeptember 14-19. között megrendezésre került rendezvény programajánlója volt. A cikkben Hoffmann Tamás polgármesteri minőségben szólalt meg, mellette megjelenítésre kerül Junghausz Rajmund önkormányzati képviselőnek a rendezvény előnyeit hangsúlyozó érvelése is.
{C}[44] {C} A Bizottság kiemelte, hogy az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, valamint a 41. § (1) -(4) bekezdései alapján a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét a választópolgárok által megválasztott képviselő-testület gyakorolja, amelyet a Mötv. 65. §-a alapján a polgármester képvisel. Ezért megállapítható, hogy a fent részletezett cikkek egyetlen esetben sem hozhatók kapcsolatba a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választásával. Mivel azokban a közelgő választásokról, a polgármester jelöltségéről vagy jelölő szervezetéről sem konkréten sem közvetetten nem történik utalás. Azok önkormányzati feladatellátásról szóló tájékoztatásként értékelhető írások.
{C}[45] {C} E körben a Bizottság hivatkozik a Ve. 142. §-ának rendelkezésére, amely szerint nem minősül választási kampánynak a helyi önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. Mind a kifogásban hivatkozott lapszámok, mind az azokkal egyidejűleg terjesztett „szórólapok” megjelentetése vitathatatlanul kampányidőszakban történt, azonban azokban az Önkormányzat által a Mötv. 13. §-ában előírt – különösen az 1., a 4-7. és a 17. pontokban nevesített – feladatok megvalósítása került kommunikálásra. A Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzésében pedig úgy foglalt állást, hogy „a helyi választópolgárok tájékoztatása az önkormányzat eredményeiről egyfajta kötelezettségnek is tekinthető.”
{C}[46] {C} Kifogástevő által „szórólapként” megjelölt tartalmak kapcsán a Bizottság rögzítette, hogy azokat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § (1) bekezdés 22. pontjának c) alpontja szerint egyéb kiadványoknak tekintette. Ugyanakkor a Bizottság elfogadhatónak találta Beadványozó és Kifogástevő arra szolgáltatott bizonyítékait, hogy a kifogásolt sajtótermékek és kiadványok egyidejűleg kerültek terjesztésre.
{C}[47] {C} A Bizottság a kiadványokat a Ve. 43. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával egyenként és összességükben értékelte. Megállapította, hogy az azokon szereplő tartalmak az Önkormányzat által elért eredményeket mutatják be. Ezeken „Hoffmann Tamás Újbuda polgármestereként” került feltüntetésre, így a megjelenített tartalom ebben az esetben sem értékelhető Hoffmann Tamás polgármesterjelölt terveiként vagy elért eredményeiként történő bemutatásnak. Kiemelendő, hogy szinte minden esetben szövegszerűen is megjelenik, hogy a prezentált eredmény az Önkormányzat által elért, megvalósított fejlesztés, közvetlen és közvetett utalás sem található arra, hogy ezek az eredmények a polgármester eredményei lennének. Példaként említhető a „3,5 milliárd forint az oktatási és nevelési intézmények fejlesztésére” című tartalom, amely az Önkormányzat 118 beruházási helyszínéről, a bölcsődei és az óvodai férőhelyszámok növeléséről, a 21. századi iskolák, így az úgynevezett „okostantermek” kialakításáról és a játszóterek modernizálásáról szól. Szintén ezen a kiadványon került feltüntetésre a „Zöld Újbuda”, „Amire büszkék vagyunk” címszó alatt, amely a kerületben megújuló zöldfelületeket emeli ki. Emellett a másik kiadvány tartalmát tekintve is az Önkormányzat további eredményeiről adott tájékoztatások: „Integrált térfigyelő központ”, „Megkezdődött a Gyermekegészségügyi Központ kialakítása” vagy a „Lakásvédelmi Akcióterv”.
{C}[48] {C} A kifogásban is megjelölt, és a Bizottság által a fentiekben áttekintett tartalmakkal kapcsolatban tehát egyértelműen megállapítható, hogy azok részben polgármester és más közjogi megbízatással rendelkező személyek (önkormányzati képviselők) tevékenységét mutatják be, amely nem a választási kampányhoz, hanem közfeladatuk ellátásához kapcsolódik. E körbe sorolódnak az Önkormányzat által támogatott rendezvények, felújítások, fejlesztési intézkedések bemutatása. A Bizottság leszögezi, ezen megjelenések számosságukra való tekintet nélkül jogszerű tartalmak, amelyeknek közzététele a választási kampányban az eljárási alapelvek sérelme nélkül megvalósulhat.
{C}[49] {C} A Bizottság kifejtette, továbbá, hogy nem találta megalapozottnak Beadványozó fellebbezésben tett azon állítást sem, amely szerint az Újbuda elnevezésű „időszaki kiadvány kiadója érdeksérelmet okozott” azzal, hogy az ő kampánytevékenységéről, programjáról nem számolt be. A Bizottság megítélése szerint a sajtótermék választási kampányt érintő tartalma az Újbuda 2019. szeptember 25-én megjelent lapszámának 12-17. oldalai, azaz az összesen 6 oldal terjedelmű választási blokk. A lap kiadójának szerkesztői szabadsága körébe tartozó döntéseként értékelhető, hogy egyebekben nem tudósított a választási kampányról. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy szintén a szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdés, ezért nem rendelkezik hatáskörrel annak megítélésére sem, hogy a sajtótermék miért nélkülözi a „negatívumokról, a meg nem valósult fejlesztésekről, a meg nem oldott lakossági problémákról” szóló tájékoztatásokat.
{C}[50] {C} Mindezek alapján megállapítható, hogy a Beadványozó által felhívott cikkekben a polgármester szerepeltetése a helyi önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódva, illetve a helyi közösség életében aktualitással bíró közösségi rendezvények kapcsán történt, ahol minden esetben a polgármesteri tisztsége indokolta szerepeltetését. A Bizottság megítélése szerint a kifogásolt cikkek mögött mindig megtalálható volt a releváns, helyben hírértékkel bíró, közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény. Ennél fogva sem a választási kampány körében értékelhető tartalom, sem a polgármesteri, azaz a „nem jelölti” tevékenységről szóló beszámolók tekintetében nem állapítható meg aránytalanság, vagy olyan eltolódás, amely alkalmas lenne a jelöltek közötti esélyegyenlőség megbontására.
{C}[51] {C} A Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy dr. Hoffmann Tamásnak a két lapszámban polgármesterként való szerepeltetése nem volt túlzott mértékű, továbbá a lapszámokkal egyidejűleg terjesztett kiadványok olyan, döntően az Önkormányzat által jogszabályban, elsődlegesen a Mötv-ben meghatározott feladatok megvalósításáról, kisebb részben folyamatban lévő projektjeinek bemutatásáról szólnak, amelyekről a döntést az Önkormányzat már a választási eljárást megelőzően meghozta. Ennél fogva a kifogásolt lapszámokban megjelent cikkek és a kiadvány tekintetében is jogszabályban meghatározott tevékenység kommunikálására került sor, amely okból azok a Ve. 142. §-ának körében értékelhetők, s mint ilyenek kampánytevékenységnek nem tekinthetők.
{C}[52] {C} Mivel a megjelölt híradások, tudósítások a helyi közösség életét érintő olyan eseményekről számoltak be, amelyekkel kapcsolatban a hivatalban lévő polgármester szerepeltetése okszerű és indokolt volt, az Önkormányzat nevében eljáró polgármester üzeneteit az újság körültekintően, a választási eljárásra is tekintettel közvetítette, továbbá a választási kampány körében értékelhető cikkben valamennyi jelölt számára azonos feltételek mentén biztosította a lap a bemutatkozás lehetőségét, ezért a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem állapítható meg.
{C}[53] {C} Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy annak ellenére, hogy az FVB nem tett eleget részletes indokolási kötelezettségének, érdemben helyes döntést hozott, amelyet a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján jelen határozatban foglalt érveléssel helybenhagy.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
{C}[54] {C} A határozat az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 43. §-án, a 46. § d) pontján, a 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, a 142. §-án, a 146. § b) pontján, a 148. § (4) bekezdésén, a 151-152 §-ain, 218. § (1) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdése a) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, az Mttv. 203. § (1) bekezdés 22. c) pontján, az Mötv. 3. §-án, 10. §-án, 13. §-án, a 41. § (1)-(4) bekezdésein, 65. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 1.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke