A Nemzeti Választási Bizottság
415/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a KRUG Művészeti Egyesület (1134 Budapest, Dózsa György út 140. fszt. 25., képviseli: Gyurity Milán, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 27-én 14 óra 12 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[2] Kifogásában kifejtette, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 256/2019. számú határozatával nyilvántartásba vett Szerb Szövetség – Szerbek Szövetsége Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a 119. § (2) bekezdésében foglalt szabályt.
[3] Előadta, hogy 2019. szeptember 24-én a bizonyítékként csatolt internetes cikkből jutott tudomására, hogy az Egyesület 2019. szeptember 23-án választási gyűlést tartott, annak ellenére, hogy álláspontja szerint a „működése folyamatosan törvénysértő, képviselője, leadott mérlege, beszámolója továbbra sincsen”, amelyet a kifogáshoz csatolt bírósági kivonat igazol. Előadta, hogy az Egyesület „működése a jogszerűtlenségen túlmenően álláspontom szerint átláthatatlan”.
[4] A kifogásban idézte a Ve. 119. § (2) bekezdését és a 133. § (1) bekezdését, rögzítette, hogy az Egyesület 2011. óta nem működik jogszerűen, amit alátámaszt a bírósági nyilvántartás kivonata is. Előadta, hogy „[é]rthetetlen, hogy a választási iroda ehhez képest a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ezt nem észlelte, ugyanis abból megállapítható, hogy utoljára a bíróság 2011. 03. 12. napján hozott végzést az ügyében még a nyilvántartásba vételről, azóta pedig nem történt változás”. Rögzítette, hogy „a szervezet jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétele a Ve. 119. § (2) bekezdésébe ütközött, mert azt nem a képviseletre jogosult jelentette be, továbbá a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján magából a bírósági nyilvántartásból is megállapítható a törvénytelen működése”.
[5] Az „Új érvelés a Nemzeti Választási Bizottság határozatával szemben” cím alatt előadta, hogy a Bizottság 408/2019. számú határozattal szemben „új érvelés”, hogy korábbi kifogása nem bírósági törvényességi eljárásra irányult, „hanem a jogszerűtlen működés alapján jogszerűtlenül jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételt követően folytatott, ugyancsak jogszerűtlen eljárással függ össze”.
[6] Új tényként előadta, hogy az Egyesület a szerb nemzetiségi önkormányzati választáson folyamatosan eljár, kampányol, miközben működése törvénysértő, mivel nyilvántartásba vétele óta nem adott le beszámolót, képviselőinek megbízatása lejárt, tisztújítás nem történt és változásbejegyzés nincs folyamatban, így megítélése szerint az Egyesület működése átláthatatlan.
[7] A kifogás határidőben való benyújtása kapcsán a Ve. 209. § (2) bekezdését idézte, és előadta, hogy folyamatosan fennálló jogsértés az ügy tárgya.
[8] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának sérelmével kapcsolatban kifejtette, hogy alkalmas a választópolgárok megtévesztésére az Egyesület tevékenysége, „mivel nyilvántartásba vett jelölő szervezetként jelenik meg, ami a jogszerű működés látszatát vélelmezi”.
[9] Előadta továbbá, hogy mivel az Egyesületnek nem volt a 2019. augusztus 15-i bejelentéskor törvényes képviselője, bejelentése jogsértő volt. Ennek tényét azonban a közhiteles nyilvántartás is tartalmazza, így „megállapítható a Nemzeti Választási iroda felelőssége is”.
[10] Kérte, hogy a Bizottság nyilatkoztassa az Egyesület képviselőjét, illetve képviselőit, hogy képviseleti joguk a bejelentéskor és jelenleg fennáll-e.
[11] A leírtak alapján kérte a jogsértés megállapítását és a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján az Egyesület eltiltását a további jogsértéstől.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A kifogás nem alapos.
[13] Ahogyan azt a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglalója is rögzíti, a választási jogorvoslatok során – a rövid határidőkre tekintettel – bizonyítási eljárás lefolytatására csak nagyon szűk körben van lehetőség, lényegében arra korlátozódik a bizonyítás terjedelme, amit a kérelmező rendelkezésre bocsát a jogorvoslati kérelme keretében. Kifogás eseten a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a benyújtott kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysertés bizonyítékait.
[14] A kifogás tárgyában a választási szerv a Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagyis további bizonyítékok felvételére nincs lehetőség. A bizonyítási kötelezettség tehát a kérelmezőre esik, és a sikertelen bizonyítás következményei is őt terhelik.
[15] A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság a bizonyítás kérdésében is következetesen azt az elvet követi, hogy hiánypótlás kibocsátására, vagy egyébként bizonyítékok beszerzésére az eljárás során nincs lehetőség, a kérelmet azon bizonyítékok alapján kell elbírálni, amelyeket a kérelmező a jogorvoslatot elbíráló szerv elé tár.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó jogorvoslati kérelmével kapcsolatban megállapítja, hogy abban keverednek az Egyesület tevékenységével szembeni kifogás, valamint a Bizottságnak az Egyesület nyilvántartásba vételéről szóló jogerős, 256/2019. számú határozata és a jelen kifogás benyújtása időpontjában még nem jogerős, Beadványozó által kezdeményezett jogorvoslati eljárás keretében hozott 408/2019. számú határozat elleni felülvizsgálati kérelem elemei. A kifogás az Egyesület működésének folyamatos jogsértését állítja, azonban ezzel egyidejűleg vitatja nyilvántartásba vételének jogszerűségét, illetve a 408/2019. számú határozatban tett bizottsági megállapításokat. Mindezeken túl a kifogásban az Egyesület működésével kapcsolatos megállapítások, és a Beadványozó által felhívott Ve. szabályok – 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai, 119. § (2) bekezdése – közötti ok-okozati kapcsolat nem lelhető fel, a kifogáshoz csatolt bizonyítékok ugyanis semmilyen, a felhívott választási szabályok megsértését nem támasztják alá.
[17] Ezen túl Beadványozó a Bizottság eljárást kéri annak érdekében, hogy felderítse az Egyesület képviselő képviseleti joga fennállását, ez azonban a már hivatkozott Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjába és a 218. §-ába ütközik. Ezen túl a Bizottság rögzíti azt is, hogy az Egyesület képviselő tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel képviseleti joguknak a kifogásban foglaltak szerinti vizsgálatára.
[18] Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a kérelmezett jelölő szervezet működése, illetve részvétele a szerb nemzetiségi képviselők 2019 évi általános választásán megfelel a választásra irányadó jogszabályok által támasztott követelményeknek, így nem támasztható alá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a 119. § (2) bekezdésében foglalt szabályok megsértése, ezért a kifogást a Bizottság a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontján, a 218. § (1) bekezdésén, a 220. §-a alapján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 27.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke