A Nemzeti Választási Bizottság
414/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a K. T. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és a helyi választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 26-án 19 óra 22 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Békéscsabai Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjának, és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ának megsértésére hivatkozással.
[2] Kifogásában előadta, hogy a 2019. évi önkormányzati választásra készülve a www.hír6.hu hírportál a honlapján, illetve a Facebook közösségi oldalon az olvasói számára olyan lehetőséget ajánlott, hogy kérdéseket tehetnek fel a Békéscsabán induló jelölteknek, amelyeket ők egy stúdió beszélgetés keretében válaszolhatnak meg, illetve mutatkozhatnak be a nyilvánosság előtt. Idézi a honlapon megjelenő cikket, amely szerint „[a]z önkormányzati választások kimenetele egyben felelősség és lehetőség mindannyiunk számára”.
[3] Előadja, hogy a cikkben felsorolják a meghívott jelölteket, amelyből véleménye szerint egyértelműen megállapítható, hogy a Hír6 hírportál „nem biztosítja sem a törvény által kötelezően előírt esélyegyenlőséget, sem a kiegyensúlyozott tájékozódás lehetőségét”, mivel a jelölteknek számára ismeretlen szempontok mentén adtak lehetőséget a szereplésre, bemutatkozásra.
[4] Kiemeli, amíg a Fidesz-KDNP mind a tizenkét képviselőjelöltjét meghívták, a Hajrá Békéscsaba Egyesületből hetet, az MSZP-LMP-Liberálisok közül négyet, a DK-Jobbik-Párbeszéd pártszövetség jelöltjei közül azonban már csak egyet, míg a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjei közül senkit sem hívtak meg. Jelzi, ezek a beszélgetések folyamatosan, jelenleg is zajlanak.
[5] Mindezek alapján kérte a HVB-t, hogy a jogszabálysértést állapítsa meg, és a további jogszabálysértéstől a portált tiltsa el. Kérelméhez mellékelte a sérelmezett cikkek megjelölését, a Hír6.hu portál impresszum adatait, kiadójának cégjegyzékszámát, továbbá kimutatást a meghívott és nyilvántartásba vett jelöltekről.
[6] A HVB a jogorvoslati kérelmet a Ve. 151. §-a szerinti kifogásnak minősítette, és 2019. szeptember 27-én áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás nem megalapozott.
[8] A Bizottság rögzíti, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak az interneten elérhető és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (1) bekezdése szerinti közhiteles nyilvántartása alapján a kifogás tárgyává tett Hír6 című, a www.hír6.hu oldalon elérhető internetes sajtótermék kiadója és alapítója egyaránt a Web and Sales Kft.
[9] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.
[10] A kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek számára biztosított esélyegyenlőség követelményét a Bizottság az Alkotmánybíróság gyakorlatára és a Kúriának a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoportjának Összefoglaló véleményére figyelemmel vizsgálja.
[11] Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos szakirodalmi gondolatokat is felhasználva a Kúria – a Ve. 141. §-ában foglalt kampánytevékenységet értékelve – kifejtette: „A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében.”
[12] A választási eljárás alapelvei, köztük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kiterjed a választási eljárások minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére. E jogelv kapcsán a Kúria az alkotmánybírósági értelmezéséből indult ki. E szerint rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapításánál: az a jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelent. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. Lényege, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a sajtótermék impresszumában annak médiatartalom-szolgáltatójaként feltüntetett Web and Sales Kft. nem a helyi önkormányzat gazdasági társasága, vagyis kifogással támadott portál nem a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek, ennél fogva azzal kapcsolatban a Ve. alapelvei érvényesülésének vizsgálata eltérő szempontot igényel.
[14] Az alapelvek érvényesítésének a médiatartalom-szolgáltatón való számon kérhetősége kapcsán a Bizottság a Kúria Kvk.III.37.570/2019/4. számú végzésében kifejtett álláspontot tartja irányadónak.
[15] Ebben a határozatában a legfőbb bírói fórum utalt az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozatára, amelyben egyebek közt rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók (televízió, rádió) esetében – eleinte a frekvenciaszűkösségre, később egyre inkább a társadalomra, és az emberi gondolkodásra gyakorolt speciális hatásra hivatkozva – az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [összefoglalóan lásd: 165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478]. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I.18.) AB határozatban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan tárgyilagos tájékoztatás követelményét elfogadta a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média említett sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokokká. Ennek értelmében a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Bizonyos körben kivételt jelenthetnek azonban ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként" működnek. Az ő tevékenységük tehát, mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt már kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények.
[16] A Kúria hivatkozott döntésében rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság határozatából egyértelműen megállapítható, hogy helyi önkormányzatok kiadványai esetében azért kérhető számon a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítása választási kampányidőszakban, mert közpénzből fenntartott sajtótermékekről van szó. Az Alkotmánybíróság és Kúria e tárgyú döntéseiből is az következik, hogy a közhatalmi szervek esetében a közpénzből való működés megdönthetetlen vélelem, míg nem közhatalmi szervek esetében a közpénzből, államinak minősülő forrásokból működés külön igazolást igényel. „A Kúria álláspontja szerint választási eljárásban egy magánszervezet magatartása államnak való betudhatóságához az érintett magatartás közpénzből (nagyrészt közpénzből), állami forrásokból való finanszírozottságát kell igazolni.”
[17] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia, jelen esetben megjelölnie. A hibásan megjelölt bizonyíték fellelésére az eljáró választási bizottság nem kötelezhető, amennyiben ez elmarad, abból nem következik a határozat törvénysértő volta.
[18] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[19] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a kifogás tárgyává tett internetes sajtótermék a Kúria által megfogalmazott mértékben, tehát „nagyrészt” közpénzből működne, ennél fogva vele szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása sem kérhető számon olyan módon, ahogyan az a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek esetében megtehető.
[20] A fentiek alapján a Bizottság álláspontja, hogy a sajtótermék valamely jelölt, jelölő szervezet melletti elköteleződése önmagában nem kérhető számon, ha ez nem párosul a választás tisztasága, vagy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmével. Ez akkor valósulna meg, ha a választási kampány részeként értékelhető tartalmak a közügyek szabad vitatásának körébe nem sorolható, valamely jelölt méltóságát sértő, dehumanizáló, vagy egyébként jogsértő tartalmat közvetítenének. Egyebekben a politikai állásfoglalás, és annak megjelenése, például az interjúkra meghívottak kiválasztásában a szerkesztői szabadság körébe tartozó döntés, amely a Ve. és az Smtv. felhívott rendelkezéseivel is összhangban van.
[21] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgyává tett sajtótermék magatartásával kapcsolatban a választási kampányidőszakban a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie, szerkesztési gyakorlatát a Ve. követelményei nem korlátozhatják, amelynek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának és az Smtv. 13. §-ának sérelme nem állapítható meg.
[22] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 220. §-a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, amely okból az egyéb jogkövetkezmények (további jogsértéstől való eltiltás, határozat rendelkező részének közzétételére irányuló kötelezés, bírság kiszabása) alkalmazását is mellőzte.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 43. §-án, a 139-141. §-án, a 151. §-án, a 218. §-án, a 220. §-án, a 301. §-án, az Ákr. 97. § (1) bekezdésén, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 27.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke